Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-31 / 125. szám

2017. MÁJUS 31., SZERDA KITEKINTŐ g Akinek vastagon mély a lelke SZEKSZÁRD Könyvet írt a fes­tő. Bágyi Zsuzsanna székelyek visszaemlékezéseit vetette pa­pírra. Mindig valami érdekes­séggel rukkol elő a szekszár­di alkotó, akit elsősorban festő­ként ismernek, de most köny­vet írt. Ha csak a képalkotói mun­kásságát nézzük, az is roppant sokrétű. Készít olajfestménye­ket és akvarelleket, pasztell- és akrilműveket, kollázsokat. S az ő keze munkája a szedresi Lo­vas Udvarház szobáinak falain látható nyolc secco is. Nem székely. Ezt azért fon­tos hangsúlyozni, mert kívül­állóként, igencsak bensőséges könyvet írt a székelyekről. Ez a munka két évig tartott. Köz­ben - kikapcsolódásképpen - monokróm (szürke árnyalatos) akvarell képeket festett. A Bu­kovinai Székelyek Szekszárdi Egyesületével régóta kapcsolat­ban áll. A kötet a szervezet ki­adásában jelent meg. Visszaem­lékezéseket és korabeli fényké­peket, dokumentumokat tartal­maz. Régóta érdekelte a széke­lyek sorsa, vándorlása, hányat­tatása, s a személyes beszélge­tések során érett meg benne az elhatározás a könyvírásra. Har­minc emberrel került kapcso­latba, néhányan kezdetben bi­zalmatlanok voltak, de hamar feloldódtak, és szívesen mesél­tek. Megrázó történeteket.- Mindegyiknél sírtam - mondja a szerző -, nagyon be­le tudom élni magam a mások helyzetébe. Sokat szenvedtem. Ez a magamfajta ember nagy előnye és nagy hátránya. Alkot­ni csak az képes, akinek vasta­gon mély a lelke. Wessely G. Bágyi Zsuzsanna Balladát ének­lő című könyvének borítója Az Egyedülálló Szülők Klubját vezeti Nagy Anna Egy több százezres néma tömeg hangja Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány el­nöke tartott előadást a PTE Kultúratudományi, Pedagó­gusképző és Vidékfejlesz­tési Karán. Az Egyedülál­ló szülők könyve szerzőjére sokan kormányszóvivőként emlékeznek, pedig hama­rabb volt egy több százezres néma tömeg hangja. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD - Nagyon fontos nekem ez az ügy, egy kicsit én magam vagyok - mondja az Egyedülálló Szülők Klubja Ala­pítvánnyal kapcsolatban Nagy Anna, aki maga is megtapasz­talta, milyen egyedülálló szü­lőként létezni, és aki ma már nagy családban él. Az a fiú, aki kormányszóvivősége idején ki­lenc éves volt, ma már tizenhat éves, és a civil szervezet is kis­kamasz korba érett, hiszen ti­zenkettedik éve működik. Nagy Anna megkapta már, hogy feminista, holott min­dig is úgy tartotta: gyereket két szülőnek kell nevelni. De ahogy az Egyedülálló szülők könyvében is írja: „Ezt dobta a gép”. Az élet nem mindig az ember tervei szerint alakul.- Egyedülálló szülőnek lenni ma még mindig bélyeg, azt je­lenti, hogy lúzer vagy, valamit rosszul csináltál. Holott, ha va­laki a munkahelyén két ember munkáját végzi, azt elismerik. Az elvált, özvegy anya vagy apa ugyanígy két ember helyett tel­jesít otthon, épp ezért kell őket megerősíteni - véli Nagy An­na. Az alapítvány praktikus segítséget nyújt az érintettek­nek. Nem kis létszámról van szó, hiszen Magyarországon a szülőkkel, gyerekekkel együtt lassan egymilliós tömegről be­szélhetünk.- Csak áprilisban úgy öt­­venen fordultak hozzánk jo­gi kérdéssel. Ez az a terület, mely minden egyszülős csalá­dot érint, először ezt kell rend­be tenni. És vannak pszicho-Nagy Anna egykori kormányszóvivő, az Egyedülálló Szülők Klubja Ala­pítvány elnöke tartott előadást a PTE karán Fotó: Makovics Kornél Közelíti az egymilliót a számuk Az országban több mint 300 ezer egyszülős család él, a gye­rekek száma, akik egyszülős családban nevelkednek bőven meghaladja a félmilliót. Ezek­nek az embereknek (szülők plusz gyerekek) a száma - bár már most is lassan közelíti az egymilliót - folyamatosan nö­vekszik. Nemzetközi tendenci­áról van szó, hiszen az európai felmérések szerint a követke­ző generáció egyharmada életé­nek legalább egy időszakában már egyetlen szülővel fog nevel­kedni. A 2011-es népszámlá­lás egyébként ezt írja: Tolna me­gyében jelentősen emelkedett a vizsgált harminc év alatt az egyetlen szülő által nevelt gyer­mekek száma. Hátterében az áll, hogy az egyszülős családok száma 1980 és 1990 között lát­ványosan megnövekedett, ek­kor az emelkedés megközelítet­te a 36 százalékot. Az utóbbi év­tizedekben a folyamat lelassult: a számuk 1990 és 2001, illetve 2001 és 2011 között egyaránt 13-13 százalékkal nőtt. lógusaink, akik a túlélésben nyújtanak támogatást, mediá­­torok, hiszen sokszor a szülők nem állnak egymással szóba. Előfordul, hogy az elvált pár nem bírja egymás látványát sem, de mert ők egy vagy több gyerek szülei, ez majdhogy­nem elengedhetetlen lenne - mesél az alapítvány működé­séről az elnök. Azt is elmond­ja: van úgy, hogy iskolai cso­mag, cipő beszerzésben se­gédkeznek, hiszen az „egy­­szülőség” vezető szegénysé­gi kockázat hazánkban. Még­is, amikor év elején online ku­tatást végeztek több mint ezer fő részvételével, a válaszadók problémaként elsőként a ma­gányt, a közösség hiányát je­lölték meg.- Sokat elmond a helyzetük­ről, hogy a felméréshez kap­csolódó beszélgetések végén az anyukák alig akartak ha­zamenni, hiszen végre olyan közegben találták magukat, ahol a többiek értették a gond­jaikat, meg lehetett velük be­szélni. Szerencsére a döntés­hozók is egyre inkább kezdik meghallani a hangunkat. Öt­­százmillió forint kormányza­ti támogatást kaptunk, hogy létrehozzunk egy egyszülős modellközpontot, amely az or­szágos hálózat mintaközpont­ja lesz - tájékoztat, és hozzá­teszi, remélhetőleg Szekszár­­don is lehetőség lesz a későb­biekben egy ilyen centrum lét­rehozására. Az alapítvány ugyan buda­pesti központú, de rendelkezik vidéki kapcsolatokkal. Nagy Anna Varga Istvánt, a PTE KPVK adjunktusát ismeri rég­óta. Egyelőre azonban a mód­szertant kell kidolgozni, ez a következő fontos feladat. Az alapítvány természetesen er­re a nyárra több programot is szervez. Saját táborában több, mint százharminc gyermeket vár, de hét-nyolc partnere ré­vén - mint amilyen a British Council vagy a szentendrei skanzen - tematikus napközis táborokat is kínál. PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI Szekszárd: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (ausztrál-ameri­kai kalandfilm), 2D 16.30 és 3D 19 óra. SZERDA MOZI Szekszárd: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (ausztrál-ameri­kai kalandfilm), 2D 16.30 és 3D 19 óra. A Karib-tenger kalózai TRAFFIPAX 04:00-07:00 61« főút 77. km 05:00-07:00 M6 bal 153. km 05:00-0700 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 0500-0700 6osf5útll3.km 08:30-11-00 M6 bal 111. km 0900-1100 Tolna, Aftotmány u. 117. 09:00-12:00 60s főút 93. km 0900-1130 Bátaszék. Budai utca 86. 09:30-11:30 Dombóvár, Kórház utca 104. 1200-14:30 1300-15:30 Tolna. Bajcsy-Zsilínszty u. 72. M6jobbll9.km 1300-15:30 60s főút 113. lan 1330-15:30 14:00-1700 15:00-1700 M6 bal 153. km Várdomb, Kossuth utca 50/A 60s főút 136. km 16:00-1730 Dombóvár. Köztársaság u. 27. 1630-18:30 Bátaszék. Budai utca 86. 1630-1930 17:30-1830 60s főút 146 km 1900-2200 M6 bal 108. km 1900-2200 Szekszárd, Tartsay u. 2. 2100-2300 61-esfoút71km 2100-24:00 60s főút 113. km VÉRADÁS SZERDA Dunaszentgyörgy Faluház 10.00-15.30 CSÜTÖRTÖK Dombóvár Kórházi véradó 8.00- 14.00 Bátaszék Polgármesteri hivatal 9.00- 16.00 VÍZÁLLÁS I A Dunán tegnap reggel 7 órakor: 1 Dunaföldvár 2 cm, Paks 159 cm, Dombon 208 cm, Árvízkapu 578 cm, Baja 303 cm, A Sió Palánknál 177 cm. A természeti környezet fontosságára hívták fel a figyelmet Felfedezték az erdő értékeit Bormustra volt nyitott pincékkel TAMÁSI A Würtz Ádám Álta­lános Iskola és AMI termé­szettudományos munkakö­zössége minden évben pro­jektnapot rendez egy termé­szethez kötődő nevezetes dá­tum kapcsán. Idén a madarak és fák napját kapták feldolgo­zandó témaként az osztályok. A háromnapos programso­rozat felvezetéseként a Kaán Károly természetvédelmi ver­senyen megyei 2-3. harmadik helyezést elért tanulók hív­ták fel a figyelmet arra, mi­ért fontosak a fák és a mada­rak. Majd Rehák Zsófia (6. b) elszavalta Az erdő fohásza cí­mű verset. Hétfőn a város parkerdejébe látogattak el az alsósok, ahol a különböző állomásokon forgó­­színpadszerűen váltották egy­mást az osztályok - tájékoztat­ta lapunkat Gasparics László iskolaigazgató. Az erdei torna­pályán a Gyulaj Zrt. szakem­bere mutatta be az állat- és nö­vényvilág érdekességeit; a ját­szótéren ügyességi feladatok­ban mérték össze tudásukat; kézműves foglalkozáson pe­dig falapra festettek termé­szetmotívumokat a gyerekek. Zárásként a művelődési ház­ban Gemenc - az árterek vilá­ga című filmet nézhették meg a tanulók. B. L. A diákok érdeklődve hallgatták az érdekességeket Beküldött fotó HŐGYÉSZ Bormustrát tartottak Hőgyészen az elmúlt hétvégén, négy pincét látogattak meg, ti­zenhat bort kóstoltak a köz­séghez tartozó csicsói szőlő­hegyen a résztvevők. A nyitott pincék programban Temesvá­ri Ferenc, Fonyódi Béla, Pál Fe­renc és Fazekas József szőlős­gazdák fogadták birtokaikon a látogatókat. A bortúra résztve­vőit, több mint 60 főt, a csicsói kilátónál a szervezők nevében Rosenberger Tünde, a Telepü­lésünk Jövőjéért Egyesület el­nöke üdvözölte. Mint mondta, tavaly először rendezték meg a bormustrát, és az olyan jól sikerült, hogy idén megismételték. Ezúttal már nem csak helybeli borba­rátok, de a környező telepü­lésekről, Kalaznóról, Gyünk­ről, Tamásiból, sőt Székesfe­hérvárról és Németországból is érkeztek vendégek. Ezt kö­vetően F. Kováts Éva újságíró, sommelier, egykori hőgyészi lakos mondott köszöntőt. Szólt a szőlő- és borkultúráról, a hő­gyészi dombvidéken kialakult szőlő- és bortermelésről, az 1700-as években idetelepített svábok szerepéről, és arról is, hogy az utóbbi években a helyi kistermelőknél jelentős minő­ségi előrelépés tapasztalható. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom