Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-17 / 41. szám

ß MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUAR 17., PENTEK Fontos szerepet tölt be nálunk az agrárium TOLNA MEGYE A gazdaságszer­kezeti összeírás során Tolna megyében 335 gazdasági szer­vezet, valamint 18 ezer egyé­ni gazdaságot vettek szám­ba. Tolna megye összes bruttó hozzáadott értékének a 11 szá­zalékát adta a mezőgazdaság, ami az országos 4,5 százalé­kos arány több mint kétszere­se. A megye 342 ezer hektá­ros földterületének az orszá­gosnál nagyobb része, 71 szá­zaléka volt mezőgazdasági te­rület, túlnyomó részben szán­tó. Tolna megyében a szántó­­területek közel nyolctizedén kukoricát, búzát és naprafor­gót termesztenek. Kukoricá­ból évről évre százezer hektár területen vetnek. A megyei termésátlagok kiemelkedőek, tavaly a kukorica, a búza és a napraforgó is az első helyen szerepelt a megyék rangsorá­ban. A fontosabb gazdasági haszonállatfajok közül a szar­vasmarhák száma az utóbbi években emelkedett, tavaly 33 ezer darabot istállóztak. A töb­bi állatfaj állományának nagy­sága stagnál, beleértve a 171 ezres sertésállományt is. M. I. Idén is lesz AranyJános­­rajzverseny BONYHÁD Idén is meghirdeti rajzversenyét a BÁI Arany Já­nos Gimnáziumi Intézmény­­egysége a bonyhádi iskolák tanulói részére, Arany János munkásságához kapcsolódó­an. A pályázatra szabadon vá­lasztott technikákkal lehet ne­vezni. Az alsós és felsős kate­gória témái: Nagyszalonta be­mutatása képekben, illetve Arany János: A tölgyek alatt című költeménye. A középis­kolásoktól illusztráció készí­tése Arany János egy szaba­don választható költeményé­hez. A verseny időpontja az al­sós pályázóknak: 2017. február 23. A felsős és középiskolás pá­lyamunkák beadási határideje szintén február 23. Az ünnepé­lyes eredményhirdetés és ki­állítás-megnyitó március 2-án lesz. További információ az is­kola honlapján érhető el. H. É. Mindenki benne volt a mókában BONYHÁD A bonyhádi Nők Klubjának tagjaira mindig lehet számítani: akár komoly dologról, akár mókázásról van szó - tudtuk meg szer­dán a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Most utóbbin volt a sor: az asszonyok február 15-én délután közös farsangi vigadozás­­sal töltötték szokásos havi összejövetelüket. Jelmezkellékekből mindenkinek jutott legalább egy álarc vagy paróka, de többen komplett szettel készültek az alkalomra. Ez már elég volt a vidám hangulat megalapozásához, amelyet finom sütemények, többek között frissen sült fánk, némi forralt bor és meleg tea fokoztak tovább. Fotó: Hargitai Éva Lángos és tea jut a túrázóknak a hétvégén ÓBÁNYA A Tolna Megyei Ter­mészetbarát Szövetség és a Szekszárdi Kórház Sportkör Természetbarát Szakosztá­lya szombaton 33. alkalom­mal rendezi meg a hagyo­mányos dr. Pataki József-em­­léktúrát Óbányára. A túra célpontja az Óbányai-völgy­­ben található dr. Pataki Jó­zsef turistaház előtti kopja­fa, ahol a résztvevők 13.00 órakor megemlékezést tar­tanak, így tisztelegve a ház névadójának emléke előtt. A szervezők a kisújbányai kulcsosházat érintő túrázók­nak 11 és 14 óra között forró teát és lángost biztosítanak. Nagyobb csoportok részvéte­lüket előre jelezzék Kövesdi Máriánál a 30/973-0809-es telefonon. B. L. Sobri Jóska betyárvezért Ma 180 éve annak, hogy a „lápafői csata” néven elhí­­resült esemény során Sob­ri Jóska betyárvezér megse­besült, majd végzett magá­val. A történetről Kirtyán Ká­roly, a falu polgármestere mesélt. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu LÁPAFŐ Sobri Jóska volt az el­ső a XIX. század betyárkirá­lyai között. Alig két-három évig ténykedett, ám rablásai­val hét vármegye közigazgatá­sát kergette őrületbe. Kirtyán Károly, Lápafő polgármestere elmondta: 1836 nyarára a Du­nántúlon annyira elszaporod­tak a rablások, hogy a várme­gyék katonaságot kértek a ná­dortól. Sobriék számára 1836. december 8-án kezdődött a végjáték, amikor Veszprém megyében a szolgagyőri kas­télyba törtek be, és kirabolták Hunkár Antalt, a vitéz inszur­­gens ezredest, Veszprém me­gyei táblabírót. Kirtyán Ká­roly hozzátette: a hiteles ada­tok szerint Sobri ennél a rab­lásnál nem volt jelen, de a köz­vélemény minden rablást az ő számlájára írt. Hunkár minden tekintélyét és kapcsolatát latba vetette, és személyesen ment Bécsbe V. Ferdinánd királyhoz és József nádorhoz. Erre valóságos se­reget indítottak kilenc várme­gyéből a betyárok elfogására, és Sobri fejére 100 arany vér­díjat tűztek ki. A hajtóvadászat miatt a be­tyárbanda két részre oszlott. Az egyik Milfajt Ferenc, Sob­ri alvezérének vezetésével a Vértes felé vonult, ám nem volt szerencséjük, és a „tal­pon álló” (rögtönítélő) bíróság Milfajtot december 24-én fel­akasztatta. Eközben Sobri öt társával, Pap Andorral, a „ve­teránnal”, Kotsi Antallal, Re­­cze Marcival, Liliom Petivel és Kis Jancsival dél felé me­nekült, és a Balaton jegén át­kelve, Tolna megye felé vet-Egykor így írtak az eseményről Korabeli feljegyzés: „ezen csa­vargók közül egyet annyira megvagdaltak, hogy az fél­­holtan elesett s később seb­­jei miatt tovább nem mehet­vén, befogatott. A másik ki­nek jobb kezén ujja elvág­va, hasa lándzsával által szúr­va, és már 11 sebbel elborítva volt midőn, már-már megfog­ni akarták, bal kezében meg­töltve lévő pisztolyát öve mel­lől előkapván s elsőbben a reá rohanó katonaságra célozván, avval minek utána hirtelené­­ben magának szegezte volna, magát keresztül agyonlőtte. (...) A katonaság öten terhes sebet kaptak, melyekben ket­tő már meghalálozott, ló pe­dig 6 darab tetemesen meg­­sebesíttetett.” ték az irányt. A betyárbandá­hoz csatlakozott egy hete­dik tag, egy Varga Ferenc nevű szökött katona is. 1837. február 14- én érhettek Lápafő­­re, ahol árulás áldoza­tai lettek. Feltehe­tően Takács Pál fedte fel a hollé­tüket, akinek a birtokán tanyáztak. Szakcsról a báró Schir­­ding-Schwar­­zenberg dzsi­­dás ezred egy különítmé­nye, mintegy har­minc katona indult Sobriék elfogására. A karhatalmi erők­höz kalandvágyó nemesi ifjak csatla­koztak, illetve a lápa­fői és a várongi lakos­ságot is mozgósították. Február 17-én az er­dőben ütöttek rajta a bandán, és nagyjából egyórás ütközet alakult ki. A betyárok még sebesülten sem adták meg magukat. A szolgabírói jelentés sze­rint két katona meghalt, egy katonaszökevény bandata­got elfogtak, a súlyosan sebesült Sobri agyon­lőtte magát, és öt be­tyár elmenekült. De a rákövetke­ző napokban a legtöbb banda­tag kézre került, csak Pap Andort nem tudták el­fogni. Róla azt regélték, jó útra tért, és élemedett korá­ban igaz emberként halt meg. A korabe­li feljegyzések sze­rint a csatában éle­tét vesztő két kato­nát és Sobri Jóskát Lá­­pafőn temették el. Korabeli rajz a betyárról Katona Mária, az Arany János gimnázium tanulója Gál János versével lett első helyezett Bálint-napi szavalóverseny volt a könyvtárban BONYHÁD A bonyhádi Soly­már Imre Városi Könyv­tár felnőtt részlege a hagyo­mányokhoz híven 2017-ben is meghirdette a Bálint-na­pi szavalóversenyt, amelyre egy szabadon választott köl­tő szerelmes versével lehe­tett nevezni - tájékoztatta lapunkat Csíki Évp az intéz­mény képviseletében. A tizennégy nevezett sza­való előadását Herczogné Sar­lós Éva nyugdíjas pedagógus és Surján József nyugdíjas könyvtáros zsűrizte. A ver­senyzők a BÁI Arany János Gimnáziumból és a lengyeli FM DASzK Apponyi Sándor Igen sokszínűek voltak a Bálint-napi szavalóverseny előadásai Beküldött kép Mezőgazdasági Szakképző Iskolájából érkeztek. A fiúk és lányok szavalatai igen sok­színűek voltak, elhangzottak többek között Dsida Jenő, Ju­hász Gyula, Radnóti Mikós és Petőfi Sándor versei is. A zsűri döntése szerint első helyen Katona Mária, a BÁI Arany János Gimnázium ta­nulója végzett, aki Gál János Szerelem, gyűlölet című ver­sét adta elő. Második Vadász Krisztián lett Ady Endre Őriztem a sze­med című versének szavala­tával, harmadikként pedig Varjas Nikoletta Juhász Gyu­la Szerelem? című versének előadásával végzett. A máso­dik és a harmadik helyet el­ért szavalok az Apponyi Sán­dor Mezőgazdasági Szakkép­ző Iskola tanulói. A dobogós helyezést el­ért tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesül­tek. A szavalóversenyen részt vett valamennyi versmondó emléklapot kapott. A délután kellemes hangu­latban telt és az elszavalt sze­relmes versek megidézték a magyar irodalom jeles alak­jait. A hallgatóság így része­se lehetett az „irodalom cso­dájának”, hála a szavatok­nak. Hargitai É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom