Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-30 / 25. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 2017. JANUÁR 30., HÉTFŐ Gorbacsov: kitörhet a harmadik világháború OROSZORSZÁG Úgy tűnik, hogy a világ újabb háborúra készül, s ismét valóssá vált a nukleáris fenyegetés - véli Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök. A Time amerikai hetilapban megjelent írásában az egykori szovjet elnök hangsúlyozta: a politikusok és a katonai vezetők egyre harcosabb nyilatkozatokat tesznek, miközben a védelmi katonai doktrínák is egyre veszélyesebbek lesznek, és a kommentátorok, valamint a többi tévés személyiség is csatlakozik a harcias hangú kórushoz. Szerinte a világ vezetőinek az ENSZ-ben kellene megállapodniuk az új nukleáris fenyegetés elhárításának a módjáról. A kezdeményezést Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöktől várja, „hiszen ez a két állam birtokolja az atomfegyverek 90 százalékát és ezért különleges felelősséggel tartoznak a világ sorsáért”. A volt szovjet államfő szerint a tömegpusztító fegyverek egyre olcsóbbak és egyre könynyebben elérhetővé válnak, és ez tovább növeli a háború veszélyét. Trump még decemberben kijelentette, országának nagymértékben fejlesztenie kell a nukleáris arzenálját. A South China Morning Post kínai lapban egy kínai katonai tisztségviselő azt állítja, a Trump vezette Egyesült Államok és Kína közötti háború egyre inkább valós lehetőség. MW Még mindig veszélyes a levegő MAGYARORSZÁG A fővárosban és az ország nagy részén csökkent a légszennyezettség, de néhány északkeleti településen továbbra is veszélyes a levegőminőség a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt. A legrosszabb a helyzet Sajószentpéteren, Kazincbarcikán, Putnokon és Salgótarjánban. Egészségtelen a levegő Hernádszurdokon, Miskolcon és Nyíregyházán. Budapesten és az ország nagy részén továbbra is kifogásolt a levegő minősége, de már nem veszélyes. MW ...<40^1 A gárdisták visszakövetelték Vona Gábortól a mellényt A Jobbik elnöke szerint tovább erősödik a pártja Vona Gábor nincs jobb- és baloldal Évértékelőt tartott a Jobbik elnöke, Vona Gábor hivatalosan is megerősítette: baloldaliakra is számít a jövőben. Közben több mint ötven Jobbik-szervezet tiltakozott az új politika ellen. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A várakozásokkal ellentétben nem a gárdisták okoztak meglepetést Vona Gábor évértékelésén, hanem az a belső tiltakozási hullám, amely a Jobbik-elnök által meghirdetett új politikai rányt bírálta. A PestiSrácok.hu jobbikos forrásokból megtudta: több mint ötven aktív jobbikos alapszervezet vezetője írta alá a helyi tagság felhatalmazásával azt a dokumentumot, amely azt rögzíti: „Alulírottak, aktív jobbikos szervezetek NEM értünk egyet és nem támogatjuk Vona Gábor elnök úr politikai irányváltását, és nem támogatjuk a Jobbik baloldalra tolódó néppárttá válását.” A szóban forgó több mint félszáz alapszervezet között vannak olyanok, amelyek korábban már nyilvánosan is jelezték egyet nem értésüket a Jobbik új irányvonalával, mint például a vecsési vagy a vámosmikolai csoport. Rajtuk kívül többek között a nagybörzsönyi, a bernecebaráti, a szokolyai, a gyönki, a recski, a pomázi, a felsőpakonyi, a csongrádi, a bagi, a gödöllői, a pócsmegyeri, a hévízgyörki, a kartali, a kerepesi, a kistarcsai, a mogyoródi, a pilisvörösvári, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a szigetmonostori, a budakalászi és az isaszegi alapszervezet írta alá a tiltakozóivet. Az évértékelő helyszínén a Magyar Gárda mozgalom tagjai kijelentették: örökre kizárják a szervezetből Vona Gábort. Szerintük az elnök szégyenfolt lett a Magyar Gárda becsületén. Egyúttal felszólították a politikust, hogy adja vissza a gárda mellényét, Beelőzte az MSZP A Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérése szerint a Magyar Szocialista Párt támogatottsága ebben a ciklusban most először növekedett a Jobbik szintje fölé. A felmérés szerint az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága nem változott és maradt 25 százalékon. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve 13 százalékon, míg a Jobbik tábora egy százalékpontot csökamelyben 2010-ben letette az országgyűlési képviselői esküjét. A tüntetők így akarták jelezni, hogy elégedetlenek a Jobbik új irányvonalával, amely - szerintük - a baloldali szavazókat akarja megszólítani. Vona Gábor szombati évértékelőjében arról beszélt, hogy a Fidesz a teljes elpusztításukra tör, kívuiről-belülről bomlasztja őket és megpróbálja szembefordítani egymással a tagokat. Szerinte a magyar nép történelme „egy permanens harc a földesurakkal és a helytartókkal szemben”. Hozzátette ahogy erősödik a Jobbik, úgy fogják őket egyre jobban támadni. „Ez azt jelenti, hogy nagyon erősödünk, nagyon félnek tőlünk, minden a terv sze-i Jobbikot kenve, 10 százalékon áll. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint egyértelmű a baloldal és a Jobbik közeledése, utóbbi párt régi szimpatizánsai ezért sorra lépnek ki a politikai tömörülésből. Az alkotmányjogász az Ml szombat esti műsorában azt mondta, nem lehet elhitetni a régi jobbikosokkal. hogy a baloldal felé húzás jó stratégia, ezért szűnnek meg egymás után a párt szervezetei. rint halad.” A Jobbik elnöke azt próbálta bizonygatni, hogy ha nem viszik véghez a néppártosodást, akkor rétegpárt maradnak, amivel persze a Fidesz sem törődne. Most viszont „kihívók vagyunk, ezért fél a kormány”, a kormányváltást akaróknak pedig az utolsó remény a Jobbik. Vona Gábor maga tette fel az elmúlt hetekben a sajtóban megjelent kérdést: baloldali embereket is képviselni kíván a Jobbik? A kérdést meg is válaszolta, mint fogalmazott: igen. Majd így folytatta: „hoppá, mintha ez egy szörnyűség lenne”. De szerinte egy munkásember is ugyanolyan magyar, azaz pedig már „nincs jobb- és baloldal, magyar emberek vannak, akik építeni vagy nem építeni akarják a hazájukat, előbbieket képviseljük”. Vona úgy folytatta, hogy öszszefogna minden magyarral „hovatartozástól, státusztól, vallástól függetlenül”. Vona a beszédében rátért arra, mit tenne, ha kormányra kerülne 2018-ban. Szerinte a kormányzás előtt a nulladik lépés az elszámoltatás lesz. Mint ahogy megfogalmazta: belátja, erre már sokan csak legyintenek, de szerinte nagy meglepetés lesz, mert komolyan végre fogja hajtani. Botka László odaszúrt a baloldali pártoknak MAGYARORSZÁG Több ponton is odaszúrt a baloldali pártoknak Botka László, az MSZP elnöksége által támogatott miniszterelnök-jelölt a Népszavának adott interjújában. Szeged polgármestere úgy látja, 2017 tavasza az utolsó lehetőség, hogy „egységes, kormányzóképes, demokratikus alternatívát tudjunk állítani az Orbán-rendszerrel szemben”. Szerinte nincs értelme a következő hónapokban előválasztást tartani, hiszen az elmúlt két évben másról sem volt szó, mint hogy kik között és milyen szabályok alapján tartsanak előválasztást a „demokratikus oldalon”, ezt pedig már „elképesztően unják a választók”. MSZP-választmány: Majtényi László az államfőjelölt Az interjúban szóba került, hogy a kisebb baloldali pártok nem fogadják el Botkát közös baloldali miniszterelnök-jelöltnek, hanem sajátot akarnak. Erről Botka azt mondta, megérti, hogy mindenki a saját korábbi álláspontját hajtja, de ha így megy tovább, itt még a 2014-esnél is rosszabb eredmény lesz, nemhogy kormányváltás. Szerinte tudomásul kell venniük, hogy ha a baloldalon az összes jelenlegi választójukat összeadják, akkor is még legalább egymillió szavazó hiányzik a Fidesz legyőzéséhez. Az MSZP választmánya helyes döntésnek tartja, hogy a párt elnöksége Botka Lászlót javasolja a demokratikus pártoknak miniszterelnök-jelöltnek - mondta szombaton Hiller István, a választmány elnöke. Megerősítették az elnökség által Botkának adott felhatalmazást arra, hogy tárgyaljon az együttműködésről a demokratikus pártokkal. A testület közel 90 százalékos többséggel (2 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett) kérte fel a párt parlamenti frakcióját, hogy Majtényi László korábbi ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikái Intézet elnökét jelölje köztársasági elnöknek, illetve hogy a képviselők a titkos parlamenti szavazáson rá voksoljanak. MW Az amerikai elnök felfüggesztette menekültek beutazását egyes muszlim országokból, a bíróság vétózott Trump a világ vezetőivel tárgyalt telefonon WASHINGTON Donald Trump amerikai elnök szombaton telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Frangois Hollandé francia államfővel, Angela Markel német kancellárral és Abe Sinzó japán kormányfővel. A Kreml szerint Trump és Putyin megbeszélése jó hangulatban zajlott, szó volt a terrorizmus elleni harcról, a közel-keleti helyzetről, az arab-izraeli konfliktusról, a hadászati stabilitásról, az atomfegyverek terjesztésének tilalmáról, az iráni atomprogramról és a kelet-ukrajnai válságról is. Megállapodtak abban, hogy javítani fogják a partneri együttműködést minden területen. Trump és Merkel első telefonbeszélgetése alatt a két fél közlemény szerint a két politikus egyetértett abban, hogy a NATO „alapvető fontosságú” szerepet játszik a transzatlanti együttműködésben és a nemzetközi biztonság fenntartásában. Osztották azt a véleményt is, hogy tovább kell mélyíteni Németország és az Egyesült Államok kapcsolatait, és erősíteni kell az együttműködést a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, a közel-keleti, közép-ázsiai és észak-afrikai helyzet stabilizálása érdekében. A francia elnöki hivatal közleménye szerint Hollandé a protekcionizmus veszélyeire figyelTrump telefonon egyeztetett meztette Trumpot. A francia elnök szerint Trump protekcionista megközelítése gazdasági és politikai következményekkel járhat. „Egy instabil és bizonytalan világban a bezárkózás zsákutcába vezet” - fogalmazott Hollandé, aki arra is felhívta Trump figyelmét, hogy tiszteletben kell tartani a demokratikus értékeket. A Fehér Ház közlése szerint Trump jelezte Abe Sinzónak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Japán biztonságának védelme mellett. Trump pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba. A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. A CBN Newsnak adott interjújában Trump kifejtette, a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt. A rendelet aláírása után a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy az ideiglenes beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt képeznek az ezen országokból diplomata-útlevéllel vagy hivatalos útra érkezők és azok, akik nemzetközi intézmények munkatársai. A BBC később közölte, az amerikai bíróság felfüggesztette Trump rendeletét. Milos Zeman üdvözölte Trump döntését. A cseh államfő migránsügyben elfoglalt álláspontját több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai politikus bírálta, többek között Theresa May brit miniszterelnök, aki nem ért egyet azzal, hogy az amerikai elnök rendeletben megtiltotta több muzulmán ország állampolgárainak beutazását az Egyesült Államokba. Angela Merkel német kancellár is sajnálattal fogadta a döntést. MW
