Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT HÍREK Felújítják a hadisírokat MAGYARORSZÁG Eddig 274 pályázat érkezett be a honvédelmi tárcához az első világháborús hadisírok felújítására, öszszesen 1,4 milliárd forint értékben, 462 milliót már ki is utaltak. A kormány tavaly 2 milliárdos pályázati keretösszeget biztosított erre a célra. Az első három felújított síremléket a Vas megyei Halogyon adják át. A pályázati második fordulójában egy 200 milliós keret az elhanyagolt, forráshiány miatt nem megfelelően gondozott temetkezési helyeken található első világháborús művészeti alkotások, hadisírokat magukban foglaló mauzóleumok, kripták, panteonok állagmegőrző karbantartására, felújítására nyújt lehetőséget. MW A magyar Szerémség MARADÉK A Bethlen Gábor Alaptámogatásával a Magyar Patrióták Közössége elkészítette a horvátországi Szerémségben található Maradék magyar településtérképét. Az egykor a Magyar Királyság területéhez tartozó településen utca- és dűlőneveket állítottak helyre a helyi idősek visszaemlékezései alapján, különben elvesztek volna. Az egykoron magyarok lakta Szerémségben volt Európa egyik leghíresebb borvidéke is. MW Több ingyenes helyszín a diákoknak PÉCS Huszonöt helyszínnel bővül a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek, műemlékek köre. A kedvezményt az általános iskolák, középfokú iskolák és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai oktatási-nevelési intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulói vehetik igénybe a szorgalmi időszakban. MW Neves újságíróról derült ki, hogy mások haláláért felelős Vérpadra juttatott hősök Renner Péter rajparancsnok volt a Corvin közben, ahol súlyos harcok folytak Fotók: Fortepan Sz. Lukács Imre a Szabad Föld főmunkatársaként ment nyugdíjba, 2007-ben halt meg. A Kunhegyesen született neves újságíróról senki sem tudta, hogy aljas rendőrspicli volt, aki árulásával sok ember halálát okozta. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Nemrég leplezték le azt az ügynököt, aki kulcsszerepet játszott három 1956- os forradalmár vérpadra juttatásában és mások bebörtönzésében. A Kunhegyesen született Sz. Lukács Imre maga is forradalmár volt, de később Paulusból Saulussá vált és elárulta a bajtársait. Kónyáné Kutrucz Katalin és Petrikné Vámos Ida történészek hetven véletlenszerűen kiválasztott ügynök dossziéját vizsgálták, azokból derítették fel a szörnyű bűntettet. Renner Péter (1933-1958) térképész, Corvin közi rajparancsnok letartóztatásának történetét már feldolgozták a kutatók, eddig is ismerték az ávósok neveit, kivéve az ügyben kulcsszerepet játszó ügynökét, a Lakatos Péter fedőnéven jelentő Sz. Lukács Imre szerepét. Neki nem volt 6-os kartonja, 1960-ban lezárták és megsemmisítették a munkadossziéját, ezért az állambiztonsági szervekkel való együttműködését jórészt a BM III/I (Hírszerző) Csoportfőnökség iratai bizonyítják. Sz. Lukács egy ideig joghallgató volt, ’55-ben behívták katonának, és a forradalom idején a Forradalmi Katonai Tanács tagjává választották. Követeléseket fogalmazott meg és röplapokat terjesztett, az Október huszonharmadika című lapot is szerkesztette. A bukás után külföldre akart szökni, de meghiúsult a próbálkozása. Mivel katonaszökevénynek számított és félt a megtorlástól, ezért felkereste az állambiztonsági szolgálatokat, mert februárban megtudta, hogy Renner Péter a bécsi Magyar Forradalmi Tanács, illetve a Nemzetőr Szövetség megbízásából illegálisan hazatért Magyarországra. Bodrogi László őrnaggyal és Klein Árpád hadnaggyal 1957. február 17-én találkozott először. Elmondta, Renner kapcsolatokat keresett az itthoni forradalmi csoportokkal, hogy azok segítségével Magyarországon különféle akciókat hajtsanak végre. .„Lakatos” fedőnéven beszervezték, és Bodrogi javaslatára akciótervet dolgoztak ki, amelynek az volt a lényege, hogy Klein Árpádot forradalmárként mutatja be Rennernek, aki megbízott Lukácsban a forradalmi múltja miatt. Végül tőrbe csalták, és közvetlenül az Ausztriába való visszatérése előtt, amikor minden terhelő anyag - nevek, címek, telefonszámok - nála volt, letartóztatták. Az ügyben 13 embert állítottak bíróság elé, hármójukat - Renneren kívül Sörös Imrét és Zsigmond Lászlót - 1958. február 5-én kivégezték. A többieket összesen több mint hetven év börtönre ítélték. Egy Lakatosról szóló belső jelentésben azt írta az operatív tiszt, hogy „igen aktívan működött, és komoly, értékes munkát végzett, az „eredményre (a halálos ítéletekre és a börtönözésekre - a szerk.) büszke volt”. 1958-ban a hírszerzés Franciaországban akarta bevetni, hogy az ottani magyar emigránsok közé szivárogjon be, de lelepleződésétől tartva ez meghiúsult, csak Ausztriában kémkedett, és nemsokára hazarendelték. A szolgálatok méltányolták az addigi munkáját, rendezték a függő ügyeit - disszidálás kísérletét -, és abban is segítették, hogy Csongrád megyében elhelyezkedhessen. A Corvin köz környékén tartottak ki a felkelők a legtovább Sajtómunkás lett a spicliből Sz. Lukács Imre (1934-2007) Kunhegyesen született. 1952- ig lakatosként dolgozott, 1955-ben szakérettségizett. 1968-ban a szegedi egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Közben verseket és egyéb írásokat publikált több lapban. Regényeiben, riportjaiban, szociográfiáiban a falusi társadalom életét, főleg az 50-es évek rákosista rendszerét mutatta be. Különös, 2800 éves sírt találtak a régészek Együtt elföldelve A vár 15. századi képét alkották meg filmen Fotó: MW Virtuális utazás a nagyváradi várban NAGYVÁRAD Egy fiatal képző-Hatalmas avar temetőt tártak fel POZSONY Szlovákiai viszonylatban rendkívül kiterjedtnek számító régészeti lelőhelyet, egy avar kori temetkezési helyet tártak fel Pozsony egyik városrészében, Pozsonypüspökiben a várost elkerülő autópálya építését megelőző régészeti ásatáson. „Az avar temetkezési hely a 8. századból származik, nagysága és értéke alapján az Avar Kaganátus időszakából származó legjelentősebb régészeti felfedezés az utóbbi 40 évben Szlovákiában” - nyilatkozta a Mult-kor. hu-nak Milan Hornák, a feltárás vezetője. Pozsony környéke gazdag avar kori lelőhely, de ilyen kiterjedtségű leletet utoljára 1927 és 1933 között tártak fel Dévényújfaluban, ahol 800 sírt találtak. Öt hónap alatt eddig 460 értékes leletet rejtő sírt tártak fel. Találtak egy ritkaságnak számító, Nagy Károly-korabeli érmét a 771— 793-as évekből, bronz és ezüst bevonatú tárgyakat, ékszereket és lovas sírokat is. MW HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Különös, eltérő időpontokban életüket vesztő, de valamilyen sajátos rítus részeként együtt eltemetett tizenegy ember maradványait rejtő, késő bronzkori, kora vaskori sírt találtak a Móra Ferenc Múzeum szakemberei Hódmezővásárhely-Kopáncs térségében. Pópity Dániel régész elmondta, hogy a közgyűjtemény munkatársai a Hódmezővásárhelyt elkerülő út építéséhez kapcsolódó feltárás során egy homokbánya területén a Kr. e. 8. századra keltezhető sekély gödörben tizenegy ember maradványait találták meg. A rétegtani nyomok alapján megállapítható, az emberi maradványokat az oszlás különböző fázisaiban, egy időben temették el, mintegy 2700-2800 évvel ezelőtt. Mivel az elhunytak nem egy időben vesztették életüket, a kopáncsi objektum régészeti értelemben nem tekinthető tömegsírnak - közölte az ásatásvezető. Minden jel szerint az egyének nem háborús okokból vagy járványtól vesztették életüket. A jelenség mögött sokkal inkább egy sajátos temetkezési rítus állhat, amely során a közösség korábban önállóan elföldelt maradványait egy meghatározott alkalommal közös gödörben véglegesen újratemették. Ezt az elméletet erősíti, hogy bár a megvizsgált 30 ezer négyzetméteres terület régészeti lelőhelyekben rendkívül gazdag, ebből a korszakból nem került elő más lelet. A sírban - amely a térség egyik legmagasabban fekvő pontján található - fémtárgyakat nem találtak, csupán néhány kerámiatöredéket, melyek megkönnyítették a leletek korának meghatározását. Az emberi csontok helyszíni elemzését Paja László antropológus végezte el. Vizsgálata kiderítette: a gödörben férfiak, nők, valamint gyermekek maradványai is megtalálhatóak. MTI/MW művész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat - közölte a Főtér internetes oldal. Bíró Róbert, a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművésze a hitelességre törekedett, és eredeti tervétől eltérve all. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető. A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek - a székesegyház, a püspöki palota, a kisebbik Szűz Mária-templom, a várfal és a tornyok - ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Munkáját a Szent László-napokon vetítették le először. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017- es esztendőt. MW Egyedi rítusban hántolták el a maradványokat Fotó: MW
