Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
2017. JANUÁR 2., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Az idén a közmunkások a minimálbér 63 százalékát kapják Terelőpályára kerülhetnek Több cég igyekszik megspórolni az emeléseket Minden eddiginél nagyobbra nő a közmunkában foglalkoztatottak bérének lemaradása a minimálbérhez képest. Kiderült, a kormány alig valamivel a várható infláció felett, vagyis mindöszsze három és öt százalékkal emeli a közmunkások és a szakképzett közmunkások bérét. Az idén olyan ösztönző szabály léphet életbe, hogy - ha van képzettségük - inkább megérje dolgozniuk a versenyszférában. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Az utóbbi öt év legnagyobb vesztesei a bérek területén egyértelműen a közmunkások. 2011 szeptemberében például 47 025 forint volt egy közmunkás nettó bére, ami fél évtized alatt nem egészen ötezer forinttal lett magasabb. Utoljára 2015 januárjában emelték a fizetésüket, akkor csaknem 1200 forinttal adtak többet a 2014-es öszszeghez képest. Egyébként tavaly januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a keresetük, február végére azonban kiderült, hogy nem fog. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emel-Egy teljes munkaidőben dolgozó közmunkás bére . «H az idén 81530 forint lesz. a középfokú végzettséget igénylő munkaköröknél 106 555 forint lehet a kereset kedik a jelenlegi 101 480 forintról. Mivel a közmunkások bére az idén a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a két fizetés között. A közmunkások nettó bére már eddig is jelentősen elmaradt a 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint volt. Mivel azonban a minimálbér az idén 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, a különbség már 32 ezer forint körül lesz. Az oltó 2018-tól tovább nyílhat, hiszen az országos bérmegállapodás akkor újabb nyolc százalékos minimálbér-növekedést rögzít. Nyilván vannak olyan közmunkások, akikben nincs meg a szándék arra, hogy állást keressenek, de nagy többségük elsősorban azért dolgozik ebben a helyzetben, mert elmaradott térségekben vagy kistelepüléseken él, ahol egyszerűen nincs más munkalehetőség. A tavalyi első negyedévben 37 500 embernek sikerült el-Stratégiaváltás: csábítóbbá tennék a versenyszférát a tágabb bérollóval Alapos átalakítás, stratégiaváltás előtt áll a közfoglalkoztatási rendszer. A kormány azért nyitja az idén tágabbra a bérollót a közmunkások fizetése és a minimálbér között, mert jelenleg szinte minimális a kettő közti összegszerű különbség. Márpedig ez sok közfoglalkoztatottat egyáltalán nem motivál arra, hogy a versenyszférában helyezkedjen el - mondta el a Világgazdaságnak adott intrerjúban Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára. A szaktárca számításai szerint az átlagosan kétszázötvenezer fős közfoglalkoztatotti létszámból nagyjából száz-százötvenezer ember helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon. Ha tehát ők majd azt tapasztalják, hogy a versenyszférában megkereshető legalacsonyabb bér is jelentősen magasabb, mint amennyit a közmunkásként kapnak, akkor jóval motiváltabbak lesznek abban, hogy ott helyezkedjenek el. Tavaly ősszel a kormány arra kérte az NGM-et, tekintse át, mi akadályozza a közfoglalkoztatottak visszatérését a munkaerőpiacra. „Az általunk elkészített több mint százoldalas anyagban arra jutottunk, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi statikusságát meg kell törni” - mondta az interjúban Simon Attila. Az NGM ekkor javasolta azt is, hogy három éven belül szűkítsék maximálisan tizenkét hónapra a közfoglalkoztatotti státus megtartásának felső határát. „Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni" - fogalmazott az államtitkár. Szeretnék elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne „pazarolják el” a közfoglalkoztatásban. A kormány várhatóan már januárban tárgyal a tárca javaslatairól, és ha minden jól alakul, márciusban már részben új típusú közfoglalkoztatási programok indulhatnak. Simon Attila Nem mindenhol működik az átirányítás A közfoglalkoztatás nem lehet végső megoldás a munkanélküliségre. A magasabb bérek ösztönzik az embereket, hogy továbbképzést vállaljanak, és átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra - fejtette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány véleménye szerint ugyanis a közmunkások negyedét át lehetne terelni a versenyszférába. A Policy Agenda kutatóintézet elemzése viszont mást mutat: azoknak a közmunkásoknak, akiknek külön képzési programot is indítottak, mintegy 10-15 százalékát tudták átirányítani a versenyszférába. Csakhogy az átirányítás eddig kizárólag a nyugati országrészekben működött, ahol minimális a közmunkások aránya. Ugyanez viszont nem várható el a keleti területeken, ahol jelenleg 9-17 százalék között mozog a közmunkások aránya. helyezkednie, elsősorban a versenyszférában, azok közül, akik korábban csak a közmunkaprogramban találtak maguknak állást - derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amelyeket a Magyar Idők kérdéseire válaszolva hoztak nyilvánosságra. Ezeknek a dolgozóknak az elhelyezkedése tartósnak bizonyult, hiszen a munkába állásuk utáni száznyolcvan napban nem kerültek vissza egyik közmunkaprogramba sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2015- ös azonos időszakhoz viszonyítva tavaly emelkedett a közfoglalkoztatást elhagyók száma, arányuk tizenkét százalékról 14,5-re nőtt. A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a tavalyi első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami azt jelenti, hogy az idén több százezren kevesebb fizetést visznek haza, - mint 2016- ban. MAGYARORSZÁG Várhatóan sok cégnek okoz majd nehézséget az idén a 15 százalékos minimálbér-emelés, de még ennél is nagyobb érvágást jelenthet a szakképzettek garantált bérminimumának 25 százalékos növelése - így összegezte a Világgazdaság azokat a szakértői véleményeket, amelyek a két intézkedésre reagáltak. „A helyi bértárgyalások alapján már látszik, hogy sok cég megpróbálja megúszni az emelést, elsősorban a munkakörök átminősítésével próbálkoznak, hogy ne kelljen a szakképzettek magasabb bérminimumát kifizetni, hanem csak a sima minimáélbért” - mondta el a lap által megszólaltatott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint megírtuk, a minimálbér 127 ezer, a szakképzetteknek garantált bérminimum összege pedig 161 ezer forintra emelkedik az idén. Nem árt résen lenni a munkahelyi béralkuknál A versenyszférában azonban folyamatosan keletkeznek olyan munkakörök, amelyeket képtelen követni a törvény. Hiába van tehát olyan szabályozás, amely kötelezővé teszi a munkakörök egy részében például a középfokú végzettséget - mint a kereskedelemben vagy a vendéglátásban -, sok helyen mégis könnyen lehet „babrálni” az egyes feladatok ellátásohoz szükséges végzettséggel. Kordás László szerint ez ahhoz is vezethet, hogy az érintett dolgozónak januártól kevesebb lesz a nettó fizetése a tavalyinál. Mint mondta, a gyengén működő hazai munkaügyi ellenőrzés nem lesz nagy visszatartó hatással. A szakszervezeti szövetség elnöke mégis optimizmusának adott hangott, és bízik abban, hogy nemcsak trükközésekhez, hanem hatékonyság- és termelékenység-növelési intézkedésekhez is vezethet majd a cégeknél az emelkedés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azért egy használható ajánlásban hívta fel tagságának figyelmét, hogy különösen ügyeljen a veszélyekre a helyi bértárgyalásokon. MW Szabályozzák a drónreptetést MAGYARORSZÁG Idén is sok karácsonyfa alá került drón. Egy kisebb szerkezet még játéknak számít, a nagyobbak használata feltételekhez kötött - írja a Világgazdaság. A drónokat súlyuk alapján is különböző kategóriákba sorolják. A 150 kilogramm feletti, pilóta nélküli légi járművek szabályozása uniós hatáskörbe tartozik, e súlyhatár alatt a jogszabály kidolgozása tagállami feladat. A nemzeti fejlesztési tárca (NFM) rendelettervezete - amelyet január 13-ig lehet véleményezni - a 250 gramm alatti drónokat játéknak tekinti, használatukhoz semmilyen külön feltételt nem szab. A nagyobb tömegű drónokat három kategóriába sorolnák. A legelterjedtebb, két kiló alatti eszközök jogszerű használatának fő feltétele egy online-képzés elvégzése lenne. A két és huszonöt kilogramm közöttieknél kötelező a jármű elektronikus úton történő nyilvántartásba vétele. A vezetőnek képzésen kell részt vennie és vizsgát kell tennie. A legnagyobb, 25 kiló feletti légi járművek működtetése szakszolgálati engedélyhez, az eszköz légialkalmassági vizsgálatához, üzemi és repülési napló vezetéséhez kötött. Az esetleges károk megtérítése érdekében az üzemeltetőnek felelősségbiztosítást kell kötnie. Lehetővé válna VII. osztályú repülőterek kialakítása is, amelyek nemcsak a pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésére kínálnak lehetőséget, hanem akár kutatás-fejlesztési vagy képzési célokra is igénybe vehetők. A felhasználás egyszerűbbé tétele érdekében a jövőben mobiltelefonos applikáció jelzi a vezetőnek, hogy a repülés az adott légtérben és időben engedélyezett-e. Lakott területen a hobbicélú reptetés tilos. A belterületi kereskedelmi repülések esetén az eszközt ki kell világítani, vagy élénk színekre kell festeni. A vezető számára kötelező a megkülönböztető ruházat, például láthatósági mellény viselése is. Pilóta nélküli légi járműveket szállítási feladatokra csak eseti légtérhasználati engedéllyel lehetne alkalmazni. A szabályozási javaslat hazai elfogadását legalább három hónapos uniós véleményezés követi majd. Az új előírások várhatóan 2017 nyarán léphetnek életbe. A fejlesztési tárca a rendelkezések alkalmazásának gyakorlati , tapasztalatait egy év után felülvizsgálja, és ha szükséges, az előírások enyhítését vagy szigorítását kezdeményezheti. A Honvédelmi Minisztérium párhuzamosan készíti elő a pilóta nélküli állami légi járművek repülésének hazai szabályozását. Diószegi József A kis légi jármű még játékszer, de 25 deka fölött vizsgázni kell
