Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-15 / 88. szám

2017. ÁPRILIS 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A keresztény világ egyik leg­nagyobb ünnepe a húsvét, amelyben sajátosan keve­rednek az egyházi és vilá­gi eredetű - megtisztulást és újjászületést jelképező - hagyományok. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A húsvét legjel­lemzőbb motívuma kétségte­lenül a hétfői locsolás, amit a „szebbik nem” képviselői ve­gyes érzelmekkel fogadnak. Hajdanán a locsolásnak ko­moly szimbolikus jelentősége volt. A víz - amivel ilyenkor a hölgyeket és az urakat a hús­vét utáni hétfőn nyakon öntöt­ték - a megtisztulást szolgál­ta. Részben Krisztus kereszt­re feszítésével a bűnöktől, részben pedig a tél utolsó nyo­maitól szabadultak meg ek­képpen szimbolikusan. Mind­ezért cserébe pedig a fiúk, fér­fiak már akkor is tojást kap­tak, sőt meg is vendégelték őket. A megtisztulás más mó­don is szerepet kapott húsvét­­kor, hiszen az ünnepkör vele­járója volt a porták alapos ta­karítása a tisztaszobáktól az istállókig. A húsvét másik meghatáro­zó motívuma a tojás, az újjá­születés, a termékenység jel­képe, amitől a következő év A szentelt ételt nem dobták ki A húsvét velejárója a nagy evés-ivás. A böjti időszak nagyszombati lezárását kö­vetően kezdetét veheti az ünnepi kulináris dínomdá­­nom. Mivel a húsvét szigorú­an pihenőnap volt, ezért az ételeket is előre, még szom­baton elkészítették. Ahogy több egyházi ünnep alkalmá­val, húsvétkor is szokás volt - sok helyen még ma is az - az ételek, a sonka, a tojás, a bor, a kalács megszentelé­se. A szentelt ételekből sem­mit nem lehetett kidobni, ezért még a morzsát is úgy égették el. gazdag termését remélték. A tojásokat változatos módon ékesítették. Érdekes, hogy a tojáshímzés, amit ma sokan sárközi sajátosságnak gondol­nak, tulajdonképpen a bátai római katolikus magyaroknál volt bevett szokás, onnan vet­ték át a környékbeli települé­seken élők. A Sárközben pedig a szimpla tojásfestés dívott, természetes anyagok, példá­ul hagymalevél felhasználá­sával. A Sárközön kívül is vál­tozatos hagyományok kapcso­lódtak az ünnephez. Nagyon szép váraljai szokás, hogy a keresztszülők a gyerekeket húsvétkor nem otthon ajándé­kozták meg, hanem kivonul­tak a Magyar-dombra és ott köszöntötték egymást. Nagypéntek Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A z Országgyűlés márciusban nyilvánította munkaszüneti nappá nagypénteket, így idén először négynapos ünnep a húsvét. Nagypéntek - a keresztény liturgiában Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről em­lékeznek meg - velünk együtt már tizennégy európai ország­ban ünnep, Németországtól Spanyolországon és Finnországon át az Egyesült Királyságig. Nem hivatalos indoklás szerint az új fizetett szabadnap bevezetését a gazdaság helyzete is indokol­ja - egy ilyen nap a számítások szerint nagyjából hetvenmilli­­árd forint kiesést jelent a költségvetésben -, amelyet az embe­rek elmúlt 6-7 évben végzett megfeszített munkája tett lehetővé. Látva az elmúlt napok dühös, Nagypénteken Jé­zus Krisztus ke­reszthalálára em­lékezünk frusztrált embereit, rá is fér a társadalom tagjaira a pihenés. Fürdővárosokban, a szentend­rei skanzen végre zöldülő me­zején, hímes tojások és a lo­­csolkodás szimbolikájában le­het félretenni a napi gondokat. Katolikusoknak, reformátusoknak, evangélikusoknak egy­formán nagy ünnepük nagypéntek. Ugyanakkor családi szem­pontok szerint talán észszerű, megfontolandó lenne december 24-ét, esetleg még december 31-ét is fizetett munkaszüneti nap­pá nyilvánítani - már ha gazdaságunk engedi. Szombaton őrületre számíthatunk az élelmiszerüzletekben, mert a hosszú hétvégéken az emberek mindig kétségbe esnek, hogy éhen halnak. Persze, aki hétfőn engedi ki a csütörtökön előre megvásárolt, majd fagyasztóba eltett foszlós kalácsot, az elkerülheti a felesleges bolti tipródást. Agrárbiztosítások pontos adatokkal TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÄG Tavaly a gazdák országosan re­kordszámú, húszezer mezőgaz­dasági biztosítási szerződést kötöttek, amely évről évre egy­re népszerűbb a megyei terme­lők körében is. A biztosítási dí­jakhoz állami támogatás is jár, azonban tavaly több hiba miatt közel ezer gazdálkodó nem ré­szesülhetett díjtámogatásban. Csak a Magyar Államkincs­tár (MÁK) által alkalmazott ügyfélazonosítóval rendelke­ző földhasználó köthet növény­­biztosítást. A díjtámogatást az egységes kérelembenyújtás fe­lületén lehet igényelni, azon­ban az „igen” választása a nyi­latkozatban nem jelent a biz­tosításkötésre kötelezettséget. Az igénylés az egységes kére­lembeadás időszakának végé­ig, június elejéig tehető meg. Biztosítások köthetők tűz-, jég-, vihar-, fagy- és aszályká­rokra, valamint árvízre és fel­hőszakadásra. A legfontosabb, hogy a termelő MÁK által al­kalmazott ügyfélazonosító szá­ma és a biztosítani kívánt növé­nyek hasznosítási kódjai ponto­san szerepeljenek,a dokumen­tumokban. M. l. MINDENNAP LEGALÁBB 16 OLDAL TÖBBET ADUNK! JÁTSSZON VELÜNK, ÉS NYERJEN NAPONTA 5 X10 000 FT ÉRTÉKŰ, VAGY AKÁR HETI 150 000 FT ÉRTÉKŰ VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT! Figyelje a lapot, és nyerjen mindennap! Egy SMS elküldésével ön automatikusan részt vesz a heti nyeremények sorsolásán is! MIT KELL TENNIE? Küldje el a napilapban található aznapi kódot, valamint a nevét SMS-ben az alapdíjas 06-30-344-4421-es számra! Figyelem, a kód naponta változik! Minta SMS1: Xllll*MintaPál A nyertesek nevét és a játékról bővebb információt a www.teol.hu/nyeronapok internetes oldalon talál. A nyereményjáték 2017. április 1-30. között tart. 1 Az újságban található aznapi kód és az ön neve, csillaggal elválasztva, szóköz nélkül. Tolnai Népújság WWW. TEOL .HU/nyeronapok A játékos az SMS elküldésével kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy az adatkezelő a játékos megadott adatait marketing kapcsolattartás, közvetlen üzletszerzési célú megkeresések érdekében felhasználja. Az adatkezelő a személyes adatokat direkt marketing célból addig kezeli, amíg a játékos az ehhez adott hozzájárulását vissza nem vonja. Napi kod: H1811

Next

/
Oldalképek
Tartalom