Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-15 / 111. szám
2017. MÁJUS 15., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD g Több mint kétszer annyi pénz jut a bölcsődékre Semjén Zsolt: Készek vagyunk újragombolni a mellényt „Évszázados félelem” Semjén Zsolt, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea az RMDSZ zilahi kongresszusán Fotó: MTI BUDAPEST Jelentősen emelik a bölcsődék finanszírozását jövőre, a 2018-as költségvetésben két és félszer akkora őszszeg áll majd rendelkezésre: az idei 16,5 milliárd forinthoz képest 36,6 milliárd forint - jelentette be szombaton a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a Ringató egyesület családi napján. Novák Katalin szerint a három év alatti gyereket nevelőknek, ha mindkét szülő dolgozik, sokat jelenthet a stabil bölcsődei ellátás. Ezért döntött úgy a kormány, hogy átalakítják, rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé teszik a rendszert, és új típusú - a hagyományos mellett mini, családi és munkahelyi - bölcsődéket hoznak létre. A parlament szerdán kezdi tárgyalni a jövő évi büdzsét, ami Novák szerint a munkából élők költségvetése lesz. Tovább szeretnék erősíteni 2018- ban a munkából élő kisgyermekes családokat, ezért ezután is biztosítják a gyed extrát és jövőre minden eddiginél többet, 79 milliárdot fordítanak ingyenes gyermekétkeztetésre. Januárban pozitív változásokat vezettek be a bölcsődei felvételi eljárásnál, a felvételkor a nagycsaládok, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a védelembe vett gyerekek előnyt élveznek. MW Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint bizonyos romániai ügyek újratermelhetik azt az évszázados félelmet, hogy a magyar közösség aszszimilációját a kommunista diktatúra után sem adja fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ZILAH Meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon - hangoztatta tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség zilahi kongreszszusán. Kelemen Hunor a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalt. Szerinte „a jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”. Kelemen sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. „Politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” - hangoztatta Kelemen. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kormányzásra hívta burkoltan az RMDSZ-t a zilahi kongreszszust köszöntő, a román kormánykoalíció vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Liviu Dragnea szerint „Magyarország kész újragombolni a mellényt a magyar-román államközi kapcsolatokban” - mondta Semjén Zsolt Zilahon. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, az RMDSZ és a PSD parlamenti együttműködése eredményes, ezért elgondolkodhatnának azon, hogy talán érdemes lenne megtenni a következő lépést is. mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania. A kormányfő-helyettes azt kérte a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Szerinte ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Az MSZP nevében felszólaló Molnár Gyula pártelnök arról beszélt, hogy Európában a bezártságot hirdető nacionalisták és a szabadság pártján állók harca zajlik. Úgy vélte, az erdélyi magyarok számára is rossz a bezárkózó, idegengyűlölő politika, amely azonban visszaszorulóban van Európában. Az LMP-s Ungár Péter szerint meg kell szüntetni az unióban azt a kettős mércét, ami megkülönbözteti az Európában élő kisebbségeket, a közösségeknek joguk van az önrendelkezésre. Az RMDSZ női kvótát vezetett be testületéiben (egyharmados arányról döntöttek), és arról is határozott, hogy a szórványmagyarság számára is képviselői helyet kell biztosítani. Burkolt üzenet Liviu Dragneától Ingyenes tankönyv egymillió diáknak BUDAPEST A diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyveket a következő tanévtől, a kormány döntése értelmében a tankönyvek ingyenességét a 9. évfolyamig kiterjesztik - jelentette be tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. Palkovics László felidézte: 2011- ben tűzték célúi, hogy 2013-tól éves felmenő rendszerben ingyenessé teszik a tankönyveket az általános iskola 1-8. osztályos tanulói számára. Ezt egészítik ki most a középiskola első évfolyamával. Értékelése szerint ez a „legdrágább” évfolyam a családok számára, mivel több olyan könyvet is megvásárolnak ilyenkor a diákoknak, amelyeket a későbbiekben még több évig használnak. Az államtitkár közlése szerint szeptembertől 1 millió 18 ezer diák kapja majd ingyenesen a tankönyvet, köztük az 1-9. évfolyamosok, valamint azok, akik jogosultak erre a kedvezményre a többi évfolyamban. Ez az állam számára 2,4 milliárd forint többletköltséget jelent - tette hozzá. Palkovics László hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a családoknak minél kisebb terhet jelentsen a gyermekek iskoláztatása, különösen az iskolakezdés. Szólt arról, hogy a 2013- 2014-es tanévben 614 ezer gyerek kapott ingyenesen tankönyvet, köztük nemcsak az akkori első osztályosok, hanem azok is, akik alanyi jogon voltak jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra. A 2016-2017-es tanévben már 733 ezren kaptak térítésmentesen tankönyvet, ez a teljes diáklétszám 67 százalékát jelentette: valamennyi alsótagozatos diákot, nemzetiségi, illetve gyógypedagógiai képzésben részt vevő tanulót, továbbá azokat érintette, akik erre alanyi jogon voltak jogosultak. MW A középiskolák első évfolyamában sem kell fizetni a tankönyvekért HIRDETÉS MÉG TÖBBET ADUNK! Keresse a megyei lapot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! kedd szerda Színes műsormagazin csütörtök péntek Családi receptmagazin Kedvezőbb teherelosztás Palkovics László oktatási államtitkár tegnap arra is emlékeztetett, hogy az állam megvásárolt két korábbi tankönyvkiadót, amellyel az volt a célja, hogy a finanszírozást hatékonyabbá tegye. Átrendeződött az állam és a családok közötti tehereloszlás is: a 2013-ban még 15 milliárd forintos tankönyvpiac felét az állam, felét a családok állták. Ez az összeg 2016-ban 3 milliárd forinttal csökkent, a 12 milliárd forintos összegből 7,3 milliárd forintot az állam finanszíroz. A CDU nyerte a tartományi választást NÉMETORSZÁG Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot Németország legnépesebb és gazdaságüag legerősebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában a vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) eredményei szerint. Ezek alapján a CDU a szavazatok 34.5 százalékát gyűjtötte össze, 8,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2012-es választáson elért 26,3 százalékhoz képest. A Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt (SPD) története legrosszabb eredményével, 30.5 százalékkal a második helyen végzett. Ez 8,6 százalékos gyengülés a 2012-es 39,1 százalékhoz viszonyítva. A düsseldorfi Landtag harmadik számú ereje a liberális FDP 12 százalékkal. A negyedik a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 7.5 százalékkal. A Zöldek 6 százalékot értek el. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot szerzett. Az észak-rajna-vesztfáliai választás a pártok utolsó erőpróbája volt a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt, így meghatározza kiinduló pozíciójukat az országos választási kampányban. A közel 18 millió lakosú tartományt az utóbbi öt évben az SPD és a ZölcTek koalíciója kormányozta. MW
