Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-17 / 41. szám
ß MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUAR 17., PENTEK Fontos szerepet tölt be nálunk az agrárium TOLNA MEGYE A gazdaságszerkezeti összeírás során Tolna megyében 335 gazdasági szervezet, valamint 18 ezer egyéni gazdaságot vettek számba. Tolna megye összes bruttó hozzáadott értékének a 11 százalékát adta a mezőgazdaság, ami az országos 4,5 százalékos arány több mint kétszerese. A megye 342 ezer hektáros földterületének az országosnál nagyobb része, 71 százaléka volt mezőgazdasági terület, túlnyomó részben szántó. Tolna megyében a szántóterületek közel nyolctizedén kukoricát, búzát és napraforgót termesztenek. Kukoricából évről évre százezer hektár területen vetnek. A megyei termésátlagok kiemelkedőek, tavaly a kukorica, a búza és a napraforgó is az első helyen szerepelt a megyék rangsorában. A fontosabb gazdasági haszonállatfajok közül a szarvasmarhák száma az utóbbi években emelkedett, tavaly 33 ezer darabot istállóztak. A többi állatfaj állományának nagysága stagnál, beleértve a 171 ezres sertésállományt is. M. I. Idén is lesz AranyJánosrajzverseny BONYHÁD Idén is meghirdeti rajzversenyét a BÁI Arany János Gimnáziumi Intézményegysége a bonyhádi iskolák tanulói részére, Arany János munkásságához kapcsolódóan. A pályázatra szabadon választott technikákkal lehet nevezni. Az alsós és felsős kategória témái: Nagyszalonta bemutatása képekben, illetve Arany János: A tölgyek alatt című költeménye. A középiskolásoktól illusztráció készítése Arany János egy szabadon választható költeményéhez. A verseny időpontja az alsós pályázóknak: 2017. február 23. A felsős és középiskolás pályamunkák beadási határideje szintén február 23. Az ünnepélyes eredményhirdetés és kiállítás-megnyitó március 2-án lesz. További információ az iskola honlapján érhető el. H. É. Mindenki benne volt a mókában BONYHÁD A bonyhádi Nők Klubjának tagjaira mindig lehet számítani: akár komoly dologról, akár mókázásról van szó - tudtuk meg szerdán a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Most utóbbin volt a sor: az asszonyok február 15-én délután közös farsangi vigadozással töltötték szokásos havi összejövetelüket. Jelmezkellékekből mindenkinek jutott legalább egy álarc vagy paróka, de többen komplett szettel készültek az alkalomra. Ez már elég volt a vidám hangulat megalapozásához, amelyet finom sütemények, többek között frissen sült fánk, némi forralt bor és meleg tea fokoztak tovább. Fotó: Hargitai Éva Lángos és tea jut a túrázóknak a hétvégén ÓBÁNYA A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség és a Szekszárdi Kórház Sportkör Természetbarát Szakosztálya szombaton 33. alkalommal rendezi meg a hagyományos dr. Pataki József-emléktúrát Óbányára. A túra célpontja az Óbányai-völgyben található dr. Pataki József turistaház előtti kopjafa, ahol a résztvevők 13.00 órakor megemlékezést tartanak, így tisztelegve a ház névadójának emléke előtt. A szervezők a kisújbányai kulcsosházat érintő túrázóknak 11 és 14 óra között forró teát és lángost biztosítanak. Nagyobb csoportok részvételüket előre jelezzék Kövesdi Máriánál a 30/973-0809-es telefonon. B. L. Sobri Jóska betyárvezért Ma 180 éve annak, hogy a „lápafői csata” néven elhíresült esemény során Sobri Jóska betyárvezér megsebesült, majd végzett magával. A történetről Kirtyán Károly, a falu polgármestere mesélt. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu LÁPAFŐ Sobri Jóska volt az első a XIX. század betyárkirályai között. Alig két-három évig ténykedett, ám rablásaival hét vármegye közigazgatását kergette őrületbe. Kirtyán Károly, Lápafő polgármestere elmondta: 1836 nyarára a Dunántúlon annyira elszaporodtak a rablások, hogy a vármegyék katonaságot kértek a nádortól. Sobriék számára 1836. december 8-án kezdődött a végjáték, amikor Veszprém megyében a szolgagyőri kastélyba törtek be, és kirabolták Hunkár Antalt, a vitéz inszurgens ezredest, Veszprém megyei táblabírót. Kirtyán Károly hozzátette: a hiteles adatok szerint Sobri ennél a rablásnál nem volt jelen, de a közvélemény minden rablást az ő számlájára írt. Hunkár minden tekintélyét és kapcsolatát latba vetette, és személyesen ment Bécsbe V. Ferdinánd királyhoz és József nádorhoz. Erre valóságos sereget indítottak kilenc vármegyéből a betyárok elfogására, és Sobri fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki. A hajtóvadászat miatt a betyárbanda két részre oszlott. Az egyik Milfajt Ferenc, Sobri alvezérének vezetésével a Vértes felé vonult, ám nem volt szerencséjük, és a „talpon álló” (rögtönítélő) bíróság Milfajtot december 24-én felakasztatta. Eközben Sobri öt társával, Pap Andorral, a „veteránnal”, Kotsi Antallal, Recze Marcival, Liliom Petivel és Kis Jancsival dél felé menekült, és a Balaton jegén átkelve, Tolna megye felé vet-Egykor így írtak az eseményről Korabeli feljegyzés: „ezen csavargók közül egyet annyira megvagdaltak, hogy az félholtan elesett s később sebjei miatt tovább nem mehetvén, befogatott. A másik kinek jobb kezén ujja elvágva, hasa lándzsával által szúrva, és már 11 sebbel elborítva volt midőn, már-már megfogni akarták, bal kezében megtöltve lévő pisztolyát öve mellől előkapván s elsőbben a reá rohanó katonaságra célozván, avval minek utána hirtelenében magának szegezte volna, magát keresztül agyonlőtte. (...) A katonaság öten terhes sebet kaptak, melyekben kettő már meghalálozott, ló pedig 6 darab tetemesen megsebesíttetett.” ték az irányt. A betyárbandához csatlakozott egy hetedik tag, egy Varga Ferenc nevű szökött katona is. 1837. február 14- én érhettek Lápafőre, ahol árulás áldozatai lettek. Feltehetően Takács Pál fedte fel a hollétüket, akinek a birtokán tanyáztak. Szakcsról a báró Schirding-Schwarzenberg dzsidás ezred egy különítménye, mintegy harminc katona indult Sobriék elfogására. A karhatalmi erőkhöz kalandvágyó nemesi ifjak csatlakoztak, illetve a lápafői és a várongi lakosságot is mozgósították. Február 17-én az erdőben ütöttek rajta a bandán, és nagyjából egyórás ütközet alakult ki. A betyárok még sebesülten sem adták meg magukat. A szolgabírói jelentés szerint két katona meghalt, egy katonaszökevény bandatagot elfogtak, a súlyosan sebesült Sobri agyonlőtte magát, és öt betyár elmenekült. De a rákövetkező napokban a legtöbb bandatag kézre került, csak Pap Andort nem tudták elfogni. Róla azt regélték, jó útra tért, és élemedett korában igaz emberként halt meg. A korabeli feljegyzések szerint a csatában életét vesztő két katonát és Sobri Jóskát Lápafőn temették el. Korabeli rajz a betyárról Katona Mária, az Arany János gimnázium tanulója Gál János versével lett első helyezett Bálint-napi szavalóverseny volt a könyvtárban BONYHÁD A bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár felnőtt részlege a hagyományokhoz híven 2017-ben is meghirdette a Bálint-napi szavalóversenyt, amelyre egy szabadon választott költő szerelmes versével lehetett nevezni - tájékoztatta lapunkat Csíki Évp az intézmény képviseletében. A tizennégy nevezett szavaló előadását Herczogné Sarlós Éva nyugdíjas pedagógus és Surján József nyugdíjas könyvtáros zsűrizte. A versenyzők a BÁI Arany János Gimnáziumból és a lengyeli FM DASzK Apponyi Sándor Igen sokszínűek voltak a Bálint-napi szavalóverseny előadásai Beküldött kép Mezőgazdasági Szakképző Iskolájából érkeztek. A fiúk és lányok szavalatai igen sokszínűek voltak, elhangzottak többek között Dsida Jenő, Juhász Gyula, Radnóti Mikós és Petőfi Sándor versei is. A zsűri döntése szerint első helyen Katona Mária, a BÁI Arany János Gimnázium tanulója végzett, aki Gál János Szerelem, gyűlölet című versét adta elő. Második Vadász Krisztián lett Ady Endre Őriztem a szemed című versének szavalatával, harmadikként pedig Varjas Nikoletta Juhász Gyula Szerelem? című versének előadásával végzett. A második és a harmadik helyet elért szavalok az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanulói. A dobogós helyezést elért tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesültek. A szavalóversenyen részt vett valamennyi versmondó emléklapot kapott. A délután kellemes hangulatban telt és az elszavalt szerelmes versek megidézték a magyar irodalom jeles alakjait. A hallgatóság így részese lehetett az „irodalom csodájának”, hála a szavatoknak. Hargitai É.