Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-20 / 43. szám
GAZDASÁG Y 2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Megsínylették az idei kemény fagyokat a csonthéjasok Agresszívan terjednek az inváziós károkozók Télen is gondozzuk a szőlőt, hogy ne szaporodjanak el a kártevők (képünk illusztráció) Fotó: Löffler Péter Már elkezdhetjük eltávolítani a fák és a cserjék elszáradt részeit, így időben megszabadíthatjuk őket a pajzstetűtől, a molyok hernyóitól, gubóitól. A kiskertekre komoly veszélytényezők a rohamosan betelepülő, agreszszívan terjedő úgynevezett invazív károsítok, mint például az amerikai szőlőkabóca, a harlekin katica, a foltos szárnyú muslica. G. Juhász Judit judit.g.juhasz@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nyugalmi állapotban, azaz még a nedvkeringés megindulása előtt a fák és a cserjék jól tűrik a hideget, de a rügyet bontó növényekre végzetesek lehetnek az ideig-óráig tartó felmelegedések - tájékoztatta lapunkat a Takarék Agrárközpont vezető' agrárszakértője. Fórián Zoltán szerint az elhanyagol kertek és szőlők szintén veszélyforrások növényeinkre, hiszen róluk mint gócpontokról könnyen elterjedhetnek a kórokozók és a gyomnövények, ráadásul e kártevők korai felszaporodását a klímaváltozás is serkenti. Elmondta, hogy az enyhébb februári napokon kertünkben kezdhetjük eltávolítani gyümölcsfák és cserjék elszáradt, esetleg moníliával fertőzött részeit, ezzel csökkentjük a szaporító képletek kifejlődésének esélyét. Ilyenkor fontos művelet a sebkezelés is, ami elősegíti növényeink regenerálódását és megnehezíti a kórokozók bejutását. A fák és cserjék rovarkártevőktől való megtisztításával egész télen, így akár most is foglalkozhatunk. A munkát kezdhetjük a törzzsel és a vastagabb ágakkal, ezeket megszabadítjuk a pajzstetűtől, a különféle molyfélék hernyóitól, gubóitól. Távolítsuk el a lepkék, pillék hernyófészkeit és tojáscsomóit is, de vigyázzunk arra, hogy eközben ne sértsük fel a növények élő részeit. A lekapart, ledörzsölt kérget mindig meg kell semmisíteni. Az agrárszakértő szerint a fás szárú növények általában jól tűrik a telet, ezért még nem látszik rajtuk a januári kemény fagyok hatása, de fontos, hogy ilyen időben jó általános kondícióban legyenek. A nagy hideget leginkább a csonthéjasok sínylették meg, és főképp a termőrügyeket károsította, egy jó virágzás azonban akár a károsodás egyharmadát is ellensúlyozhatja. Az almatermésűk metszésének ideje mindenesetre csúszik az időjárás miatt. Hasznos lehet, ha próbaképpen levágunk egy vesszőt és a szobában megpróbáljuk hajtatni, hogy meggyőződjünk az elfagyás mértékéről - folytatta az agárszakértő. Figyelmeztetett arra is, hogy a kiskerti növények fagyvédelmekor nem szabad elhanyagolni a régi, tradicionális módszereket sem, mint a füstölés vagy a fagyvédelmi öntözés, és szóba kerülhetnek a fagykárcsökkentő és termésszabályozó szerek is, de csak a szaktanácsok és a felhasználási útmutató alapján használjuk őket. „Kiskertünkre komoly veszélyt jelentenek a rohamosan betelepülő és agresszívan terjedő úgynevezett invazív vagy inváziós károsítok” - hangoztatta Fórián Zoltán. E fajok térhódítása részint a klímaváltozás, részint a nyitott határok következménye. Első esetben a károkozók találják meg az utat hazánkba, a másodikban mi, emberek hurcoljuk be azokat magunkkal. Ilyen károsítok az amerikai szőlőkabóca (vektor, aranyszínű sárgaság fitoplazma), a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a harlekin katica, a selyemfényű puszpángmoly, a foltos szárnyú muslica, a platánlevél-aknázómoly és a lepényfagubacsszúnyog. A téli hidegre és a hóra szükségük van a haszonnövényeknek, ez életciklusuk fontos része. Az utóbbi enyhe telek után szokatlan nekik a mostani tartós hideg és fagy, amely a korábbi években rendre áttelelő kórokozók jelentős részét elpusztítja és a rágcsálókat sem kíméli. A nagy hideg hozzájárul a gazdák növényvédelmi költségeinek mérsékléséhez, mondhatni megfelel egy alapvető talajfertőtlenítésnek - mondta az agrárszakértő. Az új hatóanyagok előállítása és engedélyezése óriási öszszegeket emészt fel, így egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy újabbakat fejlesszen ki, emiatt is érint rosszul bennünket az özönfajok gyors terjedése. Az agrárszakértő szerint a kiskertekben is érdemes lenne egyre inkább az integrált növénytermesztéssel védekezni. Ennek lényege, hogy nagy területen és hosszabb időn át előnyt élveznének a természetes szabályozó mechanizmusok, hangsúlyos lenne a megfelelő fajták kiválasztása és optimális tápanyag-gazdálkodásuk biztosítása, mivel a növény kondíciója meghatározó a védekezés szempontjából. Ilyen körülmények között a növényvédő szer lenne az utolsó esély a védekezésben. A cél tehát az, hogy kerti növényeink minél erősebben, jobb ellenálló képességgel tudják felvenni a harcot a károsítókkal - fűzte hozzá Fórián Zoltán. Új időszakos átkelők a román határnál MAGYARORSZÁG/ROMÁNIA Új, időszakos nyitvatartással működő határátkelők nyílnak a magyar-román határszakaszon a hétvégén, kilencet szombatonként, egyet minden vasárnap használhatnak az utazók. „Az új átkelési helyekkel megduplázódott a magyar-román határszakaszon működő határátlépési helyek száma, így több lehetőségük van a határ két oldalán élőknek a találkozásra és a kapcsolattartásra” - közölte tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly és Károlypuszta (Horea) közötti határnyitási ünnepségen a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára. Perényi Zsigmond elmondta, eddig 58 kilométert kellett megtenni a nevezett határátkelők között, a tíz új átkelővel ez a távolság 35 kilométerre rövidül. Az ömbölyin kívül a Zajta- Nagypeleske (Peles), a Garbolc-Szárazberek (Bereu), a Dombegyház-Kisvarjaspuszta (Varia§u Mic), az Elek-Ottlaka (Grániceri), a Körösnagyharsány-Körösszeg (Cheresig), a Dénesmajor-Feketegyarmat (Iarmata Neagrá), a Pocsaj-Biharfélegyháza (Romion), valamint a Bagamér- Erkenéz (Voivozi) határátkelőhely nyílt meg. Az átkelők szombatonként nyolc órán keresztül fogadják az utazókat. Csanádpalota és Nagylak (Nádlac) között is nyílik átkelő, ez vasárnaponként lesz nyitva. Ömböly térségében a magyar és a romániai településeket összekötő utat 2014-ben adták át, de nem használhatták, mert Románia még nem tagja a schengeni övezetnek, ezért az utakat betonelemekkel és sorompóval kellett lezárni. Az utak használata megfelelő módon a program uniós jogszabály szerinti sikeres lezárásához is szükséges, ennek határideje 2017. március 31. A magyar kormány növelni szeretné a határnyitások gyakoriságát és legalább két út esetében állandó határátkelést biztosítana. Ezt követően a helyi igények figyelembevételével további utak esetében is törekedni fognak az állandó határnyitásra. MTI/MW Fagyos időben ne permetezzünk! Nagyobb hidegben nem érdemes növényvédelmi védekezést végezni, mert ilyenkor a lemosó permetezés úgy hat a növényzetre, mint az ónos eső: ráfagyhat és roncsolhatja. A sérülések helyén pedig a kórokozók utat találnak a növények nedvkeringéséhez, így később megjelenek rajtuk a baktériumfertőzések, szőlő esetén például a gyökérgolyva. A védekezés legfontosabb lépése a tavaszi metszés lehet, ami lemosó permetezéssel is kiegészíthetünk. Külön figyeljünk a kéreg réseiben megbúvó takácsatkára és ievéltetűre is, távolítsuk el az elhalt növényi részeket, gyümölcsképleteket, mert ezzel megsemmisítjük az áttelelő kórokozók lakóhelyét. Lemosó permetezést akár kétszer is végezhetünk, az elsőt tél végén, a másodikat pedig rügyfakadáskor, de mindenképpen metszés után. A fás szárú növények jól tűrik a telet Március elején oldhatják fel a madárinfluenza miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket Szinte teljesen leállt a magyar hízottmáj-export MAGYARORSZÁG Szinte teljesen leállt a magyar liba- és kacsamáj exportja a madárinfluenza miatt, a drasztikus viszszaesés oka, hogy csaknem a teljes magyar kacsa- és libaállományt ki kellett irtani - közölte az agfarszektor.hu. „A magyar hízott máj 85-90 százalékát exportáljuk, elsősorban Franciaországba, Belgiumba, Japánba, Dél-Koreába és Hongkongba” - hangoztatta Csorbái Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke. A magyar kivitel a távol-keleti piacokra lényegében teljesen megszűnt, ami - az ottani szigorú előírások miatt - csak a három hónapos mentességi időszakot követően indulhat meg újra. Az EU-ban kissé jobb a helyzet, hiszen a közösségen belüli májértékesítés úgynevezett regionalizációs eljárást igényel, tehát csak közvetlenül a védő- és megfigyelési körzetekből nem lehet kiszállítani termékeket. Ez komoly engedmény, és amíg csak pár fertőzéses eset volt ismert, jól is jött nekünk. „Miután azonban Bács-Kiskun megye gyakorlatilag teljes területén kiirtották a víziszárnyasokat, nem maradt exportképes állományunk” - mondta el Csorbái Attila. idén 1400 tonna libamájat terveztek exportálni Fotó: MW-archív Az élőállat-leölésekből származó veszteséget országosan 3-4 milliárd forintra becsülik, a vágóhídi károkból csak a munkabér költsége 3 milliárdot tesz ki. Hasonló mértékű a termelés közvetett kárértéke is, mivel a korlátozó intézkedések a megfigyelési zónákban - amelyek területileg tízszer akkorák, mint a védőkörzet - többhetes, néha több hónapos kényszerű leállást okoztak. Ez nemcsak a víziszárnyas-termelőknél járt fennakadással, hanem több csirkét, pulykát és étkezési tojást előállító vállalkozásnál is. A madárinfluenza komoly napi problémák elé állította a baromfi-feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat is. Szárnyasok híján bevételt csak hektikusan termelnek a cégek, a rezsi- és bérköltség viszont folyamatosan terheli őket, így a kevésbé tőkeerős vállalkozásoknak előbb-utóbb el is lehetetlenülhet a működése. A madárinfluenza miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket március elejétől oldhatják fel, mivel január vége óta a házi szárnyasokban nem volt újabb fertőzés - közölte Bognár Lajos országos főállatorvos. MW
