Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-28 / 50. szám
2017. FEBRUÁR 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Tíz éven át kereste a házaspár, hol szeretne élni Dalmandra esett végül a választásuk Közel tíz éve annak, hogy Lisa és Hans Betting Dalmandot választották lakhelyüknek. A holland házaspár azóta tevékenyen részt vesz a falu életében. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DALMAND - Miután nyugdíjba vonultunk, szerettünk volna egy másik európai országban élni - kezdte Lisa és Hans Betting, miként történt az országváltás. - Közel tíz éven át utaztunk a mobilházunkkal Európában északtól délig, hogy megkeressük, hol szeretnénk később élni. De semmit sem találtunk: az egyik helyen túl nagy a hőség, a másikon túl hideg van, vagy túl sok a holland, vagy az angol, így jött a kérdés: mi lenne, ha Magyarországra költöznénk? - mesélték. Megtetszett nekik az ország. Elmondták, hogy 1989 nyarán körülbelül tíz napot töltöttek Budapesten és környékén, ahol jól érezték magukat, kedves emberekkel találkoztak, jó ételeket ettek. így eldöntötték, ismét megnézik hazánkat. 2006-ban három hónapot utaztak a mobilházukkal Magyarországon, és úgy határoztak, Kaposvár-Dombóvár- Pécs térségét választják. A természet tetszett nekik a legjobban, illetve egy gazdaságilag erős régióban szerettek volna élni. Továbbá olyan települést kerestek, ahol elérhetőek a modern eszközök, a telefon, az internet, és nem él sok külföldi. 2007-ben vásárolták meg a dalmandi házukat, ahova áprilisban költöztek be. Az első évük sok munkával telt, az ingatlant helyi és környékbeli szakemberek segítségével újították fel. A beilleszkedésüket segítette, hogy találkoztak a szomszédokkal, akikkel jól kijönnek, valamint elkezdték tanulni a magyar a nyelvet. Sok barátjuk lett, és remek em-Beküldött kép Lisa és Hans Betting segítségével sok segítség érkezik a faluba Hollandiából berekkel dolgoznak együtt a „Most Dalmand” csapatában. A településsel kapcsolatban elmondták, sok olyan dolog történik, mint ötven éve Hollandiában. A házaknál disznót vágnak, a kutyát kennelben tartják, a kertekben zöldséget termesztenek. Ugyanakkor az emberek nehezen élnek, mert kevés munkalehetőség van a régióban. Adományokkal segítenek Lisa elmondta, hogy korábban megkérdezte tőle Nagy Marika, az iskola igazgatója, aki magyar nyelvre tanította, hogy vannak-e babaruhái, Azt mondják, a szívük már magyar Lisa és Hans Hollandia középső részén élt egy kisvárosban, a tízezer lakosú Voorthuizenben. Lisa bíróként dolgozott, később pedig marketinget és pr-t tanult, majd a nonprofit szektorban helyezkedett el. Hans üzletemberként dolgozott a családi vállalkozásban, aztán egy hamburgi cég üzletvezetője volt. Egy lányuk van, és mint mondták, évente kétszer látogatnak haza. A két ország közti különbségről elmondták, szerintük a hollandok elfogadóbbak másokkal szemben. Az életszínvonal jóval magasabb Hollandiában, emellett pedig egy igazán demokratikus ország, és mindannyian beszélnek idegen nyelveket. Ugyanakkor azt tapasztalták, Magyarországon olcsón lehet házat venni, és alacsony áron felújítani azt. Jó az időjárás, a természet gyönyörű, nincsenek közlekedési dugók, csend van és béke. Hollandiában 408 ember él egy négyzetkilométeren, Magyarországon viszont 106, miközben az ország kétszer nagyobb. Az emberek barátságosak és jók az ételek. - Hollandiában születtünk, de a szívünk már magyar - tette hozzá a házaspár. mert több nőnek gondot jelent a kisbabája öltöztetése. Erre Lisa írt egy e-mailt Hollandiába, a régi lakóhelyükön működő egyik szervezetnek, három hónappal később pedig volt 45 banánosdobozuk, tele babaruhákkal, amiből a templom révén Romániába is vittek. A „Most Dalmand” csapatával pedig kitartóan dolgoznak tovább. Működtetnek egy „Holland Túrit”, ahol a régi lakhelyükről, Voorthuizenből származó használt ruhákat adományoznak, emellett támogatják az iskolát, az óvodát, a dalmandi embereket. - Építettünk egy grillezőhelyet a fiataloknak, ingyen kirándulást szerveztünk az időseknek és sportnapot az iskolás, óvodás gyerekeknek - folytatta Lisa. Novemberben hetven rászoruló dalmandi kap élelmiszercsomagot Voorthuizenből, míg a karácsonyi ünnepségen ajándékkal lepik meg a gyerekeket. Utóbbiakat a voorthuizeni nőegylet tagjai ajánlják fel. Kiszebábot égettek, hogy elbúcsúztassák a hosszú telet Táncot jártak a farsang farkán PÁLFA Moldvai és magyarbődi táncokat rophattak mindazok, akik idén részt vettek Pálfán a Farsangfarka Táncházban. Ez persze csak egy szelete az évtizedes múltra visszatekintő jó hangulatú rendezvénynek. Horváth Imre polgármester, a szervező táncegyüttes egyik igen aktív táncosa elomondta, Berki Istvánná Fehér Marika volt az ötletadó és az együttes akkori vezetőjével, Iker Ibolyával rakták le az alapokat, amelyekhez azóta is ragaszkodnak. A helybeli együttesek mellé minden évben hívnak vendégeket, így most is több együttes táncaiban gyö-A programot szervező együttes tagjai A szerző felvétele nyörködhet a népes közönség. A pálfai tánccsoportok mellé idén Pincehelyről, Kajdacsról és Németkérről hívtak együtteseket, s persze a pálfai népdalkor is színpadra állt a rendezvényen, amelynek a helyi önkormányzat támogatásával évről évre a Pálfai Hagyományőrző Néptáncegyesület vállalja fel a szervezését. Az együttes oktatója Csánki Mónika és a Kalocsán Év emberévé választott Kővágó Zsolt. A színes műsor után a katolikus templomhoz vonultak a fellépők és nézők, hogy egy kiszebáb elégetésével űzzék el a hosszú és kemény telet. V. T. Egymásra utalva Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Pár héttel ezelőtt egy méhészrendezvényen voltam, nagyszerű előadókkal és meglehetősen gyerekesen viselkedő hallgatósággal, akik megállás nélkül ki-be járkáltak az előadóteremből. Ez utóbbi csak annyiban érdekes, hogy a felét sem hallották annak, amiért tulajdonképpen eljöttek a rendezvényre. Pedig kár érte, az egyik előadó például arról beszélt, mennyivel nehezebb lett a helyzetük a méhészeknek, mióta a gazdák - rögtön aratás után - feltárcsázzák a területüket, és még az árokpartot és minden fellelhető parlagon hagyott területet is időről időre csutkára vágnak, így ugyanis alig marad gyűjtögetni való helyük a méheknek. Kár, hogy növényvédős szakembert vagy egy egyszerű gazdálkodót nem hívtak meg előadónak, ő ugyanis elmondhatta volna, nem a túlzott pedantéria miatt vágják le a gazt és a füvet, hanem félelmükben. Attól tartanak, hogy a területükön kinövő parlagfű miatt megbüntetik őket. Itt a tavasz, méhész, gazda egyformán várja a jó időt, és tart a kései - áprilisi, május eleji - fagyoktól, ami megtizedelheti az idei gyümölcs- és méztermést. Sok a közös cél és ráadásul oda-vissza egymásra vannak hagyatkozva, hiszen mi lenne a gyümölcsfákkal beporzás nélkül, vagy mi lenne a méhészekkel gyümölcsfák nélkül? Minden évben akad egy-két vitás ügy a permetezések miatt, többek között ezért is jó lenne az eddiginél is jobban figyelni a másikra, a másik fél jogos igényeire. Méhész és gazda egyformán várja a tavaszt, a jó időt Új mosdókat adtak át két óvodában SZEKSZÁRD Felújításokról számoltak be tegnap a Gyermeklánc Óvoda két tagintézményében, a Perczel Mór utcai és Kertvárosi óvodákban. Ács Rezső, Szekszárd város polgármestere a Perczel Mór utcai tagintézményben tartott sajtótájékoztatót, ahol elmondta, hogy ebben az intézményben öt gyermekmosdót, míg a Kertvárosi óvodában egyet újítottak fel. A Perczel utcai oviban 152, Kertvárosban 140 kisgyermekről gondoskodnak az óvó nénik, amíg a szüleik dolgoznak. A polgármester elmondta, a városnak nagyon fontos, hogy az önkormányzathoz tartozó intézmények működése zavartalan legyen és a kicsik számára a feltételek mindenhol hasonlóak legyenek. Ezt a célt tűzték ki, amikor 2014-ben elindították a fejlesztési programot. A város a költségvetéséből 12 millió forintot biztosított a jelenlegi felújításokra. A munkaterületet a múlt év decemberében adták át egy szekszárdi vállalkozónak, aki jóval a határidő lejárta előtt, jó minőségben újította fel a gyermekmosdókat. A munkának nem csak a burkolatok cseréje volt a része, hanem a csempék alatt a régi, elkopott szerelvényeket is ki kellett cserélni. A kivitelező képviselője elmondta, február 3-án már megtörtént a műszaki átadás. A munkájukat végig úgy végezték, hogy közben az óvoda üzemelt. A kicsik sokszor „ellenőrizték”, hogyan dolgoznak a bácsik. Utólag is köszönik a gyerekek és a szülők türelmét, mondta Hollendusné Biró Anett intézményvezető, aki hozzátette, már nagyon időszerű volt a felújítás. M. I. Ács Rezső (balról), Hollendusné Bíró Anett és Tamás István kivitelező a tegnapi sajtótájékoztatón Fotó: Makovics Kornél HIRDETÉS
