Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-18 / 42. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUAR 18., SZOMBAT HÍREK Egy gyár története könyvben megírva BONYHÁD Mattyasovszky-Zsolnay Zsófiával közösen mutatta be szerdán Zsolnay-kód című család- és gyártörténeti regényét Tolvaly Ferenc Bonyhádon, a Solymár Imre Városi Könyvtárban. Csiki Éva az intézmény képviseletében elmondta, többek között az is kiderült a bemutató során, hogy a kiadvány egyrészt a gyár hivatalos iratain, másrészt Mattyasovszky-Zsolnay Teréz, Zsolnai Vilmos lányának naplóján alapul. H. É. Az együttélés volt a téma BONYHÁD A Bukovinai székelyek, felvidékiek, németek együttélése Aparhanton címmel tartott előadást csütörtökön a Völgységi Múzeumban Keczeli Lajos. A témát családi érintettsége révén felkaroló előadó beszámolójából kiderült, hogy a több nemzetiség kényszerű együttéléséből fakadóan eleinte sok volt a feszültség. Az elvégzett kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a 50- 60-as években az első vegyes házasságok megköttetése után, a szorosabb családi kötelékek kialakulásával kezdett javulni a helyzet. A 21. századra szinte teljesen elűntek az ellentétek. H. É. Valentin-napi iskolai diszkó DECS Valentin-napi diszkó volt a decsi Bíborvég iskolában. A rendezvényen szívküldi szolgálat működött, valamint a gyerekek szívkirályt és szívkirálynőt választottak. Ebben az évben Fischer Jázmin és Nagy Gergő 8. osztályos diákok nyerték el a kitüntető címet. A rendezvényt sokan támogatták, és nem kevés tombolatárgy talált gazdára. B. K. Háry János figuráját tiszteletben tartva készült az időtlen átirat Megidézik a hírneves obsitost Háry vagyok, az angyalát! Ez a címe Kis Pál István obsitos történeteinek, melynek társzerzője, főszereplője Mikó István. Az ősbemutató Szekszárdon lesz február 24-én a Német Színházban. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Amikor Kis Pál István úgy harminc-negyven évvel ezelőtt Szekszárdra került, megállt a Garay-szobor előtt, és a maga akkori műveltsége szerint úgy gondolta, hogy a Háry nevet Kodály tette ismertté. Pedig Garay János a maga korában ismert és kedvelt költő volt, aki vigyázó szemét Párizsra vetette. Ezért is írta legismertebb művét Sándor verselésben, mely a francia nemzeti verselés alapja, és amely nálunk Arany és Petőfi költészetének megjelenésével szorult háttérbe. Garay ugyanakkor igen tehetséges volt, és mint Kis Pál István mondja, Háry a magyar nemzeti költészet alteregója. Épp ezért új művének megírásakor szempont volt, hogy ezt az eredeti figurát tiszteletben tartsa, és így készítsen átiratot. Kis Pál István Obsitosa abból indul ki, hogy Háry örök, Háry mi magunk vagyunk. - Azt kellett először tisztázni, hogy az obsitos milyen logika szerint mesél, és hogy milyen nyelvezetet, nyelvi fordulatokat használ - beszél az írásról a szerző. - Maga a nyers történet igaz, a háryságot a gondolkodásmód és az előadás milyensége adja. A maga módján fűzi egybe a valós történéseket, ezeket naivitásával szépíti meg. De amikor ez elmúlik, Háry azonnal önironikussá válik. Nemzetivé pedig attól válik, hogy mi, magyarok éhesek vagyunk a nagy, megszépítő történetekre - mutatja be főhősét Kis Pál István. A zenés darab a szekszárdi költő és Mikó István közös ötlete. A népszerű színművész a zenéért és a színpadra állításért felelős. Kis Pál István eredetileg versben írta volna meg a történeteket, de Mikó István kérésére végül próza született. Az nem volt kérdés, hogy az ősbemutatót Szekszárdon kell tartani. A szerzőpáros ismeretsége régi, és Dúzsi Tamás borász révén „fajult” barátsággá. Nem ez az első közös munkájuk, hiszen A vidám borisszák - borvirág kantátát is ők jegyzik. Kis Pál István és Mikó István: Háry vagyok, az angyalát! Kis Pál István és Miké István önfeledt szórakozást ígér február 24-ére Beküldött kép Kikapcsolódás Mai helyszín, mai szereplők A Háry vagyok, az angyalát! önfeledt szórakozást ígér. Mikó István kérése volt, hogy először színpadon játsszák, de sejteni lehet, hogy később közösségi terekben, akár vendéglátóhelyeken is látható lesz. Az ősbemutató helyszíne nem volt kérdés, hiszen itt, Szekszárdon van jelen az obsitos szelleme. Kis Pál István is osztja azt a véleményt, hogy a város - szőlőivel, tanyáival - misztériumok otthona. A darab a Garay János-féle obsitos időtlen átirata. Abban az értelemben is, hogy Háry János jelkép, de úgy is igaz ez az állítás, hogy a történet egy mai vendéglőben játszódik, mai szereplőkkel. A főhős, Háry János, akit Mikó István alakít, utolsó pénzét az Obsitos vendéglőbe fekteti, ennek főpincéreként jelenik meg. Szabó Anikó formálja meg Deákfy Emmát, az Igaz Szó munkatársát, aki a folyton prüsszögő, kételkedő, Háryval évődő figura. Trohos Pált, az expolgármestert Suha Kálmán játssza, Tüske Loránd nyugdíjas zenészt pedig Herrer Pál. A közönségnek minden bizonnyal könnyű lesz azonosulni az ismerős helyzetekkel, dalokkal. Kis Pál István kifejezetten Mikó Istvánra írta a darabot, aki a maga szájíze szerint alakíthatott a szövegen és a dramaturgián. Mikrohitel Program * ...segítünk indítani © OX'S www.mikro-hitei.hi. •ilHUh I ha l ORSZÁGOS MIKROHITEL PROGRAM Hitelösszeg: max. 10 millió Forint Futamidő: max. 10 év Fix ügyleti kamat: 3,9% Hitelcél: beruházás- és/vagy forgóeszköz-finanszírozás Érdeklődni lehet: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Telefon:+ 36 74/312-333 E-mail: mikrohitel@mva.hu www.mva.hu A közönség színpadon és filmen egyaránt megcsodálhatta Színre lépett a végzet asszonya SZEKSZÁRD „Igen, én hoztam valamit a hegyekből. Hazahoztam a hitemet, mint egy nagy, jó szagú meleg kenyeret, most szeretném, úgy, de úgy szeretném széjjelosztani. A hitemet, hogy érdemes élni, de érdemes meghalni is, mert csodálatos törvények igazítják mindnyájunk lépéseit, s a halál nem pont az életünk mondatának végén, legfeljebb pontosvessző, ami után újabb mondat következik.” így írt egykoron önmagáról az érdemes és kiváló művész, Mezei Mária (1909-1983), a régi magyar filmek végzet asszonyának megformálója. A közönség színpadon és filmen egyaránt megcsodálhatta művészetét: pályafutása a múlt század harmincas éveinek elején kezdődött és a hatvanas évek végéig tartott. A retrókedvelők jól emlékezhetnek az Édes Anna című filmben nyújtott, fesztiváldíjas alakítására, és A Noszty fiú esete Tóth Marival történetében a nézők szintén nyugtázhatták kiemelkedő tehet-Tóth Auguszta - Átlényegülés Fotó: Eöri Szabó Zsolt ségét. Messzeségben lebegő, titkokkal teli világát csütörtökön este önálló esten idézte meg Tóth Auguszta. Méghozzá abban a városban, ahol született, azaz Szekszárdon. A megannyi színpadi és filmszerep ismert alakítója a zongorán játszó Szilassy Nelli közreműködésével varázsolta el a közönséget a Babits Mihály Kulturális Központban. A Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas művésze - aki egyébként tavaly, sokoldalúságának bizonyítékaként egy énekes lemezt is megjelentetett - nemcsak a fővárosban, anyaintézményében, hanem az ország különböző településein, illetve a határon túl is bemutatkozott műsorával. Melynek állandó kelléke - sőt, lényege - a dal, a humor, az irónia és a nem utolsósorban az átváltozás. A Hoztam valamit a hegyekből című est rendezője Dávid Zsuzsa: neki ugyancsak van szekszárdi kötődése, mivel annak idején a DBU igazgatója volt. Szeri Á.
