Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Nagyszabású kastély- és várfelújítás 55 milliárdból MŰEMLÉK A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján még tovább is nőhet - jelentette be Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa. Hozzátette: a fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak a vidékfejlesztési és területfejlesztési célok teljesítéséhezhoz, munkahelyeket teremtsenek és a helyi adottságokat és termékeket előtérbe helyezve önfenntartóak legyenek. Elmondta, az elsők között a mosonmagyaróvári vár állagmegóvására és turisztikai célú hasznosításához kezdenek hozzá, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. Hangsúlyozta, hogy a mosonmagyaróvári rekonstrukció jól illeszkedik a soproni várfal és múzeumnegyed, a nagycenki Széchenyi-kastély és a fertődi Esterházy-kastély felújításához, valamint a csornai és pannonhalmi fejlesztésekhez, amelyek révén Győr-Moson-Sopron megyében rövid idő alatt turisztikai attrakciók láncolata várja a látogatókat. A mosonmagyaróvári várat 1,3 milliárdból fejlesztik A négyszáz éves várban a régészeti kutatások napokon belül elkezdődnek, azok képezhetik majd a jövőbeni kiállítások alapját. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora elmondta: a munkálatok keretében részlegesen felújítják a vár homlokzatát. A kiállítások közül várhatóan interaktív vár- és intézménytörténeti tárlatokat rendeznek be. MW HÍREK Megszépül Gül baba türbéje BUDAPEST Közel 1 milliárd forintnak megfelelő összeggel járul hozzá Törökország Gül Baba türbéje felújításához Budapesten. A muszlimok legészakabbra és egyben legnyugatabbra található szent helyét legutóbb húsz évvel ezelőtt renoválták. Gül Baba Nagy Szulejmán utasítására érkezhetett Budára, hogy itt iskolát nyisson. A dervis 1541. szeptember 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között türbét emeltek. Az épület 1914 óta műemlék. Megújul Kőszeg műemléke SQRAFITTÓS HÁZ Kilencven hárommillió forintos kormányzati támogatásból megújulhat Kőszeg egyik legismertebb műemlék épülete, a Jurisics téren álló sgraffitós ház. A felújítás leglátványosabb eleme az 1560 körül épült reneszánsz épület fő homlokzatán található egyedi díszítés, a sgraffito restaurálása lesz. Halaltanc a húsvéti balon Korabeli fotó az áldozatok temetéséről és a később felállított emlékmű Minden idők egyik legtragikusabb tűzvésze pusztított 1910 húsvétvasárnapján a szatmári Ököritón. A térség legnagyobb mulatságának otthont adó épület kigyulladt, és több mint 300 ember halt meg. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu TRAGÉDIA „És igaz az az elképzelhetetlen, minden lehetőséget megszégyenítő hír, hogy egy deszkabódéban meghalhatott közel négyszáz ép, erős, fiatal ember, amennyi tízezernyi, ágyukkal és gólyószórókkal fölfegyverzett seregek küzdelme után sem maradt a csatatéren!” - számolt be az ököritói rémnapok című helyszíni tudósításában az 1910. március 27-i tragédiáról a Pesti Napló. A Szatmár megyei Ököritón - ma már Ököritófülpösnek hívják az Ököritó, Fülpös és Mácsa egyesüléséből létrejött települést - húsvétvasárnap jótékonysági bált szerveztek egy csűrben, és tűz keletkezett, 312-en meghaltak, 99-en megsebesültek. Jótékonysági mulatság A táncmulatsággal a frissen alakult helyi fúvószenekar felszereléseinek költségeihez akartak hozzájárulni, ezért 1 koronás egyéni, illetve 3 koronás családi belépődíjat szedtek. A bál helyszíököritói rémnapoke egy 150-160 négyzetméter alapterületű, nádfedeles csűr a falu központjában. Az építménynek két hatalmas kapuja is volt, amelyen szénásszekerek is át tudtak hajtani. A csűr egyik végében, az egyik kapu előtt állították fel a zenekaroknak a dobogót. A másik végében levő kapu előtt egy hosszú, vastag lócát tettek le a bámészkodó szülőknek, rokonoknak. Ezt a kaput gerendákkal ki is támasztották. így a két nagy eredeti kapun nem lehetett bemenni, hanem egy kis, párdeszkányi oldalsó részen. A helyiséget az év többi napján gabonacséplésre használták, a mulatság előtt a maradék száraz szárakat a sarokba seperték. A falakat mindenhol lóca vette körül, a magas építményt disznóhólyagból készült, gyertyafényű lampionokkal, petróleumlámpákkal világították meg. A bálra mintegy 650-en gyűltek össze (egyes korabeli források 800 emberről is írtak, miközben a csűr befogadóképességét 200 fő körülire becsülték), összesen 18 településről érkeztek. A mulatság este 7 órakor kezdődött, két zenekar is húzta, járták a csárdást, a gyerekek és az idősek a lócákról nézték a táncoló fiatalokat. Két papírlámpás kigyulladt, egy csonkig égő gyertya is veszélyes helyzetet teremtett, de ekkor a józanabbak eloltották a tüzet. A rémület hatása Este 9 körül azonban kigyulladt egy lampion. Állítólag egy huszár a kardjával akarta levágni a lámpást, de mivel dróttal rögzítették, ez nem sikerült, hanem belengett, és a lángja átcsapott a papírdíszítésekre, valamint a szalmatetőre. Ezt azonban nagyon kevesen vették észre, a tánc tovább folyt nagy kurjongatások közepette, miközben az épületben a lángok egyre terjedtek. „Ebben a pillanatban teljesen elvesztette az az ötszáz emberi lény mindazt a kultúrát, a mi a sok ezer éves szellemi művelődésből rájuk jutott - írta a tragédiáról a Nyugatban Móricz Zsigmond, aki az eseményeket az A fáklya című regényében is megörökítette. Fenevadakká változtak, nemcsak a rémület hatása alatt, de azért, mert arra voltak ők mintegy ránevelve, hogy ebben a percben nyers állatokká legyenek. A táncoslegény ököllel ütötte el a lányt, ordítva vágott előre s egy másodperc alatt földre voltak tiporva az elől állók, akik az út sodrába állottak s nem a kapu felé rohanókéban. És senki sem ért a kapuhoz, hanem bent két lépésre attól eleven máglya nőtt az önmagukat tönkretevő boldogtalanokból. A jelenlevő emberi erőnek semmi része sem használódott el a kapu kitörésére s a hirtelen lecsapó füstben és tűzben a legparányibb emberi ész és akarat nélkül mintegy szétrobbanva sült ki az emberi testekbe töltött energia.” A belépésre hagyott kis ajtónál hatalmas tumultus alakult ki, a két lezárt kaput nem tudták kinyitni, a pánikban lévő emberek elestek a lócákban, majd egymásban. Az egyik nagy kaput végül fel tudták törni, de mintegy két méter magas emberhegy alakult ki, amelyben sokan megfulladtak, egyesek az ő hátukon jutottak ki. Alig 20 perc alatt porrá lett a csűr, 126-an a felismerhetetlenségig összeégtek, sok égési sérült napokkal, hetekkel később halt bele a sebeibe. A Pesti Napló szerint a hozzátartozók megfeketedett, véres kezeket, lábfejeket, karokat szedtek ki az üszkök közül, hátha az ő rokonuk valamelyik testrészét találták, hogy legalább valamit el tudjanak temetni belőlük. Az azonosíthatatlan tetemeket végül egy közös sírba temették el, a síremlék a mai napig emlékeztet a tragédiára Ököritófülpösön. A műtrágya története - A zöld forradalom Becslések szerint ma a világ népességének legalább a fele függ a nitrogénműtrágyán alapuló élelemtermeléstől. Sorozatunk befejező részében a műtrágya történetének legfontosabb állomásait ismertetjük. Néhány előzmény tömörített, epizodikus és nagyon egyszerűsített áttekintése után vessünk egy pillantást az alábbi grafikonra. A Föld népessége (változás 1750-2015, becsült népesség, millió fö/év) 8000 MW-grafika, forrás:MW Tény, hogy Fritz Haber életművének része a vegyi hadviselés alapjainak a lefektetése, de az is, hogy a második világháború utáni évtizedekben több milliárd ember élelmezése alapult az eljárására. Az évi 450 millió tonna nitrogénműtrágya (ami a 19. század végi guanófelhasználás ezerszerese) előállítását pedig a Haber-Bosch-szintézis teszi lehetővé. A globális népességrobbanás természetesen messze nem két ember munkáján múlott, nem ez az egyetlen tudományos eredmény idézte elő, de az egyik rendkívül fontos előzményként, előfeltételként tekinthetünk rá. A „zöld forradalom” atyjának Norman Borlaug amerikai növénybiológust tartják, aki a 40- es, 50-es, 60-as években gabonanövények nemesítésével (például rövid szalmájú, bőtérmő búza), a hibrid vetőmagok elterjesztésével és a szükséges tudás átadásával fel tudta készíteni a fejlődő országok gazdálkodóit a terméshozamok többszörözésére. Vezetésével átütő sikereket értek el többek közt Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Kínában. Közülük többen élelemimportálóból élelemexportálóvá váltak, méghozzá oly módon, hogy a termőföldterületeket szinte nem is kellett növelniük, néhány évtized elteltével ötször-hatszor anynyi kukoricát, rizst, búzát terNorman Borlaug, a „zöld forradalom” atyja Fotó: AFP meltek. Csupán az itt felsorolt országokban ma a világ népességének majdnem a fele él. A zöld forradalom így vagy úgy szinte minden államot érintett, akár Borlauggal, akár nélküle. Magyarországon sem a Liszenko-féle szovjet „agrárreformoknak” köszönhetően négyszereződött a kukorica, búza terméshozama 1960-1980 között. (Az amerikai Norman Borlaugot 1980-ban, amikor még javában tartott a hidegháború, az MTA is tiszteletbeli tagjává választotta.) Afrika nagy része azonban kivételnek számít. Az infrastruktúra hiánya, a képzetlenség, a szervezetlenség és a korrupció nem tették lehetővé a sikereket, az elmaradás sok helyen már nem is évtizedekben mérhető. Ennek ellenére Afrika népessége is nő, kéz a kézben a tömeges éhezéssel és a természet fokozott kizsákmányolásával. Van tehát összehasonlítási alap azok számára, akik azt mondják, hogy a zöld forradalom egyértelműen ártalmas folyamat, mert csak a túlnépesedést és az elvándorlást segíti elő. A zöld forradalomnak kétségtelenül vannak káros mellékhatásai. A hibrid gabonafajták terjedésével kiszorultak a hagyományos fajták, ezért génbankokat hoztak létre. Globalizálódott világunkban a mezőgazdaság meghatározó tényezővé vált, ami miatt a kisebb országok termelői versenyképtelenné válhatnak, ez pedig helyi társadalmi gondokat okozhat. (A jelenség Magyarországon jól ismert.) Az intenzív termeléshez gépek és vegyszerek - a műtrágya mellett gyomirtók, kártevők és kórokozók elleni szerek - kellenek, ami környezeti, egészségügyi gondokat is felvet, emiatt bizony az élelmezés is nagy részben a kőolajon alapszik. A jelenlegi konszenzus szerint a zöld forradalom globálisan eddig jóval több problémát oldott meg, mint ahányat létrehozott. Ám ha azt nézzük, hogy 2025-re a Föld lakóinak száma meghaladja a 8 milliárd főt, nagy kérdés, mikor kezd csökkenni a növekedés üteme. Meddig tarthat a gyarapodás, menynyi a népességmaximum? Közismert, hogy a populáció földrajzi eloszlása nem egyenletes, ami önmagában is feszültségekhez vezethet, hát még ha a politika, háborúk vagy természeti katasztrófák is közrejátszanak. A népességnövekedés iramát tekintve előjelezhető, hogy a terméshozamok, többszörözésére lesz szükség. A megoldást sokan a biotechnológiában, a génmódosításban látják, amit mások rendkívül kockázatos útnak tartanak. Látni kell azt is, hogy a Borlaug-féle, jobbára emberbarátinak nevezhető tevékenységből mára agreszszív és gátlástalan mamutvállalatok piacszerzési tevékenysége, óriási globális üzlet lett. A zöld forradalomban az élelemellátás helyett a profit biztosítása került a középpontba. (Vége) Virág István
