Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-17 / 41. szám

2017. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Régi adósságtörlesztése: megújulhat a Budapest-Kelebia-vonal Pénzt kap a kínai-magyar vasúti projektcég Szerbiában 184 kilométer, Magyarországon pedig 166 kilométer hosszú szakaszt kell fejleszteni Fotó: VG Ráerősít az egyetemi képzésre a MÁV MAGYARORSZÁG Két egyetem­mel is összefog a MÁV Zrt. A Széchenyi István Egyetemmel aláírt együttműködési meg­állapodása az egyetem aka­démiai tudásának és a vasút­társaság üzleti tapasztalatai­nak ötvözésével kívánja emel­ni a hazai műszaki, informati­kai, gazdálkodási és társada­lomtudományi képzés színvo­nalát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmény falai között zajló oktatás a jö­vőben még jobban illeszkedik a vállalati igényekhez. A MÁV-csoport a győri Szé­chenyi István Egyetem Épí­tész, Építő- és Közlekedésmér­nöki, valamint a Gépészmér­nöki, Informatikai és Villa­mosmérnöki Karával fog ösz­­sze. Az intézmény a hazai köz­­lekedésmérnök-képzés egyik központjaként a vasutas mér­nökutánpótlás legfőbb bázisa. A MÁV összefogott az Óbu­dai Egyetem öt karával is. A partnerség a tudásbázis ösz­­szekapcsolására, közös okta­tásra, kutatásra, gyakorno­ki programok szervezésére, szakmai gyakorlóhelyek biz­tosítására és a kiemelkedő te­hetségek egyéni gondozásá­ra terjed ki. Az egyetem szak­emberei a MÁV által igényelt témákban kutatásokat, mód­szertani fejlesztéseket végez­nek, továbbá közös kutatómű­helyeket hoznak létre. MW ft KÖZLEKEDÉS Megkezdődhetnek az előké­születek a Budapest-Belgrád­­vasútvonal felújítására, miután friss forráshoz jutott a beruházást felügyelő kínai-magyar társaság. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Indulhat a Bu­dapest és Belgrád közötti vas­úti beruházás magyarorszá­gi részének előkészítése, miu­tán 1,2 milliárd forintos tőke­­injekciót kapott a tervező és a fővállalkozó munkájának ko­ordinálására a múlt év végén létrehozott projekttársaság. A három cég alkotta társu­lás az idén további hazai tőkeinjekcióra is számíthat, ugyanis egy tavaly novembe­ri kormányhatározat szerint a magyar kormány évi 2,3 mil­liárd forinttal kívánja segíte­ni a működését. A Kínai-Ma­gyar Vasúti Nonprofit Zrt.-t a MÁV Zrt. 15 százalékos rész­vételével alapították, a vegyes vállalat 85 százalékán a China Railway International Corp. és a China Railway International Group osztozik. A Budapest-Belgrád-vasút­­vonal magyarországi részé­nek felújításáról, kibővítésé­ről és a munkák finanszíro­zásáról 2015. november 24- én állapodott meg a magyar és a kínai kormány. A cél az, hogy a két főváros közötti 350 kilométeres szakaszon olyan emelt szintű vasúti összeköt­tetés jöjjön létre, amely által a jelenlegi 8 óráról 3 óra alá csökken a menetidő hazai köz­lések szerint. (A Tanjug szerb hírügynökség 9 órás jelenle­gi és 1 óra 45 perces majdani menetidőről ír.) A vonal teljes hosszában villamosított lesz, sínjein óránként 200 kilomé­teres (vagy 160 kilométeres) átlagsebesség érhető majd el. Az útvonal kiemelt szerepet kaphat a görögországi Pireusz kikötőjéből induló kínai érde­keltségű vasúti szállítmányok európai elosztásában. A beruházás megvalósításá­hoz Magyarországon a 150-es számú, 166 kilométer hosszú Budapest-Kelebia-vasútvona­­lat keik fejleszteni. Az ehhez szükséges tendereket a fent említett Kínai-Magyar Vasúti Zrt. fogja előkészíteni és lebo­nyolítani. Szintén e cég választja majd ki a tervezőt és a kivitelezőt, köti meg a szerződéseket és felügyeli a projekt egészét. A tényleges megvalósításban vi­szont nem vesz részt. A mun­ka - szintén a Tanjug szerint - mintegy 30 hónapig tart. Szer­biában 184 kilométer hosszan kell modernizálni a pályát. A magyarországi kiadáso­kat a beruházásról szóló meg­állapodáskor 472 milliárd fo­rintra becsülték. A Magyar Nemzet tavaly ősszel már 550 milliárdról írt kormányközeli forrásra hivatkozva. A Stadler minél vonzóbb munkahellyé kíván válni, mert ez az egyik alapja versenyképességnek Nagy kincs a szakképzett munkaerő Dunai Zoltán: „Mi nem nyeltük le a pénzt, hanem átadtuk a dolgozóinknak” Fotó: MW A Stadler Trains Magyarország felvette a munkaerőpiaci kesztyűt: 13 elemből álló csomaggal lép fel dolgozóinak megtar­tása, létszámának bővíté­se érdekében. A részletek­ről Dunai Zoltán országigaz­gató nyilatkozott a Világgaz­daságnak. B. Horváth Lilla kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu-Országszerte munkaerő-ellá­tási gondokról szólnak a hírek. Érinti a probléma a Stadler ma­gyarországi tevékenységét is?- Abban a „szerencsés” hely­zetben vagyunk, hogy ez ne­künk nem új. Iparági sajátos­ság a szakmunkaerő hiánya, szolnoki üzemünk a 2009-es indulás óta munkaerőgondok­kal küzd. Egyes években bél­és külföldről kölcsönzött dol­gozókkal gyártottuk az alu­mínium kocsitesteket. Az idén több mint négyszáz kocsitestet állítunk elő, reményeink sze­rint olyat is, amilyen eddig nem volt a palettánkon. Jövő­re már ötszáz fölé nőne a da­rabszám. Már most látszik te­hát, hogy bár a mostani felada­tainkat el tudjuk látni a meg­lévő, mintegy négyszáz fővel, későbbi piaci lehetőségeink alapján a létszámunkat 60-80 fő alumíniumhegesztővel bő­­víthetnénk.- Honnan kölcsönzött a Stadler külföldi dolgozókat, és hányat?- Csehországból és Szlováki­ából érkeztek a bérmunkások. Volt, hogy egyszerre negyven­ötven külföldi alumíniumhe­gesztőre is szükségünk volt, ez nálunk a fő hiányszakma, de az átlagos létszámuk is húsz körül alakult.- Rögtön a szomszédban működik a MÁV Szolnoki Járműjavító. Rivalizálnak pél­dául vele is a munkaerőért?- Igen. A járműjavítónak mintegy kétszáz új szakkép­zett dolgozóra van szüksége a tervezett IC+ kocsigyártá­si programjához, ez pedig ko­moly elhúzó erő. Az említett terveink miatt mi is felven­nénk új alkalmazottakat, de a hozzáférhető létszám adott. A szakképzés mellett fontos vonzóerőnek szánjuk a ná­lunk elérhető jövedelmet is. Tavaly 325 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a Stadler szolnoki gyárában, míg az or­szágos átlag 262 ezer forin­tot tett ki a KSH adatai sze­rint. Értelemszerűen min­den túlórát és pótlékot sza­bályosan kifizetünk. A mun­ka jellemzően két műszak­ban, egyes üzemekben há­romban folyik. Egy-egy dol­gozónk éves cafeteriakerete 480 ezer forint, és mindenki számára évi 108 ezer forintos magán-egészségügyi szolgál­tatást biztosítunk. Tulajdon­képpen egy tizenhárom elem­ből álló juttatási rendszerünk van, amelynek egyes elemei likvidek, vagyis készpénzben fizethetők ki, a többi az al­kalmazottak közérzetét, élet­minőségét javítja.- Melyek a rendszer főbb elemei?- Fizetünk például ka­rácsonyi jutalmat, és olyat is, amely az éves jelenléttől függ. Utóbbi hasonlít a régi törzsgárdajutalomhoz. Van­nak továbbá bármikor elkér­hető és használható, arckép nélküli, úgynevezett „kul­csos” MÁV-utazási kártyá­ink, valamint olyanok, ame­lyekkel két adott szolnoki áruházban lehet öt-tíz szá­zalékos kedvezménnyel vá­sárolni. Anyagi támogatást adunk a munkavállalóknak gyermekszületés, házasság­­kötés és közeli hozzátartozó elhalálozása esetén is. Nem­rég építettük át az üzemi kan­tint, ahol már kellemes és mo­dern környezetben, támoga­tott formában étkezhetnek a dolgozók. Az egészségmegőr­zés céljából a masszázsszol­gáltatásunk igénybevételét kínáljuk, valamint a nap hu­szonnégy órájában nyitva álló saját konditermünket. Emel­lett ingyenes úszás- és squ­­ashórákon is izzadhatnak a munkavállalók.- Ez bőségesnek tűnik, de lehet, hogy egy dolgozónak nem valami pluszra, hanem segítségre van szüksége.- Gondoltunk erre is. Na­gyon büszke vagyok az e meg­gondolásból indított, Számít­hatsz ránk elnevezésű prog­ramunkra. A dolgozónak csak jeleznie kell az e célra közzé­tett ingyenes telefonszámon az aktuális jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, pénzügyi vagy más problémáját. Szer­ződött partnerünk szakembe­rei telefonos, illetve személyes tanácsadás keretében megke­resik rá a választ.-Jelent-e könnyebbséget a Stadlernek a munkáltatói járulék 28,5 százalékról 23,5 százalékra csökkenése?- Mindenképpen, de nem úgy, ahogyan a legtöbb mun­káltatónak. Mi ugyanis nem nyeltük le a pénzt, vagy­is nem a kiadásainkat csök­kentettük vele, hanem an­nak teljes egészét átadtuk a dolgozóknak egy differenciá­latlan bérelemelés formájá­ban. Igaz, a mi döntésünket is a versenyképességünk ja­vítása motiválta, csakhogy mi a járulék továbbengedé­sével nem az azonnali előny­re, hanem a dolgozók meg­tartására, újabbak vonzásá­ra, vagyis későbbi verseny­­képességünkre összponto­sítottunk. Meggyőződésem, hogy ezzel a költségvetés­nek is jót tettünk, mert a ma­gasabb jövedelemből a lakos­ság többet költ, így a be nem folyó járulék egy része még­iscsak megjelenik a költség­­vetésben, áfa formájában. A magam részéről egyébként több érdekképviseleti szerve­zet vezetőségi tagjaként a két­számjegyű járulékcsökken­tés mellett érveltem. De az 5 százalék is jelentős, és várjuk a jövőre kilátásba helyezett további 2 százalékot. Az emlí­tett béremelés már a második volt a Stadler Magyarország­nál a 2016-2017-és időszak­ban, előzőleg ugyanis a tulaj­donos már döntött egy diffe­renciált, szintén 5 százalékos emelésről. Az oldal megjelenését a Stadler támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom