Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-02 / 100. szám

fl MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 2., KEDD Kulturális örökségekkel bővült a Tolna Megyei Értéktár a legutóbbi ülésen A legtöbb új érték gyűjtemény Bogár István országos hírnevet szerzett a sárközi kultúrának A Tolna Megyei Értéktár Bi­zottság soros ülésén négy települési értéktárbizottság huszonöt felterjesztéséről döntött. Ennek eredménye­ként a Tolna Megyei Érték­tár újabb öt értékkel gyara­podott. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kulturális örök­ség kategóriában került az értéktárba a Stockinger Ar­túr munkásságára és hagya­tékára épülő Kalap és Sipka Múzeum, erről tájékoztatott dr. Say István, a Tolna Me­gyei Értéktár Bizottság elnö­ke. Stockinger Artúr (1926- 1994) nyolc falu papja volt. Hazai és külföldi utazásai so­rán egy-egy kalappal, nép­viseleti tárggyal gazdagítot­ta gyűjteményét. Végakara­ta volt, hogy - az eredetileg mintegy 50 darabos - gyűjte­ményéből a közössége épül­hessen. Könyvei jó részét a település könyvtárának hagyta, kalapgyűjteményé­ből rokonai, a Riedel család, a Nagydorogi Önkormányzat­tal együttműködve megalapí­tották a Kalap és Sipka Múze­umot. Szintén az értéktár ré­sze Bogár István munkássá­ga. Bogár István Őcsényben született 1923. május 18-án. 1943-tól kántortanító Sárpi­lisen, 1948-1971 között az is­kola igazgatója. Keze alól több generáció került ki. E munka mellett a falu népművelési le­hetőségeinek is alakítója lett. A népi együttessé alakult da­los kart 1971-ig vezette. Ez­alatt Kiváló Együttes címet kapott a csoport. Sárpilisi néprajzi, népmű­velői munkája mellett Bogár István vezette a Decsi Népi Együttest és a Decsi Asszony­kórust, ez utóbbi az országos Röpülj, páva népdaléneklé­si versenyen első díjat nyert, Kiváló Együttes címet kapott. 1952-1986 között az Őcsényi Népi Együttes művészeti ve­zetője. Segítő munkát vég­zett, szakmai tanácsokkal lát­ta el Tolna megye valamennyi népi együttesét, népdalének­lő csoportját. 1966-ban meg­szervezője volt a Sárközi Na­pok, majd a Sárközi Lakoda­Két ország ápolja Franjo Vlasic bán emlékét Koszorú a szobornál A megemlékezés résztvevői fejet hajtottak a horvát bán szobra előtt Beküldött kép DOMBÓVÁR Franjo Vlasic bán tavaly felállított mellszobrá­nál tartott megemlékezést a napokban a Dombóvári Hor­vát Nemzetiségi Önkormány­zat a Dombóváron született bán születésének 251. évfor­dulóján. Az ünnepségen be­szédet mondott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért fele­lős államtitkár. Mint emlékeztetett rá: idén ünnepeljük Szent László ki­rály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. év­fordulóját is. Elmondta, hogy a Zágrábban püspökséget ala­pító lovagkirállyal kezdődött a magyar és a horvát nép több mint 800 éve tartó példás együttműködése. A közös ma­­gyar-horvát történelem lapja­in kitüntetett helye van Fran­jo Vlasicnak, aki, miközben horvát bánként 1832-től kitar­tóan védelmezte a horvát nép jogait, azt soha nem a magyar­ság ellenében tette. Fehérvári Tamás, a Tol­na Megyei Közgyűlés elnöke szintén méltatta a bánt. Mint mondta, Franjo Vlasic azok­ban az időkben élt, amikor a Kárpát-medence népei, bár különböző nyelvet használ­tak, és más-más hagyomá­nyokkal rendelkeztek, mégis képesek voltak a monarchia egységében közös célokért és fennmaradásért küzdeni. Városunk, Dombóvár és Tol­na megye egyaránt jó ottho­na kíván lenni az itt élő nem­zetiségeknek - tett hozzá az elnök. Az ünnepségen Névén Mar­cié, Horvátország pécsi főkon­zuljának tanácsosa, Hepp Mi­hály horvát nemzetiségi szó­szóló és Győrvári Gábor, az Országos Horvát Önkormány­zat tagja, a Miroslav Krleza Horvát Gimnázium igazgató­ja is részt vett. H. E. Stockinger Artúr plébános és gyűjtő Fotó: TN lom rendezvényének, amelyet 1983-ig szervezett. Az őcsényi tájház, mely a Duna-szabályozás után meg­gazdagodott őcsényi reformá­tus középparasztság tárgyi emlékeit őrzi, szintén bekerült a megyei értéktárba. A táj ház épülete valamikor a 19. század első felében épült, mai formá­ját az 1880-as években nyer­te el akkori tulajdonosa, Deák István gazda idejében. Az épü­letben megtekinthetők a kora­beli berendezési, viseleti, ház­tartási és a gazdálkodáshoz használt eszközök. Az épület a mai napig a le­származottak tulajdonában van. A regölyi földvár és ha­lomsír Tolna megyében az egyedüli őskori sánc, mely nem hegytetőn, hanem csak dombon áll. A megye legerő­sebben védett sáncai közé tar­tozott, s bizonyára fontos sze­rep jutott neki az őskorban. Ezt bizonyítja a rendkívül sok és részben igen becses borostyán-, illetve aranyle­let, melyet a sánc körül talál­tak. Regölyben 2011-12-ben egy nagyszabású régészeti feltárás folyt. A feltárt halom mintegy 2700 éves tárgyi le­letei Közép-Ázsiával és az ókori kelettel, Itálián belül fő­ként az etruszk területekkel mutattak párhuzamot. A Re­gölyben feltárt pannon ha­lomsír lelet jelenleg egyedül­álló Magyarországon. Az al­sónyéki tájházat a község la­kóinak adományából rendez­ték be a régi jegyzőlakásban, amely a falu egyik legszebb, gazdag polgári háza. A közel 100 éves épületben látható konyharészlet, szövést előké­szítő és a szövés kellékei, sző­lőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, föld­műveléssel és állattartással kapcsolatos használati tár­gyak. Megtekinthető sárközi szobabelső, benne tulipános láda, vetett ágy és a híres sár­közi népviselet is. 2013-ban a lengyeli kultúra leleteivel bő­vült az Alsónyéki Tájház ki­állítása: két teremben éksze­rek, fegyverek, szerszámok, a lakóhely, illetve a kiállítás legkiemelkedőbb része, a fel­tárt újkőkori település vélhe­tő vezére monumentális sír­helyének bemutatása. ________________________________________________________.________________________________________________________________________________HIRDETÉS HEINRICH DINKELACKER Heinrich Dinkelacker, alapítva 1879-ben, világszerte egyike a kézzel készí­tett és rámán varrott férficipők legexkluzívabb készítőinek. A luxuscipők a budapesti Heinrich Dinkelacker manufaktúránál 40 specializált cipész gya­korlott kezei között készülnek. A Dinkelacker cég neve egyet jelent a buda­pesti cipővel. Futószalag és a hatékonyság kényszere nélkül egy pár prémi­um cipő, melynek kereken 300 gyártási lépésen kell átmennie, a szabástól a befejezésig a legtökéletesebb kézműipari gondossággal készül. Annak érdekében, hogy ezt a kézműves szakmát továbbra is a hagyomá­nyokhoz hűen gyakorolni lehessen, csapatunk erősítésére Budapesten a le­hető leggyorsabban a következő munkatársakat keressük: • Bőr cipőfelsőrész-szabó/ -nő, bélésbőrszabó/ -nő a cipőkészítésben • Kézi tűző/ tűzőnő rámán varrott és duplán varrott cipőhöz • Gyártási munkatárs (férfi/ nő) a talpkészítéshez a cipőkészítésben • Munkatárs (férfi/nő) a befejező munkák területén a cipőkészítésben • Munkatárs (férfi/ nő) a végtermék-ellenőrzés/ minőségbiztosítás területén a cipőkészítésben Amit kínálunk: • Biztos munkahelyet budapesti manufaktúránkban. • Versenyképes fizetést teljesítmény alapján. • Igény szerint utazási költségtérítést, céges busszal történő munkába járást, • valamint szálláslehetőséget a távolabbi régiókból érkezőknek. Érdeklődés esetén keresse Nyerges Andreát munkanapokon 08:00-12:00-ig a következő telefonszámon: 061/207-61-85 HEINRICH DINKELACKER KFT. Március 15 u. 1-3. • jobs@shoepassion.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom