Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚNIUS 10., SZOMBAT Gerster Béla világhírű alkotása, a Korinthoszi-csatorna Átrajzolta a világtérképet A szoros átvágásánál 11 millió köbméter földet termeltek ki Fotók: MW-archív A csatornát 1893-ban adták át Ferenc József jelenlétében Fotó: Shutterstock HÍREK Megtalálták Zrínyi itatóvályúját ŐRTILOS A Göcseji Múzeum munkatársai az őrtilosi Zrínyi-újvárnál zajló régészeti feltáráson megtalálták Zrínyi Miklós költő és hadvezér lovának itatóvályúját. A leletet a végleges helyére kerülése előtt tiszta vizű medencében, levegőtől elzárva tárolják Zalaegerszegen. MW Sisi a Királyi Kastélyban GÖDÖLLŐ Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkulesfürdőigcímű új időszaki kiállítás nyílta Királyi Kastélyban. A tárlaton a királyné által kedvelt és többször felkeresett helyekkel lehet találkozni, de láthatók korabeli járművek, fényképek, ábrázolások, dokumentumok is. Bemutatják Erzsébet királyné koronázási díszruhájának hiteles másolatát is. MW Feltárják a maja Atlantiszt GUATEMALA UNESCO-szakértők tanulmányozzák majd Guatemalában az Atitlán-tóba süllyedt Sambaj városának lelőhelyeit. Közép-Amerika legmélyebb tava mélyén 1996-ban bukkantak rá számos víz alatti régészeti helyszínre, házak vázaira, vallási emlékhelyek romjaira. MW Megújult múzeum Erdélyben VÁLASZÚT Az erdélyi Válaszúton megnyitották a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített múzeumot. A magyar állam támogatásával megkétszerezték a kiállítófelületeit. Eddig nyolc tisztaszobát lehetett látni azokról a tájakról, ahol Kallós tanított és gyűjtött. Helyet kapott egy újabb mezőségi, szépkenyerűszentmártoni tisztaszoba is. MW Tapasztalata, tudása és nemzetközi tekintélye miatt a magyar Gerster Béla kapott megbízást a görögországi Korinthoszi-csatorna megtervezésére és kivitelezésére. A magyar szakember ezzel a munkával a világ egyik legjelentősebb mérnöki teljesítményét valósította meg. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu-GÖRÖGORSZÁG A Korinthoszi-csatorna Jón-tenger felőli bejáratánál 2009 óta emlékmű .hirdeti, a magyar építők és mérnökök dicsőségét, köztük Gerster Béla főmérnökét is. A tapasztalt és nemzetközi tekintélyű magyar mérnököt 1881-ben bízták meg a görögországi Korinthoszi-csatorna megtervezésével és kivitelezésével. A 94 évvel ezelőtt elhunyt Gerster ezzel a páratlan technikai teljesítményével kettévágta a Földközi-tenger egyik gordiuszi csomóját, Gerster Béla, Türr tanítványa amely az ókor óta akadályozta a görög tengeri közlekedést és kereskedelmet. A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges vízi út az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával építettek. Már Periandrosz (Kr. e. 625-585) korinthoszi türannosz is egy csatornáról ábrándozott, de a valódi tervek csak Julius Caesar és Gaius Caligula idejében készültek el. Az átmetszést Kr. u. 67-ben Nero császár rendelte el, és mintegy 6000 rabszolga dolgozott a csatornán. Noha a császár halála miatt nem fejezték be, a munkálatokból 28 talajfeltáró kút és 1800 méter csatornaszakasz maradt az utókorra. Ezt a római nyomvonalat követte Gerster is. 1870-ben a görög parlament - a Szuezi-csatorna munkálatainak megkezdése után - törvényt hozott a Korinthoszi-csatorna megépítéséről, de nem volt hozzá tőkéje. 1879-ben, a Szuezi-csatorna kedvező tapasztalatai alapján megalakult a Panama-csatorna Társulat, ekkor a görög politikusok és szakemberek megnyerték az ügynek az Európa-szerte ismert Türr Istvánt, aki legnagyobb tudású tanítványát, illetve kollégáját, Gerster Bélát bízta meg a tervezéssel és a munkálatok helyi vezetésével. A 30 millió frankos tőkét egy francia részvénytársaság szavatolta, amelyet Türr István Gersterrel közösen alapított. Türr 1881 májusában 99 évre szóló koncessziót kapott a csatorna megépítésére és üzemeltetésére azzal a feltétellel, hogy a munkálatokat másfél éven belül megkezdik, és hat éven belül befejezik. Az Iszthmosz átvágását 1882. május 5-én hatalmas munkássereg kezdte meg. A földmunkák nagy részét már gépekkel, a szállítást pedig ipari vasúttal végezték. Mélyen bevágtak a 80 méter magas, kemény kőzetbe, az ebből mélyített aknákat pedig a föld alatti vágatokkal kötötték össze, így fejlesztették tovább a nyolcvanfokos, majdnem függőleges V alakú bevágást. A csaknem hat kilométer hosszú csatorna északnyugat-délkeleti irányban, szinte nyílegyenesen metszi át a földnyelvet, vízmélysége 8,5 méter, szélessége a vízfelszínen 25, a fenéken 22 méter. A munkálatok során mintegy 11 millió köbméter földet termeltek ki, 1200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot használtak el, a csatorna fölött vasúti és közúti híd épült, mindkét bejárata előtt hullámgáttal ellátott kikötőt létesítettek. A nehézségek és az 1887- es földrengés miatt az 1888- as határidőre csak a feladat háromnegyedével végeztek, de egy új, már görög társaság alapításával befejezték a csatornát. A végleges kivitelezést ekkor négy magyar mérnök: Pulszky Garibaldi, Nyári László, Stegmühler József és Kauser István irányította, mert Gerster 1886-ban végleg visszatért Magyarországra, és főleg vasútépítéssel foglalkozott. A csatornát 1893. augusztus 6-án adták át ünnepélyesen György görög király és Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében, de a vízi utat csak október 28- án nyitották meg, ekkor szentelte fel Korinthosz püspöke. Gerster Béla 1923. augusztus 3-án hunyt el, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Boszniai Szerb Köztársaság: tabu a srebrenicai mészárlás Betiltott történelemtankönyv Kulisszatitkok a régészet világából 1996-ban hántolták ki az egyik tömegsírt Fotó: AFP BOSZNIA-HERCEGOVINA Milo rád Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke megtiltotta a srebrenicai mészárlásról és a Szarajevó ostromáról szóló állami történelemtankönyvek használatát, mert azok népirtásként értelmezik az 1995-ben elkövetett tömeggyilkosságot. A bosznia-hercegovinai tankönyvekben eddig nem esett szó a Jugoszlávia felbomlása utáni háborúról, hiszen most is heves érzelmeket vált ki az ottani szerbekből, horvátokból és bosnyákokból egyaránt. De hogyan történhetett meg ez a vérengzés 1995-ben, a bosnyák-szerb háború legvégén, amikor a boszniai szerb katonák Ratko Mladic vezetésével mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút végeztek ki a város környékén? 1991 nyarán Horvátország és Szlovénia kikiáltotta a függetlenségét, példájukat 1992. március 1-jén követte Bosznia-Hercegovina. A köztársaságon belüli szerb, horvát és bosnyák közösség konfliktusai miatt egy hónappal később véres polgárháború tört ki, a harcokban mintegy százezren haltak meg, csaknem kétmillióan hagyták el hazájukat. A kelet-boszniai Srebrenica a háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a tétlen holland békefenntartók szeme láttára hurcolták el a férfiakat. A város környékén eddig több mint ötven tömegsírt találtak, a bosnyák állam minden évben kiadja az azonosított holttesteket, amelyeket nagy, közös temetéseken földelnek el. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék egyebek mellett a srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt ítélte negyven év börtönre. A történteket a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben népirtásnak minősítette. Kétségtelen, hogy a bosnyák katonaság is fosztogatta a Srebrenica környéki szerb falvakat és annak egységei is követtek el atrocitásokat a polgári lakosság ellen. A srebrenicai mészárlást nagyon eltérően ítélik meg a bosnyákok is: a helybeliek úgy vélik, hatalmi játszma miatt esett el a védtelen város. MW RÉGÉSZET Miről árulkodik egy régi csatatér? Hogyan lehet a több száz évvel ezelőtti csatákat rekonstruálni régészeti leletek alapján? Mikortól van és hogyan működik a hadirégészet? Mindezt megtudhatjuk a Határtalan Régészet című ismeretterjesztő folyóirat új számából, amely a háborúk régészetéről szól. A nemzetközi és magyar témák az őskori áldozati gyilkosságoktól a második világháborús szőnyegbombázásokig terjednek. Az izgalmas képanyaggal illusztrált folyóiratot a szegedi Móra Ferenc Múzeum adja ki, az új számban nincs unalmas téma. Mit lehet tudni a muhi csata két halottjáról és a különös buzogányfejről, amit a sírjukban találtak? Tudták, hogy a „második mohácsi” csatának nevezett 1687-es harsány-hegyi ütközetben győzött a keresztény sereg, és hogy fémkeresőkkel megtalálták a korabeli ólomlövedékeket? Hogyan kutatta egy magyar kutatócsoport a székely Gábor Áron szabadságharcos, ágyúöntő elásott ágyúit a Gergényi-havasokban? És ez csak a kezdet. A hadirégészet 1983-ban született Amerikában, amikor az 1876-os Little Bighorn-i csata helyszínét tárták fel bűnügyi helyszínelők módszereivel. Kiderült, hogy egy töltényhüvely nemcsak azt árulja el, hol sült el a fegyver, hanem a fegyver típusát is megtudhatjuk belőle, és a hadtestek manőverezéseire is fény derülhet. MW
