Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-06 / 104. szám
4 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 ■ A NEMZETI KÖZMŰSZOLCÁLTATÓ A REZSICSÖKKENTÉS TARTÓSSÁGÁT IS SZOLGÁLJA A hatékonyság állami záloga A magyar lakosság egészének a ma már országos engedéllyel rendelkező Főgáz szolgáltatja az energiahordozót FOTÓ: HAVRAN ZOLTÁN Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. feladata a nemzeti közműszolgáltatási rendszer egységes, központi irányításának biztosítása, az állami közműszolgáltatások kialakítása. Emellett célja a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás ágazatainak hosszú távú, fenntartható működtetése, illetve az állami rezsicsökkentés eredményeinek tartóssá tétele. A rendszerhez kapcsolódó olyan további célok, mint a hazai ellátásbiztonság növelése, az ügyfélkiszolgálás egyszerűsítése és gyorsítása a közösségért érzett állami felelősségvállalás jegyében valósulnak meg. Az ellátásbiztonságot és a fogyasztóvédelmet tartja legfontosabb céljának az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amely 2015 márciusában kezdte meg működését a magyar kormány döntésének megfelelően. A vállalat feladata az állami közműszolgáltatás megszervezése és központi irányítása a földgáz-, a villamosenergia- majd a távhőszolgáltatás területén. Az ENKSZ működése során a rezsicsökkentés tartóssá tételét szolgálja úgy, hogy erősíti az energiaellátás biztonságát, korszerű technológiákat vezet be, továbbá egyszerűbbé, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az ügyfélkiszolgálást. Lényeges elem az ENKSZ Zrt. működésében, hogy a külföldi kézben lévő szolgáltatókkal ellentétben nonprofit jelleggel működik. A nonprofit fogalom nem szó szerint értendő, tehát nem arra kell gondolni, hogy a vállalatnak egyáltalán ne lenne nyeresége. A működési elv lényege az, hogy a profitot a társaság az országban tartja, azt az ügyfelek érdekében a szolgáltatás díjának mérséklésére és a szolgáltatások fejlesztésére fordítja. Az állami közműszolgáltatási modell lényege, hogy a vállalat átfogó közösségi szempontok alapján, a kormány társadalompolitikai elképzeléseivel összhangban végez piaci tevékenységet. Az ENKSZ Zrt. lényegében az állami köz-FEJLŐDÉS Az alábbi ütemben kerültek a felhasználók az ENKSZ-hez. (Fogyasztók száma) Földgáz 2015. április 1., Főgáz (806 ezer) 2015. augusztus 1., Magyar Telekom (150 ezer) 2016. januári., GDF Suez (760 ezer) 2016.júliusi, E.On (608ezer) 2016. októberi, Tigáz (1,2 millió) Villamos energia 2017. márciusi, EDF-Démász (775 ezer) műszolgáltató rendszer egységes irányítását biztosítja, míg a tényleges szolgáltatást az alá tartozó vállalatok végzik. A közműholding első lépésként a gázpiacon kezdte meg működését. A vállalathoz tartozó Főgáz Zrt. 2015 áprilisától nyerte el az egyetemes, vagyis lakossági és kis méretű vállalkozások számára biztosított szolgáltatási engedélye országos szintű kiterjesztését. A közműholdinghoz került később a Magyar Telekom, majd a német E.On, a francia GDF Suez, végül az olasz gyökerű Tigáz földgázszolgáltatása. A múlt év végén elkezdődött az ENKSZ áramszolgáltató lábának kialakítása is. A közműholding elsőként a francia EDF Démász Zrt.-t vásárolta fel, majd benyújtotta a hatósághoz az országos szolgáltatási engedélyre vonatkozó kérelmét. Az ENKSZ távhőszolgáltatási lábának kialakítására jelenleg is folynak az előkészületek. Fenntartható energiatermelés Az állami rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásához elengedhetetlen az is, hogy hatékony, olcsó forrásokból gazdálkodhassunk. Nem mindegy, hogy milyen áron szerzik be a kereskedők a földgázt vagy a villamos energiát. Mindkét termék árára hatással van a termelés mikéntje és költsége, valamint a kereslet és a kínálat pillanatnyi helyzete is. Az energiát kül- és belföldi források együttes felhasználásával fedezi Magyarország is. Gázfogyasztásunk mintegy ötödét a hazai termelés biztosítja éves szinten, míg a fennmaradó nyolcvan százalék importból érkezik. A villamosenergia-ellátottságban valamivel jobban állunk, hiszen az igényeknek megközelítőleg harmada érkezik külföldi forrásból, igaz, az arány a kereslet folyamatos növekedésével növekvő tendenciát mutat. A folyamatos hazai áramellátást jelenleg két alaperőmű, a paksi atomerőmű és a mátrai erőmű biztosítja. Utóbbi alapvetően lignit- és biomassza-üzemű, kisebb részben földgázból is termel áramot. Jelentős szereplője a hazai piacnak, hiszen a maga ezer megawattos beépített kapacitásával második legnagyobbként a belföldi áramtermelés mintegy ötödét állítja elő. A csaknem ötvenéves létesítmény blokkjainak üzemidő-hosszabbítása küszöbönáll, a létesítmény működésének folytatása még jó ideig nélkülözhetetlen a hazai termelésben. A paksi atomerőmű egyedül a hazai áramtermelésnek mintegy felét állítja elő, a felhasználásnak pedig a harmadát. Ebből is kitűnik, milyen jelentős különbség mutatkozik a megtermelt és a felhasznált áram mennyisége között. Az importhányad nagy részben olyan erőművek terméke, amelyek fosszilis tüzelőanyagot használnak forrásul. A paksi atomerőmű 2016-ban a hazai villamosenergia-termelés 51,3 százalékát adta, ám a jelenleg működő négy nukleáris blokkot 2032 és 2037 között le kell állítani. A termelőkapacitás pótlása, vagyis a Paks II beruházás megvalósulása nem csak azért lényeges, mert más módokon nem volna lehetséges gazdaságosan létrehozni ilyen méretű áramtermelő kapacitást. A nukleáris alapú áramtermelés nemzetközi összehasonlító tanulmányok alapján fajlagosan a legolcsóbb, az atomerőművek élettartama a fél évszázadot is meghaladja. Ahhoz tehát, hogy a magyarországi fogyasztóknak továbbra is olcsó villamos energia álljon rendelkezésére, valamint hogy az importfüggőség ne növekedjen tovább, elengedhetetlen a hazai, alacsony költséggel, nulla károsanyag-kibocsátással és biztonságosan termelő kapacitás fenntartása. Nem szabad megfeledkezni azonban a zöldenergiaforrásokról sem. A magyarországi áramtermelésnek jelenleg mintegy tizede származik megújulókból, de a karbonmentes célokhoz nélkülözhetetlenek az arány határozott növelése. Fontos azonban, hogy az egyes termelési formák megfelelő súllyal vegyenek részt a nemzeti energiastratégiákban, a szélsőségek elkerülése ebben az esetben is tanácsos. Magyarország kormánya úgy határozta meg a villamos energia előállításának összetételét, hogy az energiabiztonság egy pillanatra se kerüljön veszélybe. A stratégiában észszerű arányban kapott helyet a megújuló, a nukleáris és a fosszilis alapú termelés is. Készült Magyarország Kormánya megbízásából.
