Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-15 / 111. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 15., HÉTFŐ Saját keverésű talajba kerül évente a több ezer színpompás muskátlitő A kertész szerint még az sem mindegy, milyen a láda színe Már vagy 25 éve foglalkozik muskátli-szaporítással Pál András és felesége Tolnán. Korosodnak,s lassacskán befejezik a nagybani terme­lést, de a növényszeretetük megmarad. Díszkert kiépí­tését tervezik. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA A banánfa kinn telel. Megcsípi a fagy, de tavasszal újra kihajt, tőről. A kivi mí­nusz 25 fokot is kibír. Április­tól zöldell, és októberre gyü­mölcsöt hoz. A citrom viszont már februártól terem. Igaz, hogy zárt, fűtött helyen vé­szeli át a telet, s csak a fagyos idő elmúltával viszik ki a nö­vényt a szabadba. Ezekből a növényekből csak egy-egy akad mutatóban Pál András tolnai kertészeté­ben. Az igazi látványosság a muskátlik sokasága. Több mint harminc fajtát szapo­rít, éves szinten közel három­ezer tő kerül a cse­repekbe. A megfe­lelő összetételű ta­lajt is maga állít­ja elő. A felesége mindenben segí­ti, bár most már nem akarnak fej­leszteni, mert ko­rosodnak. Inkább csökkentik a termelő egység, az üvegház méretét, s egy jó­val kevesebb munkát igénylő diszkért kialakításába kezd­tek. A piacozást abbahagy­ták, bíznak abban, hogy az évek során annyira ismertté vált a kertészet, hogy remé­nyeik szerint háztól elviszik a muskátlit a vevők. Az egyetlen lányuk kertész­­mérnök; jelenleg gyesen van. Ám, ha folytatná is a vállal­kozást, három gyerek mellett olyan nagy tempót biztosan nem tud vállalni, mint a szü­lők. Úgyhogy lassacskán le kell építeni, amit felépítettek. Pál András 12 évesen, 1962- ben került Tolnára. Apja itt kapott munkát. Az érettségit követően a textilgyárban he­lyezkedett el, mint textilfestő, fonalfestő. Lehúzott ott több mint húsz évet, aztán átment a selyemgyárba (a Tolnatext­­hez), ahol 2008-as nyugdíja­zásáig dolgozott, ugyanab­ban a munkakörben. Mellet­te, már a kilencvenes évek elején kertészkedni kezdett. Először paprikatermesztés­be fogott a feleségével, aztán üvegházat építettek, melybe gerbera és szegfű került. De hamarosan a muskátli-szapo­rítás vált a fő profillá. Ha jár­­tukban-keltükben új fajtával találkoztak, megvásárolták, s abból is készítettek dugvá­nyokat. Rengeteget tanultak - a saját kárukon is. Előfordult, hogy az állomány jelentős ré­sze elpusztult a nem megfele­lő talaj vagy a kártevők, vagy valami fertőzés miatt. A dug­vány körülbelül hat hét alatt meggyökeresedik, ha minden klappol. Ám kezdetektől fog­va érzékeny, sérü­lékeny. A kés is vi­het át betegséget egyikről a másik­ra, ezért már nem is késsel darabol­ják a szárakat, ha­nem törik a dug­ványozáshoz. Fer­tőtlenítik, és olyan talajba ültetik, mely fekete tő­zeget, fehér tőzeget, marha­trágyát és kétféle műtrágyát tartalmaz. Még a láda színe is számít. Barna muskátlis ládában mért már a kertész ötven fokos ta­lajhőmérsékletet is. Nem cso­da, ha abban nem fejlődik a nö­vény. Ezért ajánlja a napfényt visszaverő fehér ládát. Nagy ellenség a liszteske. Ez a molytetű főleg az angol mus­kátlit szereti. Hatékony véde­kezés ellene, ha nemcsak per­meteznek a felszívódó rovar­ölő szerrel, hanem megöntö­zik vele a tövet. Ezt minden olyan esetben ajánlja Pál And­rás, amikor nem élelmiszernö-Munkájuk gyümölcsét szeretnék él­vezni család­juk körében Pál András több mint harmincféle muskátlit szaporít Fotó: Németh István Textilfestő és kertész egy személyben Pál András 1950-ben szüle­tett. Kisgyermekkorát Bala­­tonföldváron töltötte. Tizen­két éves volt, amikor család­ja Tolnára költözött. Érettségi után a helyi textilgyárban he­lyezkedett el. Textilfestő, fo­nalfestő munkát végzett ott, s később a másik tolnai köny­­nyűipari üzemben, a Tolnatext Bt.-nél, ahonnan 2008-ban ment nyugdíjba. Közben, a ki­lencvenes évektől aktív ker­tészkedésbe kezdett. Gerbe­­rával, szegfűvel, később mus­kátlival foglalkozott. Jelenleg a környék legismertebb virág­kertészei között tartják szá­mon. Vevői nemcsak árut, ha­nem hasznos tanácsot is kap­nak tőle a megvásárolt dísz­növények mellé. A muskátii A muskátli (Pelargonium) egy nemzetség, amely körülbe­lül 200 évelő, pozsgás és bo­kor alakú fajt tartalmaz. Azon kívül, hogy a szépségükért ül­tetik őket, egyes fajok (mint például a Pelargonium grave­­olens) fontosak a parfümipar számára is. Párlatait sokszor használják drága rózsaolajak kiegészítésére. (Wikipédia) vényről van szó. Tapasztalata­it szívesen megosztja; a nála való vásárlást ingyenes ker­tészeti tanácsadás, barátsá­gos beszélgetés kíséri. Az em­bereket is szereti, nemcsak a növényeket. Félig-meddig bizalmasan azt is elárulja, hogy a muskát­lizás nem egy nagy üzlet. Kell hozzá némi fanatizmus. Mert van rajta haszon, de rengeteg erő-, energia- és időráfordí­tást igényel. És pénzt. Amiből az üvegház, a fűtésrendszer, a fűthető asztalok, a kertészeti eszközök beszerezhetők, meg­építhetek, megvalósíthatók. 0, amit tudott, maga megcsi­nált az alapásástól a villany­­szerelésig. Fűrészporos kály­hákat használ, elektronikus égésszabályozással. A költsé­gek télen eléggé megugranak, hisz meleg talpon (fűtött asz­talon) is dugványoznak. Az eladási árakat viszont nem emelhetik, mert akkor elveszítik a vevőket. A saját keverésű föld, a saját szaporí­­tású növény vonzereje egy bi­zonyos összeghatárig műkö­dik csupán. A konkurencia bi­zony erős. Etiópiából és más országokból konténerszámra érkeznek a tőzegkockákba ra­kott dísznövények, melyek­kel a kereskedelmi láncok el­árasztják Európát. Pálék a szedresi, a kakasdi, a bogyiszlói, a gerjeni és a faddi piacra hosszú éveken át szállí­tottak a portékáikból. Saját tolnai üzlet nyitásán is el-elgondolkodtak néhány­szor, de végül nem vágtak be­le. Most ott tartanak, hogy csökkentik a mennyiséget, mérséklik a kampánymunkát, és megfordítják a helyi menet­rendet. Eddig a kert szolgálta az üzemet, az üvegházat, ez­után pedig az üvegház elégíti majd ki a kert, a leendő disz­kért igényeit. Idős korukban szeretnék élvezni - lányuk­kal és unokáikkal együtt - munkájuk gyümölcseit, a szó valódi és átvitt értelmé­ben egyaránt. Történetekkel idézték meg a nagy mesemondó szellemét Lázár Ervinre emlékeztek Lakossági fórumot tartott az államtitkár PÁLFA Mesével, játékkal és a hagyományos futballkupával emlékeztek idén Lázár Ervin­re Pálfán. A Pálfai Általános Is­kola Pedagógusai és a Szülőföl­dünk Nagyjai Emlékbizottság az eddigiektől eltérő szellem­ben rendezték a programot. Míg korábban mesemondóver­senyt hirdettek, most bemuta­tó jelleggel álltak színpadra a környékbeli iskolákból érke­zett gyerekek, csoportok. Volt bábozás, jelenet, mesemondás. Jól sikerült az előadás-sorozat, szorgalmuknak és pedagógu­saiknak hála, remekül felké­szültek a gyerekek, élvezete­sen idézték meg a mesemon­dót. Elsőként a nagyérdemű a helybeli iskolások produkcióit láthatta. A Mikor Dömdödöm beszorult egy fa alá című mese bábok segítségével elevenedett meg, A kislány, aki mindenkit szeretett című történet hőse­inek bőrébe pedig a pálfai is­kola diákjai bújtak. Figyelem­re méltó produkciók érkeztek Pincehelyről, Simontornyáról, Sárszentlőrincről és Cecéről is. A Lázár Ervin Futball kupa sorrendje: Simontornya, Pálfa, Cece, Pincehely. A legjobb ka­pus Végh Martin, legjobb játé­kos Molnár Szabolcs lett, a gól­királyi címet idén Kovács Já­nos érdemelte ki. Vida T. A színpadon elevenedtek meg az ismert mesék A szerző felvétele PAKS Magyarország az Euró­pai Unión belül képzeli el jö­vőjét, de fenntartja jogát arra, hogy felemelje szavát a rossz döntéshozatal, a központosí­tás ellen - szögezte le Pak­son Hoppál Péter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak kultúráért felelős állam­titkára a nemzeti konzultáci­ón feltett kérdések témájában szervezett országjárás paksi lakossági fórumán azt mond­ta, Magyarország szuverén adópolitikát, szuverén ener­giapolitikát szeretne folytat­ni, és maga szeretne dönte­ni, hogy milyen kultúrában, társadalomban nevelkedje­nek a gyerekek, éppen ezért határozott álláspontja van a rezsicsökkentés, a migráns­­helyzet, a határvédelem te­rén. - A rossz stratégiai irá­nyokon változtatni kell, Ma­gyarország ebben úttörő sze­repet vállal. Külön kitért arra, hogy az önállósodási szándék egyik paksiak számára közvetlenül tetten érhető döntése, a „leg­frissebb gesztus”, hogy tár­ca nélküli miniszter foglal­kozik az energetika legfonto­sabb kérdésével, a paksi bő­vítéssel, s erre a feladatra a kormány a paksi polgármes­tert kérte fel. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom