Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-04 / 79. szám

12. KITEKINTŐ 2017. ÁPRILIS 4., KEDD Fiatal Tolna megyei papot neveztek ki a máriagyűdi kegyhely plébánosává Gyűdön mindig történik valami, és ide mindig érkezik valaki Mohács felől Máriagyűd felé haladván már-már azon voltam, hogy szólok a volán­nál ülő fotós kollégámnak, az utat figyelje, ne a tavaszi napsütésben pompázó gyö­nyörű vidéket. Nehéz volt betelni a látvánnyal. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu szerzetesi hivatástudatom. Je­lentkeztem Mayer püspök úr­nál, hogy haza szeretnék jön­ni, itthon folytatni a teológiát. A papi szemináriumban eltöl­tött négy év után a Pécsi Hit­­tudományi Főiskolán fejeztem be teológiai tanulmányaimat. 2004. július 19-én szentelt föl Mayer Mihály megyés püspök Kisdorogon, a szülőfalumban, Ő volt az újmisés szónokom is. A szekszárdi belvárosi plébá­niára helyezték segédlelkész­nek. Tanított az általános isko­lában, de a püspök a Kolping Iskola lelki vezetését is rábíz­ta. Tanított, táborokat szerve­zett, adventben, nagyböjtben a szentségekre felkészülő fiata­loknak lelki gyakorlatokat tar­tott több plébánián. 2005-ben kihelyezték Tolnára, mözsi se­gédlelkésznek, káplánként on­nan járt be a Kolping-iskolába tanítani. 2007-ben lett tolnai plébános, hat évig ott végezte lelkipásztori feladatait. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bogyiszló tartoztak hozzá. 2011-ben he­lyezték Beremend­­re, a horvát határ­tól három kilomé­terre.- Addig azt sem tudtam, hol van, kicsit félve men­tem oda, hiszen Baranya me­gye számomra teljesen isme­retlen terület volt. Beremen­­den hat évet töltöttem. Azt hi­szem, eddigi életem legszebb hat évét. Nagyon megszeret­tem a környékbeli kis falva­kat, az egyszerű népek csen­des életét. Kitűzött céljainkat mind meg tudtuk valósítani a kis lépések politikájával: a fel­újításokat, kisebb beruházá­sokat. Emellett nyilván a lélek temploma is épült. Máriagyűdre történt helye­zése nagyon váratlanul érte. Részben azért, mert nem ké­szült eljönni Beremendről, másrészt nem a szokásos idő­ben történt ez a kinevezés. It­teni elődje most fejezi be dok­tori tanulmányait, ez az áthe­lyezése közvetlen oka. MÁRIAGYŰD A domboldalon messziről látszó templom - basilica minor - híres búcsú­járó hely. Az évszázadok so­rán milliók fordulhattak itt meg. Gyermekeikért vagy sa­ját egészségükért aggódók, a háborúk poklából szerencsé­sen hazakerült volt katonák, az imádság, fohász erejében reménykedők zarándokoltak a Gyűdi Szent Szűzhöz. A kegyhelynek néhány he­te új plébánosa van. Keresz­tes Andor tősgyökeres Tolna megyei. A fiatal pap bonyhá­di születésű, de „kisdorogi szár­mazású”. A hadik­­falvi székely csa­ládot 1942-43-ban telepítették át Bu­kovinából a Délvi­dékre, onnan Za­lába kerültek, vé­gül Kisdorogon te­lepedtek le. Bonyhádon járt általános iskolába, majd Len­gyelben szakmunkásképzőbe.- Ott érlelődött meg ben­nem a gondolat, hogy a papi hivatást választom. Elkerül­tem Szombathelyre a szalézi­­akhoz, mivel korán árvaság­ra jutottam. A szaléziak az ár­ván maradt gyermekek felka­rolásával foglalkoztak - tud­juk meg a plébános úrtól. Az akkor újrainduló premontrei gimnáziumban, Szombathe­lyen érettségizett, majd be­lépett a rendbe. Hat évig volt szalézi szerzetes. Négy évet töltött a szombathelyi rend­házban, majd Óbudán kezd­te meg teológiai tanulmánya­it. - Nem akartam letenni az örökfogadalmat, mert úgy éreztem, nincs bombabiztos Százmilliókat költöttek pá­lyázati pénz­ből a kegy­hely felújítá­sára Keresztes Andor tősgyökeres Tolna megyei, most Máriagyűdön szolgál Fotók: Makovics Kornél- Kicsit félve jöttem, kegy­helyen még nem voltam plébá­nos. Kihívásnak tartom a má­riagyűdi szolgálatot. Mint it­teni plébánosnak feladatom a zarándokok fogadása, gyónta­tása, lelkiségi csoportok életé­nek megszervezése, lelki gya­korlatokkal kapcsolatos ten­nivalók. Egy-egy misével be­segítek a siklósi plébániára is - sorolja a rá váró tennivalók egy részét. - Máriagyűd kü­lönleges hely: itt mindig tör­ténik valami, ide mindig ér­kezik valaki. Fel kell nőnöm a kegyhely szellemiségéhez, lelkiségéhez, hogy meg tud­jak felelni az itteni, rám vá­ró feladatoknak, kötelessé­geknek. Megjegyzésünkre, hogy az elhangzottak alapján eddig legalább annyira volt peda­gógus, mint amennyire pap, a plébános úr azt mondja, itt is minden misén vannak fi­atalok, ministránsok is szép számmal. - Lelkipásztori te­vékenységemben természete­sen ők is ott vannak. Most ké­szülünk a virágvasárnapi pas­siójátékra. Nagyon sok fiatal van ebben a misztériumjáték­ban, helybeliek és környékbe­liek. Olyan fiatalok, akik ide járnak szívesen templomba. Jó gazdája akarok lenni ennek a kegyhelynek. Azt szeretném, hogy minden ideérkező zarán­dok, paptestvér otthon érezze magát: béke legyen az érkező­nek, áldás a távozónak - kö­szön el tőlünk a máriagyűdi kegyhely fiatal plébánosa. A környéken is sok a látnivaló Polgár Péter a kegyhely kánto­ra immár 36 éve, mindent tud, amit Máriagyűdről tudni lehet. Ő mondta el lapunknak, hogy évente 150-200 ezer ember keresi fel a máriagyűdi kegy­helyet. A vallási, egyházi vonatkozá­sokon túl a fekvése is nagyon jó. Messziről feltűnik a két gyö­nyörű torony, ezeket lehetetlen nem észrevenni. A környék tele van híres he­lyekkel, a közelben található Harkány, Villány, Siklós. Egyéb­ként a kegyhelynek önmagá­ban is nagy a vonzása, többen keresik fel például, mint a sik­lósi várat. Megszentelt, spiri­tuális, élő kegyhely, Magyaror­szág harmadik legnagyobb, ősi kegyhelye. Úgy tartják, aki egy­szer felfedezi, szeretne máskor is visszajönni. A szobor a pécsi püspök adománya A legenda szerint a bencés szerzetesek már Szent István korában kápolnát építettek Máriagyűdön egy szláv erede­tű Mária-szobor fölé. A feren­ces rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kapron­­cáról, amelyet aztán a Rákó­­czi-szabadságharc idején er­refelé is dúló harcok miatt el kellett menekíteni Gyűdről. Előbb a siklósi várban őrizték a kegyszobrot, majd Eszékre vitték. Mindmáig az eszéki fe­rences templomban látható ez a szobor. A 18. század első harmadá­ban Gyűd már nagy jelentősé­gű kegyhellyé vált. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pé­csi megyés püspök adományo­zott új kegyszobrot a kegyhely­nek, amely ma is ott áll a főol­tár trónusán. Több százmilliós egyházi fejlesztés keretében megújult a kegyhely és környéke A kéttornyú templom belső tere. Aki egyszer felfedezi, szeretne máskor is visszajönni

Next

/
Oldalképek
Tartalom