Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-17 / 41. szám
2017. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Régi adósságtörlesztése: megújulhat a Budapest-Kelebia-vonal Pénzt kap a kínai-magyar vasúti projektcég Szerbiában 184 kilométer, Magyarországon pedig 166 kilométer hosszú szakaszt kell fejleszteni Fotó: VG Ráerősít az egyetemi képzésre a MÁV MAGYARORSZÁG Két egyetemmel is összefog a MÁV Zrt. A Széchenyi István Egyetemmel aláírt együttműködési megállapodása az egyetem akadémiai tudásának és a vasúttársaság üzleti tapasztalatainak ötvözésével kívánja emelni a hazai műszaki, informatikai, gazdálkodási és társadalomtudományi képzés színvonalát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmény falai között zajló oktatás a jövőben még jobban illeszkedik a vállalati igényekhez. A MÁV-csoport a győri Széchenyi István Egyetem Építész, Építő- és Közlekedésmérnöki, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karával fog öszsze. Az intézmény a hazai közlekedésmérnök-képzés egyik központjaként a vasutas mérnökutánpótlás legfőbb bázisa. A MÁV összefogott az Óbudai Egyetem öt karával is. A partnerség a tudásbázis öszszekapcsolására, közös oktatásra, kutatásra, gyakornoki programok szervezésére, szakmai gyakorlóhelyek biztosítására és a kiemelkedő tehetségek egyéni gondozására terjed ki. Az egyetem szakemberei a MÁV által igényelt témákban kutatásokat, módszertani fejlesztéseket végeznek, továbbá közös kutatóműhelyeket hoznak létre. MW ft KÖZLEKEDÉS Megkezdődhetnek az előkészületek a Budapest-Belgrádvasútvonal felújítására, miután friss forráshoz jutott a beruházást felügyelő kínai-magyar társaság. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Indulhat a Budapest és Belgrád közötti vasúti beruházás magyarországi részének előkészítése, miután 1,2 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott a tervező és a fővállalkozó munkájának koordinálására a múlt év végén létrehozott projekttársaság. A három cég alkotta társulás az idén további hazai tőkeinjekcióra is számíthat, ugyanis egy tavaly novemberi kormányhatározat szerint a magyar kormány évi 2,3 milliárd forinttal kívánja segíteni a működését. A Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-t a MÁV Zrt. 15 százalékos részvételével alapították, a vegyes vállalat 85 százalékán a China Railway International Corp. és a China Railway International Group osztozik. A Budapest-Belgrád-vasútvonal magyarországi részének felújításáról, kibővítéséről és a munkák finanszírozásáról 2015. november 24- én állapodott meg a magyar és a kínai kormány. A cél az, hogy a két főváros közötti 350 kilométeres szakaszon olyan emelt szintű vasúti összeköttetés jöjjön létre, amely által a jelenlegi 8 óráról 3 óra alá csökken a menetidő hazai közlések szerint. (A Tanjug szerb hírügynökség 9 órás jelenlegi és 1 óra 45 perces majdani menetidőről ír.) A vonal teljes hosszában villamosított lesz, sínjein óránként 200 kilométeres (vagy 160 kilométeres) átlagsebesség érhető majd el. Az útvonal kiemelt szerepet kaphat a görögországi Pireusz kikötőjéből induló kínai érdekeltségű vasúti szállítmányok európai elosztásában. A beruházás megvalósításához Magyarországon a 150-es számú, 166 kilométer hosszú Budapest-Kelebia-vasútvonalat keik fejleszteni. Az ehhez szükséges tendereket a fent említett Kínai-Magyar Vasúti Zrt. fogja előkészíteni és lebonyolítani. Szintén e cég választja majd ki a tervezőt és a kivitelezőt, köti meg a szerződéseket és felügyeli a projekt egészét. A tényleges megvalósításban viszont nem vesz részt. A munka - szintén a Tanjug szerint - mintegy 30 hónapig tart. Szerbiában 184 kilométer hosszan kell modernizálni a pályát. A magyarországi kiadásokat a beruházásról szóló megállapodáskor 472 milliárd forintra becsülték. A Magyar Nemzet tavaly ősszel már 550 milliárdról írt kormányközeli forrásra hivatkozva. A Stadler minél vonzóbb munkahellyé kíván válni, mert ez az egyik alapja versenyképességnek Nagy kincs a szakképzett munkaerő Dunai Zoltán: „Mi nem nyeltük le a pénzt, hanem átadtuk a dolgozóinknak” Fotó: MW A Stadler Trains Magyarország felvette a munkaerőpiaci kesztyűt: 13 elemből álló csomaggal lép fel dolgozóinak megtartása, létszámának bővítése érdekében. A részletekről Dunai Zoltán országigazgató nyilatkozott a Világgazdaságnak. B. Horváth Lilla kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu-Országszerte munkaerő-ellátási gondokról szólnak a hírek. Érinti a probléma a Stadler magyarországi tevékenységét is?- Abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk, hogy ez nekünk nem új. Iparági sajátosság a szakmunkaerő hiánya, szolnoki üzemünk a 2009-es indulás óta munkaerőgondokkal küzd. Egyes években bélés külföldről kölcsönzött dolgozókkal gyártottuk az alumínium kocsitesteket. Az idén több mint négyszáz kocsitestet állítunk elő, reményeink szerint olyat is, amilyen eddig nem volt a palettánkon. Jövőre már ötszáz fölé nőne a darabszám. Már most látszik tehát, hogy bár a mostani feladatainkat el tudjuk látni a meglévő, mintegy négyszáz fővel, későbbi piaci lehetőségeink alapján a létszámunkat 60-80 fő alumíniumhegesztővel bővíthetnénk.- Honnan kölcsönzött a Stadler külföldi dolgozókat, és hányat?- Csehországból és Szlovákiából érkeztek a bérmunkások. Volt, hogy egyszerre negyvenötven külföldi alumíniumhegesztőre is szükségünk volt, ez nálunk a fő hiányszakma, de az átlagos létszámuk is húsz körül alakult.- Rögtön a szomszédban működik a MÁV Szolnoki Járműjavító. Rivalizálnak például vele is a munkaerőért?- Igen. A járműjavítónak mintegy kétszáz új szakképzett dolgozóra van szüksége a tervezett IC+ kocsigyártási programjához, ez pedig komoly elhúzó erő. Az említett terveink miatt mi is felvennénk új alkalmazottakat, de a hozzáférhető létszám adott. A szakképzés mellett fontos vonzóerőnek szánjuk a nálunk elérhető jövedelmet is. Tavaly 325 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a Stadler szolnoki gyárában, míg az országos átlag 262 ezer forintot tett ki a KSH adatai szerint. Értelemszerűen minden túlórát és pótlékot szabályosan kifizetünk. A munka jellemzően két műszakban, egyes üzemekben háromban folyik. Egy-egy dolgozónk éves cafeteriakerete 480 ezer forint, és mindenki számára évi 108 ezer forintos magán-egészségügyi szolgáltatást biztosítunk. Tulajdonképpen egy tizenhárom elemből álló juttatási rendszerünk van, amelynek egyes elemei likvidek, vagyis készpénzben fizethetők ki, a többi az alkalmazottak közérzetét, életminőségét javítja.- Melyek a rendszer főbb elemei?- Fizetünk például karácsonyi jutalmat, és olyat is, amely az éves jelenléttől függ. Utóbbi hasonlít a régi törzsgárdajutalomhoz. Vannak továbbá bármikor elkérhető és használható, arckép nélküli, úgynevezett „kulcsos” MÁV-utazási kártyáink, valamint olyanok, amelyekkel két adott szolnoki áruházban lehet öt-tíz százalékos kedvezménnyel vásárolni. Anyagi támogatást adunk a munkavállalóknak gyermekszületés, házasságkötés és közeli hozzátartozó elhalálozása esetén is. Nemrég építettük át az üzemi kantint, ahol már kellemes és modern környezetben, támogatott formában étkezhetnek a dolgozók. Az egészségmegőrzés céljából a masszázsszolgáltatásunk igénybevételét kínáljuk, valamint a nap huszonnégy órájában nyitva álló saját konditermünket. Emellett ingyenes úszás- és squashórákon is izzadhatnak a munkavállalók.- Ez bőségesnek tűnik, de lehet, hogy egy dolgozónak nem valami pluszra, hanem segítségre van szüksége.- Gondoltunk erre is. Nagyon büszke vagyok az e meggondolásból indított, Számíthatsz ránk elnevezésű programunkra. A dolgozónak csak jeleznie kell az e célra közzétett ingyenes telefonszámon az aktuális jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, pénzügyi vagy más problémáját. Szerződött partnerünk szakemberei telefonos, illetve személyes tanácsadás keretében megkeresik rá a választ.-Jelent-e könnyebbséget a Stadlernek a munkáltatói járulék 28,5 százalékról 23,5 százalékra csökkenése?- Mindenképpen, de nem úgy, ahogyan a legtöbb munkáltatónak. Mi ugyanis nem nyeltük le a pénzt, vagyis nem a kiadásainkat csökkentettük vele, hanem annak teljes egészét átadtuk a dolgozóknak egy differenciálatlan bérelemelés formájában. Igaz, a mi döntésünket is a versenyképességünk javítása motiválta, csakhogy mi a járulék továbbengedésével nem az azonnali előnyre, hanem a dolgozók megtartására, újabbak vonzására, vagyis későbbi versenyképességünkre összpontosítottunk. Meggyőződésem, hogy ezzel a költségvetésnek is jót tettünk, mert a magasabb jövedelemből a lakosság többet költ, így a be nem folyó járulék egy része mégiscsak megjelenik a költségvetésben, áfa formájában. A magam részéről egyébként több érdekképviseleti szervezet vezetőségi tagjaként a kétszámjegyű járulékcsökkentés mellett érveltem. De az 5 százalék is jelentős, és várjuk a jövőre kilátásba helyezett további 2 százalékot. Az említett béremelés már a második volt a Stadler Magyarországnál a 2016-2017-és időszakban, előzőleg ugyanis a tulajdonos már döntött egy differenciált, szintén 5 százalékos emelésről. Az oldal megjelenését a Stadler támogatta