Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám
2017. JUNIUS 10., SZOMBAT INTERJÚ 0 A felmentések kiküszöbölhetőek lettek volna, ha idejében felismerik a gondot Ki halad a Ta igét ősz felé? Mosányi Emőke: a korábbi rendszer zsákutca volt a gyerekek számára Mi indokolta a köznevelési törvény módosítását, mi várható az új szabályoktól, valóban hátrányos helyzetbe kerülnek-e a gyerekek a tantárgyi felmentések megvonása miatt? - egyebek mellett erről nyilatkozott lapunknak adott interjújában Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu- Mivel foglalkozik egy pedagógiai szakszolgálat?- Minden megyében működik ilyen intézmény. Fő feladatunk a segítségnyújtás, elsősorban a gyerekek, tanulók, szülők, de intézmények számára is. Mindez a klasszikus nevelési tanácsadás, a logopédia, a korai fejlesztés, a gyógytestnevelés, a konduktív fejlesztés, a pályaválasztási tanácsadás tevékenységi körében, továbbá az óvodai-iskolai pszichológusok és a tehetséggondozás keretében történik. Mi végezzük azokat a szakértői tevékenységeket, amelyek megállapítják azt, hogy egy gyermeknek szüksége van-e speciális fejlesztésre. Ha igen, mi javasoljuk, hogy mire, de a terápiás fejlesztésekből is kivesszük a részünket.- Tehát önök foglalkoznak a sajátos nevelést igénylő és a tanulási beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekekkel?- Igen, ez az egyik fő feladatunk. Összességében minden olyan feladat itt koncentrálódik, ami a gyermekek speciális fejlesztéséhez kapcsolódik.- Hogyan lehet különbséget tenni, meg lehet egyértelműen húzni a határokat, hogy ki a diszgráfiás és ki az, aki tanulási nehézséggel küzd?- A fogyatékosság megállapítására kidolgozott szakmai módszerek vannak, amelyek alapján meg tudjuk különböztetni, hogy ki hová tartozik. Akiknek súlyos és tartós gondjaik vannak: fogyatékosságuk mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszéd érintettségű, kihat az egész személyiségükre, magatartásukra vagy tanulási képességeikre, ők a sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulók. A másik csoport a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek, akiknek problémái időlegesek, megfelelő időben kapott segítséggel megszüntethetőek.- Valamilyen fogyatékosság megléte egy állapot, de mi okoz egy gyereknél beilleszkedési vagy tanulási nehézséget?- A gyermekeket sok minden befolyásolja abban, hogy miként tudnak teljesíteni. Például egy nehezebb élethelyzet, akár egy kedvenc állat elvesztése is olyan traumát okozhat, ami komoly regreszsziót, visszalépést hoz a fejlődésben, ez a teljesítményben is megjelenik. Másik lehetséges ok az eltérő fejlődési ritmusunkban keresendő. Lényeg, hogy ez egy átmeneti nehézség, meg kell keresni az okokat és meg kell találni a megoldásokat.- Miért mentették fel bizonyos tárgyakból az érintett gyermekeket?- Azonnal nem mentettünk fel senkit, elsődleges a fejlesztés. De előfordult több esetben, hogy már olyan mértékű, akár több tanévnyi volt a lemaradás, amikor hozzánk került a tanuló, hogy adott iskolai körülmények között elképzelhetetlen volt az adott tanévben történő felzárkóztatás. Éppen az ilyen helyzetek kiküszöbölése a célunk.- Ezt az osztályzás alóli felmentést a jövőben nem teszi lehetővé a múlt héten elfogadott köznevelési törvény módosítása. Ez „megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel, például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól” - írja a Népszava.- A módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulókat. Az ő esetükben semmi nem változik. Igaz ez a diszlexiás, .diszkalkuliás tanulókra is. Csak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek köréből kerül kivezetésre felmenő rendszerben legkésőbb 2030-ig ez a lehetőség.- Az Index a héten riportot készített három tanulási nehézségekkel küzdő gyerekkel. Azt írták, hogy nekik „a május végén elfogadott oktatási törvénymódosítás értelmében nem jár majd felmentés az osztályzás alól”. Az egyik édesanya szerint így még a középiskoláig sem fog eljutni a gyereke.- Aki rendelkezett mentesítéssel, az még végigviheti ezt egészen az érettségiig. Egyértelműen rögzítette ezt a szaktárca múlt heti közleményében is. Arról a felnövekvő generációról beszélünk, amely 2018-ban kezdi el az iskolát.- Tehát ha hinni lehet a bírálóknak, 2018-tól a mentesség elvételével több tízezer gyermeket tesznek tönkre, dobnak be a Taigetosz szakadékba.- Pont ellenkezőleg, azt akadályozzuk meg, hogy oda jussanak. A szakmai tapasztalatok azt támasztják alá, hogy ezek a felmentések kiküszöbölhetőek lettek volna, ha idejében felismerik a problémát. Amikor már késő, akkor tényleg nincs más, mint a felmentés, de nem szabad eljutni ebbe a stádiumba. Tehát most még nagyobb odafigyelést kell kapniuk ezeknek a gyermekeknek. A korai fejlesztés megerősítésének is nagy szerepe van ebben. A minél korábbi diagnózis felállítása még eredményesebbé teheti a munkát. Ne 10-12 évesen találkozzunk a gyermekkel, a problémákkal, hanem mielőbb vegyük észre a jeleket. A korai szűrés a védőnők kompetenciájába tartozik, a képzések megtörténtek. Probléma esetén már egészen pici kortól kezdve küldeni fogják a pedagógiai szakszolgálatokhoz a gyermekeket. Szeptembertől az eddigi öt év mel-Fotó: MW NÉVJEGY Mosányi Emőke (1968), logopédus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének alelnöke, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság főtitkára, a Szakszolgálati Főigazgatók Munkaközösségének vezetője. Korábban a Fővárosi Logopédiai Munkaközösség később pedig a Fővárosi Beszédjavító Intézet vezetője volt. lett már hároméves korban megkezdjük a nyelvi szűréseket. Eddig ha csak ötéves korban vettük észre a problémát, egy év az iskolakezdésig kevés volt a kiküszöbölésére. Óriási dolog ez, tíz éve küzd ezért a szakma.- Miért biztosak abban, hogy ez működik a gyakorlatban?- Ennek a rendszernek már megvannak a tapasztalatai. Budapesten kilenc kerületben végeztük el a háromévesek körében ezeket a nyelvi szűréseket. A gyermekek 12 százalékát szűrtük ki. Nemcsak azt vizsgáltuk, hogy egy gyermek beszél-e, kommunikál-e vagy sem, hanem azt is, hogy a nyelvi készségek területén, mondatértés szintjén, a mondatalkotásban van-e elmaradás. Később, egyéves fejlesztés után meg tudjuk állapítani, hogy ez egy nyelvi zavar-e vagy időközben rendeződött a probléma, hiszen csak egy nyelvi késéssel állunk szemben. A kiszűrt problémás esetek felénél a terápiát már fel is függesztettük a jó eredmények miatt. További 45 százalékkal még foglalkoznunk kell, a maradék 5 százalék másfajta megsegítést is igényel. Ez hatalmas előrelépés. Ha időben adjuk meg a segítséget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakódni, fokozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lemaradással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójában semmit sem oldunk meg.- Tehát a minél korábbi beavatkozással azt szeretnék elérni a jövőre nézve, hogy a nehézséggel küzdő BTM-es tanulók esetében szükségtelenné váljon a mentesítés problematikája. Miért volt baj, hogy eddig könynyítéseket kaptak az érintett gyerekek?- Igen, ezek a szakmai újítások mind ezt a célt szolgálják. A második kérdésére válaszolva: tegyünk különbséget a könnyítés és a mentesítés között. A könnyítéseket nem érinti a változás. Továbbiakban is kaphatnak többletidőt, használhatnak segédeszközöket például számológép, számítógép, igénybe vehetik a szóbeli és írásbeli számonkérés felcserélését. A BTM-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetősége került ki a jogszabály-módosításban felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Egy tanulónak, hacsak egy tantárgyból is nincs a bizonyítványában értékelés, az az ő életében óriási hátrányt okozhat. Sok szülő ezzel már csak későn szembesül, hiszen még az is előfordulhat, hogy időközben változhatnak a felvételi követelmények. Például ha a jövőben nyelvvizsga szükséges ahhoz, hogy valaki a felsőoktatásba kerüljön, most pedig a gyermek mentesítve van idegen nyelv értékelése alól, akkor hogy fog majd bejutni az egyetemre? BTM-es tanulók esetén a felsőoktatás semmilyen kedvezményt nem fogad el. Ezeknek a gyermekeknek egy zsákutca ez a rendszer. A továbbtanulásnál a szakmaválasztás szintjén is nehéz helyzetbe kerülnek. Kevés olyan képzés van, ahol például a számolási készségre nincs szükség. A szakképzések terén is meg van határozva, hogy milyen osztályzatokat kell vinni. Akinek nincs osztályzata egy szükséges tárgyból, az nulla pontot visz, túljelentkezéskor nem fogják felvenni arra, amire szeretné. Nem az a célunk, hogy a gyerekek leérettségizzenek, hanem az, hogy az életben ők teljes értékű családfők, családanyák, munkavállalók legyenek és sikeresnek érezzék magukat.- Nézzünk néhány példát, amit a bírálók hoztak fel. Egy gimnazista levelet írt a törvény kapcsán. Ő tanulási nehézségek miatt nem képes matematikát tanulni, ellenben felső fokon megtanult több nyelvet és országos versenyeken indult más tantárgyakból. Ha őt matematikából mindvégig értékelték volna, akkor valószínűleg ahelyett, hogy egy elit gimnáziumban végez, elkerült volna egy kisegítő iskolába, vagy még a nyolc általánosa sem lenne meg. Életszerű ez?- Egyáltalán nem. Akinek ilyen szintű problémája van, „nem képes matematikát tanulni”, az sajátos nevelési igényű, diszkalkuliás, számolási zavarral küzdő tanuló. Rá nem vonatkozik az új szabályozás. Egy diszkalkuliás gyermek kétségbeesik a számok világában, egy többjegyű szám leírása is gondot okozhat számára, nem tudja értelmezni a mennyiség fogalmát. Ez nem BTM-es problémakör.- „Zseniális gyerek, de a helyesírása katasztrofális. Most ezért fog megbukni, miközben jó mérnök lenne?” - áll az egyik cikkben.- Az a kérdés, hogy mit tekintünk katasztrofális helyesírásnak? Abban az esetben beszélhetünk súlyos helyesírási problémáról, ha szinte felismerhetetlen az, amit ír, nem lehet értelmezni a mondatait, összefolynak a szavak. Ha valaki nem tud bizonyos szabályokat, az nem indokolhatja a bukást. A helyesírás csak egy résztantárgy. Nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek írjanak, olvassanak, ettől fejlődni fog a nyelvi szintjük. Ha felmentik az értékelés alól, előfordulhat, hogy nem ír, nem olvas, akkor az a készsége vissza fog fejlődni. Munkám során találkoztam olyan 18 éves, érettségi előtt álló fiatallal, aki nem emlékezett a betűk formájára.- „Figyelemhiányos volt, és enyhe mozgászavarral küzdött, nem bírt két egyenes vonalat meghúzni, felmentettük rajzból, különben megbukik."- Rajzból nem mentünk fel BTM-es tanulót. A rajz nem erről szól, nem egy mérnöki vázlatot kell készíteni, egyáltalán nem életszerű a példa. A rajz egy kreatív tevékenység. Megjegyzem, hogy az iskola igazgatójának van lehetősége a tanuló felmentésére a készségtárgyak óráinak látogatása alól, ha ezt egyéni helyzete indokolttá teszi.- Mégis azt mondják a kritikusok, hogy „az elfogadott törvénymódosítással a gyerekeket büntetik az oktatás nem megfelelő volta miatt, egész életükre kudarcokra ítélik őket".- Pont fordítva van. Azzal büntetjük a gyermeket és a szülőt, ha azt mondjuk neki, hogy ez a gyerek nem képes erre, inkább mentsük fel. Az értelmileg akadályozott gyermekeket is tanítjuk írni, olvasni, számolni, a számukra legmegfelelőbb módszerek alkalmazásával. Ez a pedagógia felelőssége. Léteznek kidolgozott módszerek, a lehetőségek megvannak, csak alkalmazni kell őket. Nem büntethetjük a gyerekeket azért, mert nem találjuk a megfelelő utat hozzájuk. Ha ezt tennénk, akkor nem teljes értékű felnőtteket bocsátanánk ki az iskolarendszerből, ami nagy hiba lenne.
