Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-22 / 68. szám
2017. MÁRCIUS 22., SZERDA A szekszárdi volt az egyik legkorszerűbb őrlőüzem Megkezdődött a malmok értékesítése Két éve zárva a szekszárdi üzem, azelőtt aratáskor nagy volt itt a forgalom Fotó: Makovics K. Március elején meghirdette az első vagyonelemeket a Sikér Malomipari Zrt. felszámolása kapcsán a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Mint már beszámoltunk róla, a Sikér Zrt. tulajdonában volt az ország egyik legkorszerűbb malma, a szekszárdi is, mely két éve üresen áll. A most meghirdetett ingatlanok a Sikér bicskei és érsekvadkerti malomüzemeihez tartoznak, melyekre április 1-ig lehet pályázni. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE-BUDAPEST Az értékesítést ott kezdték meg, ahol a vagyonértékelő szakértő elkészült a szakvéleményével, közölte az agrárszektor, hu-val Várday Zsuzsanna felszámolóbiztos. A teljes vagyoni eszközállomány felértékelése ugyanakkor még nem fejeződött be. A nyilvántartásba vett hitelezői igény eléri a ó milliárd forintot, amelyből 700 millió forint készfizető kezesség miatti követelésből ered. Bár még további vagyonelemek is meghirdetésre várnak, már most nyilvánvaló, hogy az összes hitelezői követelést nem lehet majd kielégíteni. A Sikér legnagyobb hitelezői közé az adóhivatal, illetve három, zálogjoggal rendelkező bank tartozik. Várday Zsuzsanna tájékoztatása szerint a hitelezői igények egyeztetése többségében befejeződött, csupán öt hitelezővel van még folyamatban egyeztetési eljárás. Ez valóban nem sok ahhoz képest, hogy összesen 204 - határidőig bejelentett - hitelezőt tartanak nyilván. A bíróság tavaly júliusban szüntette meg a csődeljárást, ekkor nyilatkozott lapunknak Blázsik Ferenc, a Sikér Zrt. igazgatója. Mint mondta, amíg csődeljárás alatt voltak, bíztak abban, hogy sikerül az adósokkal megegyezni, és így maradhatott volna a cég. A hitelezők számára pedig emészthető, világos jövőképet mutattak volna. Blázsik Ferenc elmondta, nem sokon múlott az egyezség, egy biztosított hitelező vétózta meg, és ez döntött. A vezérigazgató elmondta, nagyon szomorú a helyzet miatt, hiszen felújították a Sikér Zrt.-hez tartozó bicskei és a szekszárdi malmot is. A szekszárdi ma Magyarország egyik legkorszerűbb búzaőrlő malma, 44 ezer Természetesen szerettük volna megkérdezni a szekszárdi önkormányzatot is arról, hogyan érintette a várost az itt lévő korszerű malom bezárása. A sajtószóvivő korábban már elmondta, a városnak nem volt közvetlen kapcsolata a malommal, így ők is a hírekből tudták meg, hogy felszámolás alatt áll az üzem, és várhatóan értékesítik majd a szekszárdi malmot is. Sajnálják a végeredményt, amely idáig vezetett. A megyei tonna búzatároló kapacitással a Dél-Dunántúl meghatározó malmi szereplője volt. Öt évig volt a Sikér Zrt. fennhatósága alatt a telep. A felújítást leszámítva folyamatosan működtették az üzemet, munkát biztosítottak negyven családnak a szekszárdi térségben. A vállalkozás sorsát korábbi nyilatkozatok szerint a Széchenyi Bank bedőlése, a finanszírozó bankok és hitelbiztosítók visszalépése, a Gazdasági Versenyhivatal által kiagrárkamara elnöke sem tudott többet mondani, mint a szekszárdi önkormányzat vezetése. A kamara elnöke szerint a környékbeli gazdálkodóknak nagy segítséget jelentene, ha a jövőben is működne a malom. Bíznak benne, az a korszerű technológia, a sok befektetett pénz nem megy kárba a felszámolás után sem, és találnak majd olyan vásárlót, aki malomként üzemelteti majd a jövőben is a szekszárdi üzem. szabott, több mint 300 milliós kartellbírság, és az ágazatban kibontakozott, egyre élesebb verseny pecsételte meg. A Sikér Zrt. volt tulajdonosa és vezérigazgatója Blázsik Ferenc ezt megelőzően egy évtizeden át dolgozott a gyermelyi tésztagyárban, majd 1992-ben alapította meg a Síkért. Fénykorában a Sikér 100 ezer tonnánál is több búzát vásárolt fel évente. Eltűnése szakértők szerint figyelmeztető jel arra is, hogy ha az ágazatban továbbra is elmarad a régóta esedékes lisztáremelés, akkor alighanem további csődök is várhatók. A malmok ugyanis most leginkább azzal küszködnek, hogy kigazdálkodjak a januártól előírt kötelező béremelések többletköltségeit. Ennek érdekében a cégek többsége március végén várhatóan megpróbálkozik azzal, hogy öt százalék körüli mértékben emelje átadási lisztárait. A drágítás nélkül a termelés veszteségessé válna, mivel a béremelések többletkiadásai elviszik az eddigi szerény iparági nyereséget. Talán megmarad a szekszárdi üzem Boldogság Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A norvégokat nem izgatja, hogy a gazdaságukban kulcsszerepet játszó olaj ára nem a legkedvezőbben alakul manapság, a koppenhágai boldogságkutató intézet szerint az olaj és pénz országának számító Norvégia a föld legboldogabb helye. A világ országainak boldogságrangsorában javított Magyarország: míg a tavalyi felmérésben a 91. helyen végeztünk, a most közzé tett listán a 75. legboldogabb ország vagyunk. A középmezőny pihe-puha takarója derekunkig ér, tehát nem olyan rossz a helyzet. Azonban, ha megnézzük a közép-kelet-európai országok boldogságindexét is, akkor sírva fakadunk, mert alig van olyan volt szocialista ország, amelyik boldogtalanabb lenne nálunk. Csehország 23. helye a legfájdalmasabb, de arra sem lehetünk nagyon büszkék, hogy még Románia (57. hely) és Szerbia (73.) is lepipál minket. Az élet egyetlen célja az élhetés, élni pedig csak pénzzel lehet. Mindenkit csalogat a tűzhely melege, a nyugdíjas évek békés filiszteri nyugalma, a biztos pénz és a puha kenyér. A skandináv országok kiugró eredménye annak köszönhető, hogy arrafelé „működik a közösségi érzés és az egyetértés abban, hogy mi jó a közösségnek”. Az északi nemzetek atyáskodó államok. Ezek a listák igazából arra jók, hogy nyakatekert módon kihozzanak egy sorrendet, ami prezentálja, hogy gazdagok és szegények között nincs akkora különbség. Mindenkit csalogat a biztos pénz és a puha kenyér A mestertanár új módszerről írt LENGYEL Samay László az elmúlt években rendszeresen jelentkezett olyan helytörténeti munkákkal, melyek Dunaszentgyörgy, Fadd és Lengyel históriájának egy-egy érdekes szeletét tárták az olvasók elé. Kötetei sorát nemrég újabbal gyarapította: ám a lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola földrajzrajz-pedagógia szakos mestertanára ez alkalommal az oktatás-nevelés területén maradt. A dr. Varga Aranka egyetemi adjunktus előszavával ellátott kiadvány címe - A kooperatív tanítás-tanulás: elméleti és gyakorlati tapasztalatai, valamint reflexiói - egyértelműen jelzi, ezúttal főként a szakma meríthet a közreadott gondolatokból. Maga a módszer a laikus számára is érthető lényege az, hogy a diákok, a pedagógus hatékony közreműködésével, maguk sajátítják el a tananyagot, a kooperativitás négy alapelvének érvényesülésével. Samay László - aki szaktanácsadóként rendszeresen tart iskolai tréningeket és műhelyfoglalkozásokat - részletesen beszámol arról is, hogy a szóban forgó metódust miként alkalmazta egy földrajzi témakör tanításakor. Ez a módszer egyszerre követel meg alapos előkészületeket, magas szintű pedagógiai-pedagógusi tudást és magabiztosságot. A sikert nem adják ingyen: éppen ezért egy lehetséges váltás nyilván igényel erőfeszítéseket, szemléletben is. Viszont a szerző meggyőződése szerint ez a váltás meghozza a maga eredményeit, miután a kooperatív tanítás-tanulás jelentősen hozzájárulhat a minőségi oktatás kiteljesedéséhez. Sz. Á. A módszer jelentősen hozzájárulhat a minőségi oktatás kiteljesedéséhez Versváros, molyhos piknik, rétesfesztivál, város napja, bornapok és gasztronómiai est Fotókon is megörökítik a lakók Bátaszéket BÁTASZÉK Ebben az évben 875 éves alapítását ünnepli Bátaszék. Rendkívül színes és tartalmas programokkal készül az önkormányzat az idei évre is, folytatva a tavaly megkezdett hagyományt, tájékoztatta lapunkat dr. Bozsolik Róbert polgármester. Szeretnék megtartani azokat a programokat, melyeknek hagyományai vannak Bátaszéken. Az első jelesebb rendezvény április 11-én lesz, Vers Város címmel, a költészet napja alkalmából, Bátaszék közterein hallhatnak majd verseket a helyiek. Április 22- én a Föld napja, a Tölgy napja alkalmából Molyhos pikniket rendeznek az Orbán kápolnánál a környezettudatosság jegyében. Tömegsport rendezvényekben sem lesz hiány, idén is áthalad a településen a Nemzeti Bor Maraton (június 2-án), és június 4-én, pünkösd vasárnapján lesz a rétes és kézműves sör fesztivál, a Piactéren. A német hagyományoknak megfelelően fúvószenekarok adnak majd térzenét, német nemzetiségi tánccsoportok lépnek fel. Július 1-én lesz a Város Napja, ami az idén nagyobb jelentőséget kap, hiszen 875 éves Bátaszék. A ju-Dr. Bozsolik Róbert polgármester Fotó: Makovics Kornél bileumot számos ünnepi eseménnyel köszönti a város, idén ünnepelik a két testvérvárosi partnerség kerek évfordulóját.- Besigheim városával 25, Nagysallóval pedig 20 éve ápolunk baráti kapcsolatot, és erre az évre esik a felvidéki kitelepítés 70. évfordulója ismondta a polgármester. Július 1-én, a Város Napján nyílik az a várostörténeti kiállítás, amely bemutatja Bátaszék több mint 800 éves történetét, és ekkor mutatják be a nagyközönségnek „Az én Bátaszékem” fotópályázat nyertes alkotásait is. M. I. Gasztronómiai kiadvány készül Még két jelentős eseményt kell megemlíteni, szeptember 8-a és 10-e között rendezik meg a Bátaszéki Bornapokat. Ezentúl közkívánatra minden évben megtartják a rendezvényt, nemcsak kétévente. Emellett november 4-én királyi gasztronómiai estet szerveznek, amelyre a tervek szerint a városban élő népcsoportok ételeit bemutató reprezentatív gasztronómiai kiadvány is készül majd.
