Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
2 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 ■ HOLLIK ISTVÁN SZERINT AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI JOGSZABÁLY ÜRÜGY HAZÁNK TÁMADÁSÁRA Senkit nem lehetetlent el a magyarországi civiltörvény A cél, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek nálunk is legyenek átláthatók, vagyis mindenki számára legyenek elérhetők a támogató személyére, a pénz forrására és nagyságára vonatkozó adatok - hangsúlyozta Hollik István. A politikus felhívta a figyelmet, hogy eddig nem minden szervezet hozta nyilvánosságra ezeket a támogatásokat, ezért kell tiszta helyzetet teremteni. A politikus fontosnak tartja a külföldi szervezetek transzparenciáját fotó mti A civil átláthatósági törvény egyetlen civil szervezetet sem lehetetlenít el és nem bélyegez meg - mondta lapunknak Hollik István, a KDNP képviselője. Hangsúlyozta: Magyarországon a rendszerváltás óta konszenzus van arról, hogy politikai pártokat nem lehet külföldről finanszírozni. Ez benne volt a korábbi alkotmányban és szerepel a jelenlegi alaptörvényben is, amit minden párt elfogad és egyet is ért vele. - Ez a tiltás azt célozza, hogy külső hatalom vagy magánszemély ne tudjon pártok támogatása útján befolyást szerezni a magyar politikára. Éppen ezért aki mégis bele akar szólni a hazai közéletbe külföldről, annak egy kiskaput kell használnia. Ezt a kiskaput ismerte fel Soros György - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az amerikai milliárdos üzletember által támogatott, Magyarországon működő civil szervezetek az ő politikai véleményét hangoztatják. Ez a jelenség a politikus szerint más országokban is fellehető: Macedóniában permanens kormányválság alakult ki a Soros-féle szervezetek tevékenysége miatt, Szerbiában pedig a választópolgárok többsébe álfái'megválasztott elnök ellen tüntétnek Civil szervezetek. Jelezte azt is, hogy egyre több országban reagálnak az ilyenfajta nyomásgyakorlásra, például Izraelben két éve fogadtak el egy vonatkozó jogszabályt. Hollik István szükségesnek tartja, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek nálunk is legyenek átláthatók, vagyis mindenki számára legyenek elérhetők a támogató személyére, a pénz forrására és nagyságára vonatkozó adatok. A jogszabály továbbá előírja, hogy amennyiben ezek a szervezetek bármilyen szóróanyagot készítenek, azon legyen feltüntetve, hogy külföldről finanszírozzák azokat. Az érintett szervezetek jövőbeli kötelezettségeire vonatkozóan a kereszténydemokrata képviselő hangsúlyozta: az 1938 óta hatályos amerikai törvény, a FARA alapján az Egyesült Államokban működő civil szervezetek sokkal bonyolultabb procedúrának vannak kitéve, és esetükben lényegesen nagyobb nyilvánosságot követelnek meg. Ráadásul utóbbiakat külföldről finanszírozott lobbiszervezetként regisztrálják, és tevékenységüket teljes egészében nyilvánosságra kell hozniuk - így például azt is, hogy kivel találkoztak, milyen rendezvényeket szerveztek. - Nálunk ezzel szemben kizárólag a külföldi támogatás tényét kell bejelenteni, ami aztán felkerül a civil információs portálra, illetve ugyanezt az információt fel kell tüntetni a szervezet kiadványain is - mutatott rá. Amennyiben az érintett szervezetek ezt nem teszik meg, először csak figyelmeztetésben részesülnek, majd büntetést kell fizetniük. Ha pedig ennek ellenére sem hajlandók bejelenteni a külföldi támogatás tényét, továbbá hogy pontosan honnan és mennyi pénzt kaptak, a működésük felfüggeszthető. Annak kapcsán, hogy az érintett szervezetek eddig is feltüntették a forrásaikra és támogatóikra vonatkozó adatokat, Hollik István rámutatott: nem minden szervezet hozza nyilvánosságra ezeket a támogatásokat. - Vannak példák arra, hogy szervezetek több magánszemélyen vagy szervezeten keresztül kisebb - például egymillió forint alatti - támogatást kapnak és azt nem tüntetik fel. Ilyen volt az utóbbi időben több, Soros György által támogatott szervezet, amelyek csak a legnagyobb összegű támogatásokat tették nyilvánossá - hívta fel a figyelmet. A politikus szerint sokatmondó, hogy ezeknek a szervezeteknek alig van tagságuk, és semmilyen társadalmi beágyazottságguk nincs. - Magyarországon csaknem hatvanezer olyan civil szervezet működik, amely helyi célokért jött létre, a tagok is helyiek, nagy tagsága van, a tevékenységét mindenki ismeri, ráadásul a működési költséget is a helyiek állják. A Sorosféle szervezetek azonban láthatóan nem így működnek: politikai témákkal foglalkoznak, a médiában felülreprezentáltak és szinte csak külföldi támogatásból tartják el magukat - fogalmazott Hollik István, megjegyezve: ezek a szervezetek a politikai térben mozognak, amit bizonyít, hogy le akarják bontani a jogi és a fizikai határvédelmet. Leszögezte: a mostani törvény nyomán a jövőben mindenki számára világos lesz, hogy ezek a valójában ügynökszervezetek kinek az érdekeit szolgálják. A politikus azzal összefüggésben, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke felvetette: a gazdasági szereplők, illetve a kormányzat által támogatott szervezeteknek is bele kellene tartozniuk az adatok közzétételére kötelezettek körébe, felhívta a figyelmet: általánosságban el lehet mondani, hogy minden, a magyar államtól kapott támogatás közadatnak minősül, így az érintett szervezeteknek kötelességük is nyilvánosságra hozni azokat. Példaként említette, hogy a pártalapítványoknak minden egyes forinttal el kell számolniuk, és évente beszámolót készítenek az Állami Számvevőszéknek, amelyet aztán nyilvánosságra is hoznak. Éppen ezért szerinte nincs szükség külön szabályozásra. Hollik István felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a civil átláthatósági törvényt és a felsőoktatási törvényt is ürügyként használja fel, hogy ismét nekitámadjon Magyarországnak amiatt, mert megvédte határait. - Mindazoknak, akik felszólaltak az Európai Parlamentben lezajlott vitában hazánk ellen, fogalmuk sincs, hogy miről szól a törvény. Az egy politikai természetű vita volt és valójában nem a civilekről szólt - mutatott rá, hozzátéve: a jogszabály senkit nem diszkriminál, senkinek a működését nem nehezíti meg, egyszerűen csak átláthatóságot és nyilvánosságot követel. Megjegyezte azt is: árulkodó, hogy sem a Soros György által finanszírozott civil szervezetek, sem pedig a milliárdos üzletember nem híve a nyilvánosságnak. - Kizárólag azok a szervezetek támadják a jogszabályt, amelyeket a milliárdos támogat. Soros György pedig bár a napokban az Európai Bizottság elnökével és uniós biztosokkal egyeztetett Brüsszelben, egyik tárgyalásról sem tudtunk meg semmit, mivel azok zárt ajtók mögött zajlottak. Bár ők nyitott társadalomról beszélnek, a nyilvánosságot kizárva működnek és egyeztetnek - hívta fel a figyelmet. Hollik István leszögezte: ha a politikai után jogi vita is lesz a civil átláthatósági törvényről, állnak elébe, mivel a jogszabály bármilyen nemzetközi egyezménynek és európai uniós jogszabálynak megfelel. IFJABB LOMNICI ZOLTÁN ALKOTMÁNYJOGÁSZ: A rendszerváltás előtt üldözték a civil szervezeteket Magyarországon, a kommunista diktatúra nem biztosított jogalapot a működésükhöz. Ma már a civil és nem kormányzati szervezetek (NGO) a közélet széleskörű jogokkal felruházott szereplői, azonban ténykedésük szabályozása tekintetében a gazdasági, a társadalmi és a politikai környezet változásával új aspektusokat kell figyelembe venni. A vonatkozó szervezetek átláthatóságát előíró új törvényjavaslat azon kérdést vizsgálja, hogy a nemzeti szuverenitási szempontok érvényesítése mennyiben lehetséges külföldi ügynökszervezetek kapcsán. Az utóbbi években, de különösen tavaly Magyarországon is egyre érezhetőbb lett az a globális tendencia, hogy külföldi pénzügyi körök, elsősorban a Soros Györgyhöz köthető alapítványok hazánk területén működő civil, illetve NGO-szervezetek finanszírozásával igyekeznek politikai befolyást szerezni. Példaként említhető Haza és Haladás Alapítvány, amely az Együtt nevű pártot támogathatta, ezzel közvetve megszeghette a politikai pártok külföldi finanszírozását tiltó hatályos jogszabályi rendelkezést. Hasonlóképpen Brüsszelben a legitim magyar kormány ellen lobbizó szervezetek tevékenysége is erősen átpolitizáltnak tekinthető. Bár ezen külföldi finanszírozású szerveződések legitim módon működhetnek hazánkban, és a magyar jogalkotó nem kívánja korlátozni az alapvető jogaikat. Fontos tisztázni a pénzügyi hátteret és a mögöttes szándékot az adományozó részéről. A magyar álláspont az Egyesült Államokéhoz hasonlóan elsősorban az átláthatóságot követeli meg az érintett civilektől. Az EU tagjaként Magyarországnak egyrészt el kell fogadnia a közösségi joganyagot, ám fontos, hogy a nemzeti szuverenitás is érvényesülhessen a honi jogszabályok finomhangolásánál. Érthető a fokozott társadalmi érzékenység a civil szervezetek és a sajtó iránt, akik átvették a gyenge politikai ellenzék szerepét, ám ez nem legitimálja azt, hogy Soros - aki a Forbes magazin szerint a bolygó harminc leggazdagabb emberének egyike - hazánkban kénye-kedve szerint megvalósíthassa szélsőségesen liberális politikai programját. FÖLDI LÁSZLÓ NEMZETBIZTONSÁGI SZAKÉRTŐ: A probléma pusztán taktikai, nem elégséges kezelése a civil és a nem kormányzati szervezetek (NGO) működését szabályozó törvény. Az, hogy a külföldről finanszírozott szervezeteknek jelenteniük kell az adományozó kilétét és a támogatás összegét, még nem akadályozza meg az állam érdekeit esetleg sértő tevékenységüket. Megoldást egy olyan világosan megfogalmazott, szilárd stratégia jelentene, amely a biztonságot és a rendet jelölné meg prioritásként. Ha nem ebből indulunk ki, a taktikai elemek nem képesek tartósan garantálni az ország érdekeinek érvényesülését. Ugyanakkor a jogalkotó nincs könnyű helyzetben, mert az említett szervezetek mára már mélyen beágyazottan működnek a hazai közéletben és olyan szakmai fedőtörténetük van, amely elvonja a figyelmet a politikai tevékenységükről, mondhatni: lépéselőnyben vannak. Többfunkciós hálózati rendszerük egyes elemeit társadalmilag hasznos szervezetekként tartják számon a köztudatban, ám számos tevékenységükkel, például előre hozott választásokat sürgető, felforgató utcai politizálásukkal az alaptörvénybe, a büntető és a polgári törvénykönyvbe ütközően az ország érdekei és az alkotmányos rend ellen cselekszenek. A nemzetbiztonságot szem előtt tartó stratégia azt is magával vonná, hogy a szolgálatoknak azonnal elhárító tevékenységbe kellene kezdeniük, ha ilyen tevékenységet tapasztalnak. Ez a probléma pusztán szakmai szempontból lenne kezelhető, tehát a változó politikai környezet fejleményeinek nem lenne szabad hatással lenniük a stratégiai vezérelvekre. Követendő példa lehetne az a migrációs válság kapcsán tanúsított szilárd elhatározás, hogy illegális migránsokat nem engedünk az ország területére. A stratégiai vízió lehet akár egy tőmondat is, a lényeg az, hogy annak kell szolgálnia a további cselekvés kiindulópontjául. Azzal tehát nincs probléma, ha egy hazánkban tevékenykedő civil szervezet vagy NGO külföldről kap támogatást, ám ha a tevékenységét nemzetellenesnek ítélik meg az ország döntéshozói és az illetékes szolgálatok, akkor lépéseket kell tenni a magyarországi működése ellen. Az új szabályozás azonban nem megy el eddig, és ennyiben nem jelent megfelelő nemzetbiztonsági védelmet. A probléma viszont ezzel még nem szűnik meg, és előbb-utóbb szembe kell néznünk vele.
