Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-21 / 92. szám
2017. ÁPRILIS 21., PENTEK BELFÖLD-GAZDASÁG y Emelkedik az éven túli kamatperiédusú szerződések aránya Óvatosabbak a lakashitelesek Idén, ha minden jól megy, több pénzt helyezhetnek ki a bankok Fotó: Kallus György A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek már nagyjából 60 százaléka választ éven túli kamatfixálású konstrukciót, annak ellenére, hogy ezek ára érezhetően magasabb a változó kamatozású vagy éven belüli kamatperiódusú kölcsönökéhez képest. Barát Mihály kozpomiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egyre több lakáshiteladós megy biztosra a szerződéskötéskor: az újonnan kihelyezett kölcsönök csaknem hatvan százalékát már egy évnél hoszszabb kamatperiódus mellett veszik fel az ügyfelek - idézi a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait. A jegybank statisztikái szerint a 2017 első két hónapjában kihelyezett, 78,6 milliárd forintnyi lakáshitelnek mindössze 41,8 százalékát vették fel a lakossági ügyfelek legfeljebb egyéves kamatperiódus vagy változó kamatozás mellett, miközben a szerződéses öszszeg több mint felét - 51,4 százalékát - az egy és tíz év közötti kamatperiódusú kölcsönök tették ki. Emellett a gyakorlatilag végig fix kamatozású - vagyis tíz évnél hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott - lakáshitelek aránya közel 7 százalékot ért el januárfebruárban, miközben négy évvel korábban még a két százalékot sem érte el. Az ügyfelek annak ellenére döntenek egyre inkább a hosszabb ideig fix árazású lakáshitelek mellett, hogy azok érezhetően drágábbak a változó kamatozásúaknái. A jegybank adatai szerint az átlagos lakáshitelkamat februárban 4,61 százalék volt, de egyévesnél rövidebb kamatperiódus mellett 3,33 százalékos kamattal lehetett kölcsönhöz jutni. Ezeknek a hiteleknek már^i THM-je is 4 százalék alatt mozgott, ilyen olcsó lakáskölcsön még a devizahitelek korában sem volt. A fix kamatozású lakáshiteleknél viszont jóval magasabb az ár: ezek átlágos kamata 5-6 százalék, a hiteldíjmutató pedig 6-7 százalék volt februárban. Az ügyfelek egyre fokozódó óvatosságában feltehetően szerepet játszanak a devizahitelekkel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok is. A gazdasági válság 2008 őszi kirobbanását követően - a banki forrásköltségek növekedése nyomán - hirtelen emelkedésnek indultak az általában 3 vagy 6 hónapra rögzített kamatok, miközben a forint árfolyamának nagymértékű gyengülése is kedvezőtlenül érintette a sokszor egyszerre több kölcsönt is törlesztő adósokat, így érthető, hogy az új hitelek felvételekor a kiszámíthatóság nagyon nagy szereLakáshitelek (legfeljebb egyéves kamatperiódusú lakáshitelek aránya*, az első kéthavi kihelyezéseken belül, százalék) 52,20 50 M/m 44,91 43,02 41,46 41.85 40 I í Hitt 30 1 k'i f®}» p$>-20 rfi } , SHI- Épj-10 1 2013 2014 2015 2016 2017 * változó kamatozásiakkal együtt MW-grafiká. forrás: MNB pet kap egy adott konstrukció melletti döntésnél. Nem elhanyagolható ok lehet az is, hogy a most lakáshitelt felvevő ügyfelek hosszabb távon a kamatok emelkedésére számítanak: bár az elemzők szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet tartós marad, öt, tíz, húsz év időtávon semmiképp sem lehet biztosat mondani. A fix kamatozású hitelek előretörésének mértékét persze leginkább az idei kihelyezési adatokból lehet majd meghatározni. Az új szerződések mennyiségével viszont a jelek szerint nem lesz gond, hiszen minden jelentősebb piaci szereplő két számjegyű növekedést vár a kihelyezésekben: ez a tavalyi 470 milliárd forintnyi mennyiség tükrében bőven 500 milliárd forint feletti új állományt jelenthet. Felgyorsult a bérek emelkedése Lázár: készül a munkából élők költségvetése Kisebb intemetáfa lesz Rétvári: több gyógyszer ára is csökkent BUDAPEST A bruttó bérek az idén 10 százalék körüli mértékben nőhetnek, a reálbérek 7-8 százalék közötti ütemben emelkedhetnek 2,4-2,5 százalék inflációval számolva az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, a KSH által csütörtökön közölt adatok szerint a bruttó átlagkereset 10,7 százalékkal volt magasabb idén februárban az egy évvel korábbinál. Ez az ütem jelentős gyorsulás a 2016-os 6,2 százalékos átlagos bővüléshez képest. Az idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban 10 százalék körül lehet, az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így jön ki a 7-8 százalék közötti reálbérnövekedés. Horváth András, a Takarékbank elemzője is nagyjából hasonló számokra számít a minimálbérek és a garantált bérminimum növelése, továbbá az egyre fokozottabban jelentkező szakemberhiány miatt. 2013-tól 2017 végéig pedig öszszesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban Horváth András szerint jelentős, felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani. Erre lehet következtetni az esetenként két számjegyű bérmegállapodások és egyes ágazati életpályamodellek bevezetéséből. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss KSH-adatokat kommentálva kiemelte: már ötven hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon. Hozzátette: a bérnövekedés az alacsony infláció és a novemberi hatéves bérmegállapodás eredménye, amellyel idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt. Eközben a versenyszektorban dolgozók száma továbbra is jelentősen bővült, 2016 februárjához képest 118 ezer fővel nőtt, ami történelmi csúcsnak számít. MW Ötven hónapja növekszik a reálkereset 300 ezer felé tart a havi bruttó Az idén februárban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 289 ezer forint volt a bruttó és 192 ezer forint a nettó átlagke reset. A vállalkozásoknál 288, a költségvetésben pedig 296 Lázár: Bécset dicsérik, minket büntetnek, hogy is van ez? Fotó: MTI MAGYARORSZÁG A munkából élők költségvetésének nevezte Lázár János kancelláriaminiszter a 2018-as büdzsét. A miniszter a tegnapi kormányinfón kijelentette: a jövő évi büdzsével azok járnak majd a legjobban, akik munkából élnek. Megemlítette, amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés. A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését. Nehéz a multikkal Láz<jr János az adóbürokrácia csökkentése mellett foglalt állást. Kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvényről azt mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Azt is elmondta: a vasárnapi szabadnapokkal és az áruházláncok kötelező létszámemelésével kapcsolatban újabb tárgyalásokra van szükség az érintettek képviselőivel - „nehezen boldogulunk a multik megregulázásával”, mert „sok barátjuk van”. Brüsszeli mércék Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Lázár János erre példaként hozta fel, hogy az EU dicséri Ausztriát, mert megállásra kényszeríti a magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti, mert illegális bevándorlókat ellenőrizni próbál a határon, csökkentve a terrorizmus veszélyét is. Ez példátlan támadás - jelentette ki. Feljelentik Dobrev Klárát Az uniós pénzek 2010 előtti informatikai pályáztatását és szétosztását kifogásolta az EU, és a bizottság 18 milli-Hazánk átalakítani és megváltoztatni szeretné az Európai Unió intézményrenszerét, hogy minden ország sikeres lehessen, de nem akar kilépni - jelentette ki Lázár János egy tegnapi üzleti fórumon. Hangsúlyozta, a visegrádi országokkal árd forintot követel vissza. Lázár János szerint ezért az Altus és Dobrev Klára a felelős, amiért a kormánynak kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy az Altusnak bármi köze lett volna ehhez a fejlesztéshez. „Dobrev Klára 2004-ig volt a fejlesztési ügynökség .elnöke, tehát a 2007-2013 közötti ügyekhez nem lehetett köze” - írta. MW közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót. Úgy vélte, a brexit történelmi hiba volt, de a magyar kormány álláspontja szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvető változások legyenek az integrációban. Nem lépünk ki az unióból BUDAPEST Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Szakács László MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva közölte, fontos lépéseket tett a kormányzat annak érdekében, hogy a rendszeresen gyógyszert kiváltó betegek gyógyszerkiadásai jelentősen csökkenjenek. 2010-től kezdődően mintegy 80 gyógyszer térítési díja csökkent 50 százalékot meghaladó mértékben. Példaként említette, hogy egy sokak által használt koleszterinszint-csökkentő gyógyszer térítési díja 1076 forintról 84 forintra, ugyanezen hatóanyagú, ugyanazon gyártó termékének térítési díja 863 forintról 84 forintra csökkent. Szintén jelentősen csökkent egy ugyancsak gyakran használt vérnyomáscsökkentő gyógyszer térítési díja is, 1156-ról 322 forintra. Az antidepreszszáns hatású, mirtazapin hatóanyagú gyógyszerek térítési díja 50-72 százalékos csökkenést mutat. A 2010 és 2016 közötti időszakban összességében 251 tétellel nőtt a tb-támogatással rendelhető készítmények köre, így a betegek több gyógyszerre kapnak támogatást. Rétvári Bence jelezte azt is, hogy a kormány 2010-től egy olyan gyógyszerellátási modellt kívánt megvalósítani, amely mind a betegek, mind a gyógyszerészek számára kedvező. MW ezer forint volt a bruttó és 191, illetve 196 ezer forint a havi nettó kereset. Az iparban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 285 ezer forint volt februárban.
