Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-09 / 58. szám

2017. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ^ A nyúltartást kiegészítő tevékenységként választják A nyúlhús pótolhatja a kacsát és a libát A szekszárdi Oszkó Ferencék már hét éve foglalkoznak őshonos, magyar tenyésznyulakkal Fotó: Makovics A madárinfluenza miatt hi­ány van kacsa- és libahúsból, ezt nyúlhússal pótolná a ter­méktanács és a szaktárca. Tolna megyében több ezren foglalkoznak nyúltartással, a többség azonban csak saját fogyasztásra. Ennek az a fő oka, hogy az országban csak két olyan vágóhíd van, ahol nyulakkal is foglalkoznak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Magyarorszá­gon feldolgozott nyúlhús 97 százaléka külföldre kerül, ezen szeretne változtatni a Nyúl Ter­méktanács és a Földművelés­­ügyi Minisztérium, így közös kampányba kezdtek. Juráskó Róbert, a terméktanács elnö­ke elmondta: az a céljuk, hogy a multikban is piacot teremt­senek a nyúlhúsnak. Míg több európai országban, Svájcban, Belgiumban, Németországban és Hollandiában is heti egy­szer asztalon van a nyúlhús, addig hazánkban jó ha évente egyszer. A Nyúl Terméktanács elnöke egy hosszabb távú kam­pányban gondolkodik, szeret­né a háziasszonyokkal megis­mertetni a termékeket. Terve­ik szerint a boltok polcain nem­csak egész nyulat, hanem eb­ből készült kolbászt, szalámit is lehet majd vásárolni. A hazai vágóhidaknak bőven van sza­bad kapacitásuk, így folyama­tosan el tudnák látni nyúlhús­sal az üzleteket. Kiegészíti vele a család jövedelmét Fejlődés és gyarapodás, csu­pán ennyit vár el bárki, aki a mezőgazdaságban dolgozik, nem számolva a saját erőt és munkaidejének a kezdetét, vé­gét. Sajnos egyre kevesebb az az ágazat, melyben erről szó eshet. A nyúltartást inkább ki­egészítő tevékenységként vá­lasztják a gazdák, a többi állat és a földterület művelése mel­lett. Sajnos egyre kevesebben. Ha nagy gyarapodást nem is jelent a családnak, de szerény hozamot és stabil piacot igen, legalábbis azoknak, akik szak­szerűen nyulászkodnak. Tol­na megyében háromezer körü­li lehet azoknak a száma, akik nyúltartással üzletszerűen fog­lalkoznak. Közülük az egyik a szekszárdi Oszkó Ferenc. Eb­ben a családban is a több lábon állást jelenti a nyúltartás.- Hat-hét éve, hogy tuda­tosan, nagyobb odafigyelés­sel foglalkozunk nyulakkal - mondta Oszkó Ferenc. Annak- Négyszáz anyás az állomá­nyunk, szerény, de stabil az eb­ből származó bevételünk - mondta a bátaszéki Simon Gá­bor. A kezdetekkor egy vaskú­ti felvásárló kereste meg a csa­ládot, aki tenyészanyagot, ta­karmányt és szaktanácsadást biztosított. Kötöttek egy szerző­dést, melyben szerepelt az is, hogy vágóállatként vissza is vá­sárolja a felnevelt nyulakat. A múlt évben viszonylag kiegyen­súlyozott volt az átvétel, átlago­idején gyerekkoromban is volt nyúl a háznál, talán innen a vonzódás. Oszkóék kifejezet­ten egy őshonos fajtát, a nagy­testű magyar óriás nyulat te­nyésztik. Ez egy nagyon szapo­ra fajta, 6-7 kiló hús is nyerhető belőle. Az állomány jelenleg 12 anyanyúlból, 4 bakból és ezek szaporulataiból áll. A legegészségesebb húsa a nyúlnak van Oszkóék nem húsnyúlként, hanem tenyészállatként értéke­san 420 forintot fizettek kiló­jáért, áfa nélkül. A sikeres tar­tás feltétele, hogy pontosan be kell tartani a technológiát. A ta­karmányba keverve gyógysze­res és vitaminos kezelést kap­nak az állatok, amit vágás előtt 10 nappal hagynak csak abba. Az ideális vágósúly a 2 kiló 70 deka, e fölött és ez alatt árat csökkent a felvásárló. A ha­zai tenyésztők helyzetét nem könnyíti meg, hogy hazánkban nem keresett áru a nyúlhús. sítenek. Jönnek hozzájuk Mo­hácsról, Szegedről és az ország többi részéből is tenyésznyu­­lat vásárolni. Zömében olyan kistermelők keresik meg őket, akik a nyulat a húsáért tartják, vagy csak saját maguknak, vagy kifejezetten kiegészítik a család bevételét a nyúltartás­sal. Annak éri meg jobban ve­le foglalkozni, aki maga meg­termeli a gabonát, és van lucer­nája is. A nyúl szinte mindent megeszik, árpát, zabot, búzát, fűszénát, lucernát, salátaleve­let, sőt még a szárított kenye­ret is. Van, aki tápot is kever az ételei közé, nyilván attól függő­en, leadásra, vagy saját tartás­ra szánja-e az állatot. Aki kós­tolta már a húsát, állítja, rend­kívül finom, pörköltnek, sütve, rántva, szaftosán elkészítve, minden formában és az egyik legegészségesebb hús. A felvásárolt vágónyúl több mint 95 százaléka a külpiacokon értékesül. A hazai éves fogyasz­tás nem éri el az egy lakosra ju­tó 5 dekagrammot sem. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban az egy főre ju­tó nyúlfogyasztás 2 kilogramm. Szerény, de stabil jövedelem HIRDETÉS Arany János születesenek 200. évfordulója 5000 Ft-os mini arany (11 m Súly: 0,5 g Eladási árak: 5000 Ft-os mini MAGYAR PÉNZVERŐ ZRT. UJ MAGYAR EMLEKERME 10 000 Ft-os ezüst (38,61 mm) 2000 Ft-os színesfém (38,61 mm) ny (11 mm) Eladási arak: 10 000 Ft-os ezüst névértéken június 3-ig 2000 Ft-os színesfém névértéken a készlet erejéig) ««S ly 11000 Ft emlék - befektetés • törvényes fizetőeszköz Magyar Pénzverő Zrt. Érmebolt: 1054 Budapest, Báthory u. 7. • Nyitva: H-P 9-15.30, Cs 9-17.30 Telefon:+ 36 1 800 8110 • E-mail: coins@hu.inter.net • Webshop: www.penzvero.hu Átmeneti év Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Egyelőre csak a kormánypárt frakcióülésén került szóba a kilencosztályos általános iskola, de a szakmai viták, szé­les társadalmi egyeztetések lefolytatása után bevezethe­tik a közoktatásban gyökeres változásokat hozó új rendszert. 1828-ban Brunszvik Teréz nyitotta meg Budapesten Kö­­zép-Európa első óvodáját. Felmérések szerint a magyar „kisded­évé” struktúra sikeres, mert amelyik gyerek teljesíti az ővoda­­kötelezettséget, annak a későbbiekben kevesebb gondja lesz az általános közösségi normák elsajátításával, a tanulással. A szak­emberek között abban is egyetértés van, hogy a „gyermekűt” te­kintetében mindig az átmenet a legnehezebb, vagyis bölcsődé­ből óvodába, óvodából iskolába Az alapkészségek fejlesztése, gyakor­lása lenne a cél- harminc perc után az elsősök elunják magukat, lankad a fi­gyelem, kezdődik a bóbiskolás -, vagy általános iskolából a kö­vetkező szintre kerülni. Az előiskolaként értelmez­hető kilencedik osztálynak az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) fejlesztése, gya­korlása lenne a célja, amelyre a rengeteg tanulnivaló miatt nem jut elég idő. Az egész rendszer átalakításának kulcsa lehet a hosszabb alapozó szakasz, a modell több európai or­szágban (Finnország, Lengyelország) bevált. Vekerdy Tamás pszichológus szerint ahányszor eddig az állam nekifutott a tananyagcsökkentésnek, mindig csak több lett belőle... Fontos lenne, hogy végre egy olyan reform kerüljön az asztalra, amellyel nem a társadalom egésze küsz­ködik majd. Az ütéstől elvesztette a szaglását a sértett SZEKSZÁRD Maradandó fogya­tékosságot okozó testi sértés bűntettében mondott ki bű­nösnek a Szekszárdi Járásbí­róság egy 48 éves vádlottat, és ezért két év börtönbüntetésre, valamint három év közügyek­től eltiltásra ítélte. Feltételes szabadságra nem bocsátható. A büntetett előéle­tű vádlottat koráb­ban a bíróság négy hónap fogházbün­tetésre ítélte és el­rendelte további egy év hat hónap, valamint egy év két hónap fogház­­büntetés végreha­­tását is. II. rendű vádlottat ga­rázdaság és könnyű testi sér­tés miatt 40 nap elzárásra ítél­ték. Az ítélet jogerős. A két vádlott 2015. janu­ár 10-én este tíz óra körül az egyik szekszárdi sörözőben italozott. A mellettük lévő asz­talnál két férfi és egy nő ült, akikkel szóváltásba kevered­tek, mert valamennyien itta­sak voltak. A szomszéd társa­ság előbb hagyta el a sörözőt, de a vádlottak utánuk indul­tak. A II. rendű vádlott a cso­port után kiabált, hogy állja­nak meg. Erre az egyik férfi hátra is fordult, erre a II. ren­dű vádlott ököllel arcul ütötte. Ezzel szinte egy időben a má­sik férfit is meg­ütötte, akit az I. rendű vádlott is ar­cul ütött. A sértet­tek földre estek. A vádlottak a földön fekvő emberekbe többször belerúg­tak. A társaság nő­tagja ekkor az I. rendű vádlott elé állt és kérte, hogy ne bánt­sák a barátait. Erre a vádlott olyan erővel ütötte meg, hogy a sértett eszméletét veszítet­te. A támadók a járőrök köze­ledtére autóval elmenekültek. A nő később azzal fordult or­voshoz, hogy koponyasérülé­se miatt elveszítette a szaglá­sát, ami tartóssá vált. 1.1. A vádlottak a földön fek­vő emberek­be többször belerúgtak PAKS Ebben a formában első ízben tartott gálaműsort a Paksi Vak Bottyán Gimnázium. A diáknap zárásaként előadásra hívták a szü­lőket, támogatókat, akik az iskola diákjainak igen változatos mű­sorát tekinthették meg. A zenében, prózában, táncban tehetséges gimnazisták fellépését jó hangulatú bátyus bál zárta, ahol a tantes­tület tagjai is részt vettek. Kép és szöveg: Vida Tünde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom