Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-02 / 52. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK Vetőmagot és vegyszert hivatalos eladótól TOLNA MEGYE Már a tavaszi vetéseket készítik elő a gazdák, a szántóterületek többségén idén is vélhetően kukoricát vetnek majd, ez Tolná megyében évről évre közel százezer hektárt érint. Felélénkült a vetőmagpiac is, és a gabonatermelők megyei szervezete ismét felhívja a termelők figyelmét arra, hogy csak szaküzletben vagy közvetlenül a forgalmazótól vásároljanak vetőmagot. Ugyanez vonatkozik a növényvédő szerekre is. Magyarországon a hamis növényvédő szerek évi 7 milliárd forint kiesést okoznak, ami a teljes forgalom csaknem 17 százalékát és az unióban regisztrált hamis szerek 1,7 százalékát jelenti. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, szennyezik a talajt és az ivóvizet. Az ellenőrizetlen szerek akár rákkeltő hatásúak is lehetnek. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy mérgezés esetén a hamis növényvédő szereknél nem ismertek az ellenszerek. M. I. Hatvanegyedik alkalommal tartottak metszési bemutatót Nem fagytak el a rügyek A csípős időjárás ellenére tegnap közel kétszázan figyelték a Pécs melletti Szentmiklós-hegyi kísérleti telepen megtartott szőlőmetszési bemutatót. Az idén a legtöbb szőlőtermelőt az foglalkoztatja, vajon mennyi rügy fagyott el a szokatlanul hideg télen. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner. mediaworks.hu TOLNA MEGYE - PÉCS Idén hatvanegyedik éve, hogy minden évben, a tavasz kezdetén Pécsen találkoznak egymással a szomszédos megyék szőlészei, borászai a szentmiklósi szőlészeti és borászati kutatótelepen. Idén több mint kétszázan mentek el a metszési bemutatóra, a szomszédos megyékből is buszokkal érkeztek az érdeklődők. Mire elkezdődött a metszési bemutató, még az eső is elállt. Az idei kilátásokról dr. Csikászné Krizic Anna, az intézmény osztályvezetője beszélt.- Saját minták eredményeit vizsgáltuk, összességében elmondható, jelentős fagykár nem történt. Bár évek óta nem volt ilyen hideg a január, mint az idei évben, valójában egy hét volt az, mikor mínusz 10 fok alatt maradt a hőmérséklet, mondta az előadó. Természetesen sok múlik azon is, az adott ültetvény hol helyezkedik el, a mélyen fekvő szőlőültetvényeknél, ahol a hideg levegő nem tudott „lefolyni”, hanem megült a területen, ott 20 százalék körü-Az intézetet 1949-ben hozták létre a több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva. Az eltelt hatvanegy évben több átszervezésen esett át a kutatóhely. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem keretei között működik, tevékenységének középpontjában azonban mindig is a kutatás, a szaktanácsadás li a rügypusztulás. A Siraz, a Merlot és a Zenit fajták azok, melyek érzékenyebben reagáltak a hidegre, de még itt is kompenzálhatják a kárt az alvórügyek. A legkritikusabb helyzet az alföldi borvidéken és az oktatás állt. Mindennek hátterét az 1983 óta folyamatosan újratelepített harminc hektárnyi szőlőültetvény és az 1600 négyzetméteres - 4800 hektoliter bor elhelyezésére alkalmas - pince, valamint a laboratórium adják. A kutatások eredményei pedig a Pannon Borrégióba tartozó borvidékek sajátos ökológilehet, ahol egyrészt mínusz 20 fokot is mértek többször is, másrészt a homokos talajban könnyebben megfázhat a szőlő. Már könnyeznek a veszszők, vagyis megindult a keringés a tőkékben és így egy ai körülményei között hasznosulnak. A pécsi kutatóintézetnek a hegyközségek létrehozásában is jelentős volt a szerepe. Az intézet élén mindig neves szakemberek álltak. Megalakulásától 1972-ig Németh Márton vezette, őt dr. Diófási Lajos követte, majd 2000-ben ifj. Kozma Pál vette át a stafétabotot 2010-ig. Mindig neves szakemberek irányították az intézetet mínusz 5 fokos éjszakai hideg is nagy kárt tudna okozni, ami március első felében még nagyon is elképzelhető. Dr. Csikászné Krizic Anna az úgynevezett karantén kórokozókra is felhívta a figyelmet, ezek közül a legismertebb az amerikai aranyszínű sárgaság, mely már tavaly megközelítette a villányi borvidéket. Mint mondta, a legfontosabb a megelőzés, de ha megtörtént a baj, azt azonnal jelenteni kell, hogy időben tudják lokalizálni a területet. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál (pl. chardonnay, cabernet fajták, olaszrizling, pinot noir) a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik, gumiszerűvé válik. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A betegség terjedése csökkenthető a megfelelő kezelésekkel. A szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. A metszési bemutatót övező nagy érdeklődés nem véletlen, hiszen az intézet szőlőfajta-gyűjteménye jelenleg négy és fél hektáron telepített több mint 1500 tételből áll, és ez hazánk leggazdagabb szőlőgénbankja. HIRDETÉS-A NYOMOZÓCSALÁDBATORFI BORI Y DEN CSÜTÖRTÖK 21.00 tv2.h BATORFI ENDRE BATORFI MARTA A tavasz közepére beérik a magyar áru Olcsóbb lehet a primőr A magyar paradicsom március végére várható a boltokban, piacokon Fotó: Mártonfai Dénes TOLNA MEGYE A leginkább hidegtűrő leveles zöldségek (saláták, káposztafélék) hazai változatának március végi megjelenése törheti le elsőként a csillagászati zöldség- és gyümölcsárakat a boltokban. Aztán már csak húsvétig kell kibírnunk, és a drága importárukat nagyobbrészt a megfizethetőbb magyar termékek váltják fel a polcokon. A hazai paprikatermesztés egész évben van, de tömegesen csak április közepétől jellemző. A paradicsomtermelés viszont télen áll, mert ha a hőmérsékletet tudjuk is biztosítani, a megfelelő fényt nem, mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ezért mindig csak decemberben van az ültetés, és az első szedések március végére esnek, így tömegesen áprilistól jelenik meg a magyar paradicsom a piacokon. A tavasz közepére tehát a fóliasátrakban beérnek a magyar áruk, és a friss hazai zöldségek aránya felmegy 40 százalék körülire. Májusban ez eléri az 50-60 százalékot, július-augusztus között pedig a 95 százalékot (azért nem a 100-at, mert nyáron is vannak speciális, itthon nem megtermelhető zöldségek). Magyar saláta, karalábé, paprika egyébként már ma is van valamennyi, és lassan lesz hazai paradicsom is, de ezek egyelőre csak az összfogyasztás 10-20 százalékát tudják kielégíteni. Mint megírtuk, a jégsaláta, illetve a déli országokban jórészt szabad földön termesztett több más növény részben megfagyott. Ültettek a helyükre újakat, ám a salátaféléknek 30-40 nap kell az ültetéstől a betakarításig, tehát időbe telik, mire tömegével megjelennek a piacon. A magyar termékek májustól novemberig uralják a hazai piacot, a legtöbb importtermék pedig január-februárban jelenik meg, hiszen nálunk minimális télen a termelés, mert kevés termálvízzel fűtött üvegházunk van, ahol zöldséghajtatás folytatható. Az ilyen extrém árdrágulások idején látszik, mennyire fontos volna a zöldségek, gyümölcsök áfáját csökkenteni. M. I. A szekszárdi vesszőket Kozma Pál (balról) és Ferenc Vilmos vizsgálta Vince-napon Fotó: TN archív
