Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-18 / 89. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 18., KEDD Farkas István Péter a megyeszékhelyről indult el a hangszeres zene világába Párizsban Jacques Chirac is tapsolt a harsonaművésznek ip# * Szekszárdon kezdte zenei karrierjét Farkas István Péter Andorra, vízum nélkül, birkákkal Fotó: Makovics Kornél Ahol díszp Ezelőtt hatvan esztendeje az akkor hétéves Farkas István Péter a Szekszárdon megalakuló rézfúvós zenekar reménybeli trombitása szeretett volna lenni. Ám Véghelyi Miklós, az együttes vezetője végigmérte, és csak annyit mondott:- Mélyszárnykürtös leszel! így lett a szekszárdi kisdiák mélyszárnykürtös, aztán a harsona nemzetközileg elismert művésze. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD De még az ötvenes évek Szekszárdján járunk, amikor is Husek Rezső vezetésével a zeneiskola is megnyílt.- Nem tagadom, máig nosztalgiával emlékszem erre az időszakra - merült el a múltban Farkas István Péter, aki nemrég a megyeszékhelyen koncertezett. - Máig ható útravalót kaptam a III. számú iskolában pedagógusaimtól, Marika nénitől, Edit nénitől, Oti nénitől, valamint Bodrogi és Szabó tanár uraktól. Ami a zeneiskolát illeti: sok országban tanítottam, játszottam már, de nem sok helyen találkoztam olyan rézfúvós-utánpótlás gócponttal, mint amilyen Szekszárdon is működött. Amikor tizennégy éves koromban Pécsre, a Művészeti Gimnáziumba kerültem, ott már rajtam kívül három szekszárdi harsonás tanult. A szekszárdi zeneiskola nagy tekintélyt vívott ki magának. Tanárom, Véghelyi Miklós korábban katonazenekarban fújta a kürtöt: irigylésre méltó hallása mellett kiváló érzéke volt a rézfúvós hangszerekhez. Miklós bácsi egyengette az utamat Pécsre: közbenjárásának köszönhetően Steiner Ferenc tanár úr, a hazai harsonaoktatás nagy alakja Szekszárdon hallgatott meg, és adott jó tanácsokat a felvételi vizsgához. Ehhez képest meglepőnek tűnhet, hogy a pécsi Művészeti Gimnázium immár zenei pályára állt fiataljában mégis huzakodott egymással két személyiség). Az egyik harsonát tartott a kezében, a másik viszont - focilabdát! Ugyanis Farkas István Péter nemcsak zenélésben, de labdarúgásban is kiemelkedő teljesítményt mutatott fel. A pécsi Nagy Lajos kollégiumban ismerkedett meg Dárdai Lajossal és Kocsis Istvánnal: előbbi az NB I-ig, utóbbi hússzoros válogatottságig vitte. A fociláz Farkas István Pétert is teljesen magával ragadta.- A mai napig is úgy érzem néha, hogy pályát tévesztettem - jegyezte meg félig-meddig tréfásan. - A sorsfordító pillanat tizenhat évesen ért. Éppen ifiként játszottam edzőmérkőzést, nagy elszántsággal, hiszen úgy nézett ki, hogy szerződtetnek. Egyszer csak megjelent édesapám a partvonalnál, és meccs közben lehívott a pályáról. Csak annyit mondott a maga szelíd határozottságával: kisfiam, nem ezért jöttél Pécsre. A gyermek értett az atyai intelemből, ami - nem kétséges - éppen jókor jött. Hiszen ekkor kezdődött el Farkas István Péter párját ritkító zenei karrierje. A pécsi Zeneművészeti Főiskola elvégzése után két évvel már tagja lett a Magyar Állami Operaháznak. Huszonnégy évesen, mint első harsonás!- Pár hónapja voltam Budapesten, éppen órára indultam a Zeneakadémiára. Tanárom, dr. Újfalusi László számomra is meglepő módon azt kérte tőlem: ne is pakoljak ki, hanem menjek az Operaházba. Ott bevezettek az úgynevezett Vörös Szalonba. Mintegy ötvenen, köztük neves karmesterek, ismert kollégák tekintettek rám várakozóan: próbajátékon kellett bemutatkoznom. Eljátszottam a Dávid-koncert első tételét, amikor is Kórodi András, az akkor már Kossuth-díjas karmester, megköszönte a játékomat, és arra kért, hogy az adataimat kifelé menet adjam le. Két hónap telt el, amikor is este kilenckor Andorrában a határon derült ki, hogy vízum híján a Budapest Rézfúvós Kvintett három tagja nem léphet be a mini államba. Az autóban helyet foglaló Farkas István Péter és egyik társa rendelkezett vízummal, előttük felemelkedett a sorompó. A három kolléga ugyanakkor azt használta ki, hogy a gyalogosokat nem ellenőrizték, így aztán beballagtak az országba. Az utolsó pillanatban kiderült: a szervezők a koncertet egy közeli hegyre helyezték át. Ott viszont alig lézengtek. Az ötös fogat belekezdett műsorába, melynek végén több száz fős tömeg jelent meg - a szomszédos hegyről! A szervezők eggyel eltévesztették a házszámot. Ahol díszpolgár Farkas István Péter 1972-ben szerzett harsonatanári diplomát Pécsett, a zeneművészeti főiskolán. Németországtól Szingapúrig, Svédországtól Japánig végigkoncertezte a világot. Pályája során két város is díszpolgárai közé választotta, Finnországban Oulu, az Egyesült Államokban pedig Annapolis. a Zeneakadémia kollégiumának portása azzal riasztott: István, jöjjön, telefonon keresik! A vonal túlsó végén valaki az Operaházból azt közölte, hogy másnap reggel kilencre várnak. Az Álarcosbált kellett játszanom, immár zenekari főpróbán. A végén Ferencsik János karmester így szólt hozzám: fiatalember, nagyon örülök, hogy megismertem, bármikor játszhat velem. A mennyekben éreztem magam. Másfél hónap múlva megkaptam a szerződést, melynek köszönhetően negyven éven át lehettem a Magyar Állami Operaház első harsonása. A napjainkban is tartó zenei karriert az időközben megszerzett professzori cím mellett annyi elismerés fémjelzi, hogy nem is lenne elég hely valamennyit felsorolni. A legfényesebben csillogó díjak között mindenesetre biztosan ott van a Maurice André Nemzetközi Kamarazenei Verseny első helyezése. Ezt 1979-ben Párizsban szerezte meg Farkas István Péter, a Budapest Rézfúvós Kvintett tagjaként.- Az elején legfeljebb a lelkünk mélyén lehetett valamilyen titkos vágyunk egy szép eredmény iránt. A második forduló után már némi feltűnést keltettünk a jó megszólalásunkkal. A döntő napján idegeskedő csapattársaim bezárkóztak a szobába, én viszont nem bírtam ki, belehallgattam a fellépő együttesek produkcióiba. Ereztem, hogy mi is tudunk ugyanennyit, sőt, többet is. Falfehér társaimtól mindöszsze ennyit kértem: gyerekek, csak úgy zenéljünk, ahogy valóban tudunk. Azt a vastapsot, amit kaptunk, soha nem lehet elfelejteni, a közönség nem akart leengedni bennünket a színpadról. Aztán másfél óra múlva jött a zsűri, velük volt Jacques Chirac, Párizs akkori polgármestere, a későbbi francia elnök is. A zsűri elnöke, Maurice André már menet közben elkiáltotta magát: első lett a Budapest Rézfúvós Kvintett! Ismét teltházas előadáson szerepeltek a madocsaiak Vándorolnak a színdarabok MADOCSA-BÖLCSKE Folytatja szárnyalását a Blandl Béláné Ibolya által vezetett amatőr színjátszógárda. Lassan már nem is érdemes különválasztani a bölcskei és madocsai társaságot, hiszen többen játszanak itt is, ott is. A jó barátság jegyében természetesen az előadások is vándorolnak a két falu között. Legutóbb a Madocsai Amatőr Színtársulat vendégszerepeit Bölcskén az Egy csók és más semmi című darabbal. - Minden előadáson itt vagyunk. Szeretjük a színházat - árulta el a függöny széthúzása előtti percekben Gerzsei Jánosné, akinek Minden előadásuk teltház előtt megy A szerző felvétele már csak pótszék jutott a zsúfolásig telt teremben. Elmesélte, hogy ’60-ban épült a mozi, azóta jár színházba. - Akkor a Dériné Színház játszott itt, a Csárdáskirálynőt, a Marica grófnőt, a Lili bárónőt is megnéztük. A bölcskeiek azóta színházlátogatók, mindig teltház van, mindegy, hogy fővárosi vagy helyi színészek játszanak - mesélte. A három részes zenés komédia három órára szögezte a székekbe a nézőket. Aki még nem látta, lesz alkalma pótolni, a hatodik előadást április 22-én 18 órakor Madocsán, a művelődési házban tartják. Vida T. Üzemben a kutak SZEKSZÁRD A megyeszékhely szőkőkútjait, csobogóit beüzemelték az utóbbi napokban. Egyúttal a városban található három ivővízkút üzembe helyezése is megtörtént. Fotó: Mártonfai Dénes
