Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-09 / 106. szám
1 4 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 n i. ■ A KERESETFELZÁRKÓZTATÁSI PROGRAMOK A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN IS FOLYTATÓDNAK Már az összes ágazatban emelkedtek a fizetések Jelentős béremelés kezdődött az állami szféra mellett a magánszektorban, tavaly már a munkaerőhiány éreztette hatását, idén pedig életbe lépett a kormány bérfelzárkóztatási programja. Amennyiben az Európai Bizottság keresztülvinné az adóharmonizációs terveket, abban az esetben a vállalkozások nem tudnának fizetést emelni, mivel a kormányzati könnyítéseket meg kellene szüntetni. Kiugróan nagyarányú emelkedésnek indultak a fizetések 2016-ban, az idén pedig még nagyobb ütemű bérfelzárkóztatásról beszélnek a munkaadók. Amennyiben az Európai Bizottság tervei szerint össze kellene hangolni az uniós tagállamok adópolitikáját, meg kellene szüntetni olyan bérfelzárkóztatást segítő intézkedéseket, mint a járulékcsökkentési program, a személyi jövedelemadó csökkentése vagy a munkahelyvédelmi akció. A programok sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint hetvenezer forinttal emelkedtek a fizetések. Míg 2016-ban az átlagos bruttó fizetés 263 171 forint volt, addig a legfrissebb, februári adatok azt mutatják, hogy a béremelkedés üteme felgyorsult, így az év második hónapjában már 274 ezer forintnál is magasabb volt az átlagbér. A kormány a közfoglalkoztatottak fizetését is emelte, azonban annak mértéke elmaradt a minimálbér felzárkóztatásától. Ennek oka, hogy a kabinet a közmunkát továbbra is eszközként és nem célként tekinti, álláspontjuk szerint a minimálbér és a közfoglalkoztatotti ellátás közötti különbség emelésével többeket rá lehet venni az elsődleges munkaerőpiaci részvételre, megakadályozván beragadásukat a közmunkaprogramokba. A kormány arra is ígéretet tett, hogy a költségvetés mozgásterét figyelembe véve a következő években is folytatja a járulékok, adók csökkentését, ezzel segítve mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalt, valamint a bérek felzárkózását. Már tart a béremelések időszaka A múlt év végén állapodott meg a kormány a szakszervezetekkel, valamint a munkaadói oldallal a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemeléséről. Ennek köszönhetően idén 15 százalékkal, 127 500 forintra nőtt a minimálbér, a garantált bérminimum pedig még nagyobb mértékben, 25 százalékkal, 161 250 forintra nőtt. A minimálbéreseknek így nettó 140 ezer forinttal, a bérminimumosoknak pedig nettó 250 ezer forinttal nőhet az év egészében a keresetük. A felek a bérfelzárkóztatási program folytatásában is megállapodtak: jövőre a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelésével előbbi 127 500 forintra, utóbbi 180 600 forintra emelkedik. A járulékcsökkentés is folytatódik, így a munkaadók további könnyítést kaphatnak a bérek kigazdálkodására. Mindenkire hatással van az intézkedés A legalacsonyabb bérek megemelése miatt a magasabb keresetűek fizetését is rendezniük kellett a munkaadóknak. A magánszféra vállalatainál a szakszervezetek sikeres, több helyen 10-15, de akár 20- 25 százalékos béremelésről is egyezséget kötöttek. A vállalkozások a gazdasági növekedésnek köszönhetően könynyebben ki tudják termelni a magasabb fizetéseket, ezzel részben megakadályozva az elvándorlást, részben pedig kezelni kívánják az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt. Látványosan nőnek a fizetések az olyan alacsony keresetű ágazatokban is, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A cégek egy részének nehézséget okoz a magasabb bérek kitermelése, azonban az európai uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően képesek lesznek olyan beruházásokat is megvalósítani, ami növeli versenyképességüket, hatékonyságukat. A statisztikai adatok szerint februárban a reálkeresetek 10,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly februárban. A nettó fizetések a vállalkozásoknál 9 százalék fölött nőttek, átlagosan nettó 191 200 forintot vihettek haza a dolgozók. Nemcsak a nagyvállalatok, de a kis- és középvállalkozói szektor is végrehajtotta a bérfejlesztéseket. Amellett, hogy a cégek elvégezték a minimálbérek emelését, a többi dolgozót is legalább átlagosan 10-15 százalékos felzárkóztatásban részesítették. A hazánkban működő külföldi tulajdonú multik - a kereskedelmi láncok egy részének kivételével - szintén az átlagosnál nagyobb mértékű emelést hajtottak végre. Az állam is a zsebébe nyúlt Nem maradtak ki a bérfelzárkóztatásból az állami dolgozók sem. Az állami vállalatoknál, tehát a MÁV-nál, a Volántársaságoknál, a Magyar Postánál, valamint a vízügyi szolgáltatóknál egységes, hároméves, harmincszázalékos béremelési programról döntött a kormány februárban. Ennek köszönhetően idén 12-15 százalékkal nőtt a munkavállalók fizetése, jövőre újabb tízszázalékos, azt követően pedig legalább ötszázalékos emelést már biztosan megkapnak a dolgozók. Az érintett vállalatok a bérek kifizetéséhez a költségvetésből kapnak kompenzációt. Nemcsak az állami vállalatoknál, de a közszféra egyéb területein is folytatódtak a jelentős felzárkóztatások. Tovább emelkedett a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak, valamint a rendvédelmi dolgozók illetménye is, emellett a szociális és kulturális ágazatban dolgozók is több pénz vihetnek haza. A költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete a versenyszféránál is nagyobb mértékben, csaknem 13 százalékkal emelkedett egy év alatt, így a bruttó átlagkeresetük közfoglalkoztatottak nélkül számolva 295 ezer forintra nőtt, SZÉLES KÖRŰ AZ EGYEZTETÉS A minimálbérek emelését, valamint a járulékcsökkentési programot hosszas egyeztetések előzték meg. A kormány az utóbbi években minden, munkavállalókkal kapcsolatos döntést széles körben tárgyalt, létrehozva a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát. A fórumon a felek háromoldalú egyeztetések után alakítják ki közös álláspontjukat, cél ugyanis, hogy a döntéshozatalba mind nagyobb arányban képviselhessék magukat a szociális partnerek. A kormány a következő időszakban is folytatja a széles körű párbeszédet, beleértve a béremelések hatásainak áttekintését, a munkavállalók egészségét érintő kérdéseket, valamint a munka törvénykönyvének szükséges pontosításait. Készült Magyarország Kormánya megbízásából. FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD
