Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-11 / 60. szám

2017. MÁRCIUS 11., SZOMBAT KULTÚRA 11 A 80 éve hódító szörny új formában jelenik meg, eredeti élőhelyén láthatjuk King Kong, a pusztító visszatér King Kong figurája látványban és akcióban félelmetesen élethű, de motivációi és a háttere nem olyan kidolgozott, mint a korábbi verziókban Bros. Fotók: Warner KONG: KOPONYA-SZIGET EREDETI CÍM: Kong: Skull Island Színes, szinkronizált amerikai film RENDEZTE: Jordan Vogt-Roberts ZENE: Henry Jackman. FÉNYKÉPEZTE: Larry Fong. LÁTVÁNY: Stefan Dechant. ÍRTA: Max Borenstein, Derek Connolly, John Gatins, Dan Gilroy. FŐSZEREPLŐK: Tom Hiddleston, Brie Larson, John Goodman, Samuel L. Jackson, John C. Reilly. GYÁRTÓ: Legendary Pictures, Warner Bros. JÁTÉKIDŐ: 118 perc KORHATÁR: 16. A film szinkro­nos 2D, 3D, IMAX 3D, 4Dx és OV 3D változatokban lesz lát­ható a mozikban. Az új King Kong-film, a Ko­ponya-sziget alkotói az ere­detre, a kezdet kezdeté­re voltak kíváncsiak. A film egy lenyűgöző látványú, pusztító mozi lett. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FILM King Kong nevét min­denki ismeri, az is, aki életé­ben csak nagyon kevés filmet látott. Az óriásmajom alakja a közös kulturális tapasztalat egyik közkincse a 20. század eleje óta, amikor először meg­jelent a mozivásznon. Alak­ja egyszerre idézi meg a ret­tegést az ismeretlentől, a ter­mészeti erőktől, a civilizáci­ós szorongást a természettől - hiába tűnik úgy, hogy mi uraljuka bolygót és a termé­szetet, ez valójában a felszín, a mélyben ismeretlen erők rej­­töhetnek. Ennek a szorongás­nak egyik filmes teremtmé­nye King Kong, az 1933-as el­ső film óta rengeteg regény, képregény, írás, tv-sorozat és persze film is készült róla. King Kong figuráját az 1933- as filmhez a speciális effektu­sok egyik első mestere, Willis H. O’Brien és a szobrász Mar­cel Delgado teremtette meg. A film még a nagy gazdasági vi­lágválság közepén is telt há­zas vetítéseken ment, és azóta is a popkultúra egyik mérföld­köve, hivatkoznak rá hiphop­­dalokban és tudományos isz­­szertációkban is. Kong az Em­pire State Building tetején - ez a filmtörténet egyik ikonikus jelenete. A mostani Kong: Ko­ponya-sziget alkotói azonban az eredetre, a kezdet kezdeté­re voltak kíváncsiak. Kongot saját eredeti élőhe­lyén látjuk, egy rejtélyes, vi­haroktól övezett szigeten, aho­va szinte lehetetlen eljutni, és el van zárva a civilizált világ­tól, rejtélyes vakfolt a térképe­ken, mint a Bermuda-három­­szög. 1973-ban járunk, épp vé­ge a vietnami háborúnak, és a távoli, feltérképezetlen sziget­re különös expedíció érkezik. Vegyes csapat: kutatók, ter­mészettudósok, üzletemberek és katonák Is vannak köztük, de mind a sziget belsejét sze­retnék jobban megismerni. Az erdő ősi, háborítatlan paradi­csomnak látszik. Ám a látszat csal. A film felvezető 20 percé­ben megismerjük a karaktere­ket, az elhivatott katonát (Sa­muel L. Jackson), a tudóst, z egyedülit, aki hisz a sziget kü­lönlegességében (John Good­man) a kiégett exkatonát, akit egy kuplerájból szedtek össze, mégis ő a legjobb dzsungelkalauz (Tom Hiddleston), és a King Kong-fil­­mek elmaradhatat­lan női szereplőjét, aki itt egy háborús fotós ( Brie Larson). Az első húsz perc után el­szabadul a vizuális pokol, és a film maradék részében le­nyűgöző látványú (érdemes 3D-ben nézni a filmet) jelene­teket láthatunk, jórészt Kong főszereplésével. A lenyűgö­ző méretű és lenyűgöző rész­letességgel megalkotott óri­ásmajom egyszerre szörny (a betolakodó idegenek szerint), aki pusztít és rombol, és egy­szerre védelmező istenség (a sziget hallgatag őslakói sze­rint). Az igazság a kettő közt van: Kong a helyi öko­szisztéma elide­geníthetetlen ré­sze, ahol nem ő az egyetlen szörny. A Kopo­nyaszigeten rengeteg ijesztő, hatalmas lény él, mindegyi­ket remekül varázsolták a vá­szonra. A mi Italunk is ismert hétköznapi állatok hatalmas és horrorisztikusra torzított Elszabadul a vizuális pokol változatai jelennek meg, ami - főleg 3D-ben - igencsak ijesz­tő élmény a nézőnek. Ezen ál­latok között pedig a film vé­gére valóban Kong lesz szin­te a legszimpatikusabb sze­replő, főként, mert emberi ér­zelmeket is tanúsít. Bár az óri­ásmajom figurája látványban és akcióban félelmetesen ki­dolgozott, élethű és rémisz­tő, a motivációi és háttere tá­volról sem olyan kidolgozott és költői, mint egyes régebbi verziókban. Épp csak felvil­lan az érzelmesség - de cél­ja szerint a film nem is óriás­­majom-dráma akart lenni, ha­nem egy hatalmas, láványos, puszító mozi, és ezt a célt be is teljesítette. Állítások a bűnről, a gyónásról, az irgalomról Idézetgyűjtemény a katolikus egyházfőtől Interjúk a Szentatyával Mit gondol a pápa? KÖNYV Ferenc pápa 2015. már­cius 13-án hirdette meg az ir­galmasság szentévét, pápasá­ga egyik meghatározó esemé­nyét, a szentév 2016 novem­ber 20-án ért véget. „Az egy­ház nem azért van a világon, hogy ítélkezzen, hanem hogy lehetővé tegye a találkozást azzal a zsigeri szeretettel, ami az isten irgalma. Ahhoz, hogy Könyvajánló Ferenc pápa: Isten neve irgalmasság - beszélgetések Andrea Torniellivel FORDÍTOTTA: Todero Anna Helikon kiadó OLDALAK SZÁMA: 113 KIADÁS ÉVE: 2016 ÁR: 2999 Ft ez megtörténjen ki kell lépni. Ki kell lépni a templomokból, a plébániákról, és ott kell fel­keresni az embereket, ahol él­nek, ahol szenvednek, ahol re­mélnek” - mondta Ferenc pá­pa az eseményről. „A könyv beszélgetéseit Andrea Toriel­­li készítette, Va­­tikán-szakér­­tő, a La Stam­­pa című napi­lap újságíró­ja, a Vatican insider hon­lap szerkesztő­je, Ferenc pápa első életrajzá­nak megírója. Az interjúk Fe­renccel az irgal­masság kérdé­sét járják körül, és hitéleti, teo­lógiai kérdések mellett bepil­lantást engednek a pápa gon­dolkodásmódjába, lelki életé­be, emberi dilemmáiba. A sok bibliai idézettel átszőtt könyv egyszerre intim és érthető, egyszerű nyelvezetű, még­is bonyolult kérdé­seket jár körül: a gyónásról, a bűnről, az irga­lomról és a szá­nalomról fogal­maz meg állítá­sokat, ám érezni rajta Ferenc fo­lyamatos igényét a krisztusi egy­szerűséghez va­ló visszatérésre, nemcsak fogal­mazásmódjában, hanem lelkiségé­ben is. K. V. KÖNYV „Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel: milyen vi­lágot hagyunk gyerekeink­re? Talán helyesebb volna azt kérdezni magunktól: milyen gyerekeket hagyunk a világ­ra?” Ferenc pápa megválasz­tása sokaknak meglepetés volt. Szavai, gondolatai sok­szor megosztják még a katoli­kus közösségeket is, másfelől Könyvajánló Ferenc pápa: A szívtől a kézig - az emberi kapcsolatokról AJÁNLÓ: Böjté Csaba ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Karikó Éva Helikon Kiadó OLDALAK SZÁMA: 370 KIADÁS ÉVE: 2016, ÁR: 2999 Ft ... sokan egye­nesen új mé- | diapápának, 1 az egyház megújítójának tartják. A több mint egymil­liárdos lélek­számú katoli­kus egyház ve­zetője az A szív­től a kézig című könyvben vál­tozatos, de min­denkit érintő tár- j sadalmi témák­­ban szólal meg: a családról, a gyermekvállalás­ról, a pletykáról, a kritizálás­­ról, a pénzről és a gazdaságról éppúgy olvashatunk gondola­tokat, mint a válásról, a globa­lizációról, a fogyasztói társa­dalomról és a tömegkommuni­".....ff.RF.NC PÁPA AZ KAPCSOLATOKBÓL a SZÍVTŐL a kézig kációról. A könyv leginkább idé­­zetgyüjtemény: twitter és videó­­üzenetek, ige­hirdetések, érte­­kezleti megszó­lalások vannak benne. Minősé­gük változatos: hol mély, hol felszínesebb, egy-egy olyan ~~~ I is becsúszik, ami, ha nem a pápától szár­mazna, pusztán vas­kos közhelynek tűnne. Mégis tanulságos könyv, hívőknek, nem hívőknek egyaránt ér­dekes lehet, mit gondol a leg­nagyobb nyugati keresztény felekezet vezetője ma a vilá­gunkról. Karácsony Vendel V,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom