Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-06 / 5. szám
X MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 6., PENTEK Mindenki söpörje el maga előtt a havat! SZEKSZÁRD A síkosság-mentesítéssel, pontosabban annak hiányával akadtak gondjaik olvasóinknak a múlt télen. Akkor különösen szívükre vették, hogy több bolt, bank és gyógyszertár előtt csúszósak voltak a járdák. A hétvégén rendkívülinek mondható időjárás lesz, és könnyen előfordulhat, hogy takarítani kell a járdákat, utakat. Szekszárdon rendelet szabályozza, hogy az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz hó- és síkosság-mentesítése, mely magában foglalja a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenységet. Szintén az ingatlantulajdonos feladata tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó- és síkosság-mentesítése. Ezen túlmenően a szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 méter széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani. Az egyéb, magáningatlannal nem határos, úgynevezett közterületi járdák, lépcsők, gyalogutak takarítása az önkormányzat feladata. Tavaly a polgármesteri hivatal váltott műszakban látta el ezt a feladatot. B. K. Tegnap reggel is seperni kellett Megduplázódott az ökológiai terület nagysága hazánkban Egyre népszerűbb a bio Egyre népszerűbb a biogazdálkodás hazánkban is. Az eddigi 130 ezer hektár helyett az elmúlt évben már 250 ezer hektáron gazdálkodtak ebben a formában a termelők. Az előrelépésben nagy szerepet játszik, hogy kiemelt támogatást kap az, aki a biogazdálkodást választja. Tolna megyéből 9 termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Mauthner Ilona Uona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a biogazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel. Czeller Gábor családjával Tamásiban él, 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgoznak, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. A szántóikon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetükben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. Lekvárokat készítenek, aszalnak. - A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítjük, de háztól is árusítunk igény szerint, illetve sokat szállítunk a külföldi kereskedőkhöz is - mondta a termelő. A tavaly indított új támogatási rendszernek köszönhetően országosan közel a duplájára nőtt a biogazdálkodásban használt földterület nagysága, jelenleg 250 ezer hektár és Tolna megyében is nagyobb területen van biogazdálkodás, mint öt vagy tíz éve volt. Czeller Gábor elmondta, a támogatásoknak köszönhetően a kertészeti növények (káposzta, paradicsom, földieper), az ültetvények (szilva, kajszi, meggy, cseresznye, alma), valamint az állattartás nélküli gyepterületekre lehetett pályázni és ezzel a lehetőséggel éltek is a gazdák. Nem csak a termőterület nőtt, de azok száma is, akik keresik és vásárolják a biotermékeket. Míg pár éve még nem volt mérhető azok száma, akik biotermékeket vásároltak, mára hazánkban közel két százalékra nőtt az arányuk. Ugyanakkor még mindig sok a félreértés vagy inkább tudatlanság a biotermékek körül. A bio ugyanis nem azt jelenti, hogy a termény hibás, vagy kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. Vannak készítmények, például a rezes, kénes permetszerek, illetve a baktériumtrágya, amit a biogazdálkodó is használhat. A biokontroll listáján pontosan szerepelnek az engedélyezett készítmények, mondta Czeller Gábor. Aki úgy dönt, hogy mostantól biotermékeket állít elő, az a bejelentést követő. 24. hónap után elvetett növények termését értékesítheti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig három év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Az állattartóknál még bonyolultabb a biogazdálkodásra való átállás. Állatfajtól függően ez hosszabb idő is lehet, például nem biogazdaságban született borjúból nem lehet bio-marha, legfeljebb a szaporulata. Ezen a gazdálkodási területen is sok a kókler. A vásárló ezt úgy tudja kivédeni, hogy kéri a tanúsítványt a termelőtől. Ha nem tudja bemutatni, akkor csalást követ el, ami az új jogszabály szerint büntetendő cselekmény, nem csupán szimpla szabálysértési ügy. Az ökológiai termelés nagy előnye, hogy nem szenynyezi a talajt, a vizeket, a növények nem tartalmaznak szintetikus permetezőszer-maradványt. A biotermékek feldolgozásában az engedélyezett adalékanyagok száma - a húszezerből - alig haladja meg a százat. Hamarosan átadják a malmot Komáromi János nagydorogi termelő szerint megéri ma hazánkban ökotermékeket előállítani. Szántóföldi növényeket, kölest, tönkölybúzát, őszi búzát, olajtököt, napraforgót, lucernát és úritököt termeszt a Biokontroll Kft. által ellenőrzött körülmények között. A termesztési körülményből következik, hogy jelentősen kevesebb terem egy területi egységen, mint a hagyományos termesztési módszer esetében. Ezzel szemben jóval kevesebb a ráfordított költség, mivel nem vásárol műtrágyát, gyomirtószert. Komáromi János elmondta, hogy Sárszentlőrincen egy malmot szeretnének mielőbb üzemeltetni - jelenleg beüzemeltetés előtt állnak ahol teljes kiőrlésű biolisztet őrölnének. Az ökogazdákat egyébiránt szigorúan ellenőrzik, ilyenkor kérik a gazdálkodási naplót, a készletnyilvántartást. a beszerzett anyagokat, vagyis mindent, ami öszszefüggésbe hozható a termesztéssel. Bioként indult, de jöttek a gyomok A növénytermesztés alapvetően évezredeken keresztül biogazdálkodásként zajlott. Ez akkor változott meg, amikor jött az ipari forradalom, és mindent nagy tételben kezdtek termelni. A gyomnövények, illetve különféle kártevők irtása ekkor már igen nehéz, embert próbáló feladatnak bizonyult, így alternatív megoldásként kezdték alkalmazni a vegyszereket. A kemikáliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldségekből, gyümölcsökből, így a fogyasztás során bekerültek az emberek szervezetébe. Ennek következményeként számos betegség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek viszsza, ezért a 20. század elejétől már több gazdaságban megpróbálták kiküszöbölni ezt, és arra törekedtek, hogy minél kevesebb vegyi anyagot használjanak fel. Az ökológiai termelés nagy előnye, hogy nem szennyezi a talajt, a vizeket, és a növények nem tartalmaznak szintetikus permetezőszer-maradványt. Életmódváltás A bioételekről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik nem is fogyasztanak mást, és esküsznek, hogy a bio megváltoztatta az életüket. A másik tábor úgy véli, szükség van vegyszerre, meg kell védeni a növényeket a betegségektől. A biora való áttérés hátterében általában két ok áll, az egyik a súlyos betegség miatti életmódváltás, a másik a tudatos megelőzés. Ám a biotermékek drágábbak, mert a vegyi anyagok mellőzése miatt jóval időigényesebb a termesztés. Átszervezések léptek életbe megyei és járási szinten, feladat- és hatáskört illetően Jelentős változások a hivataloknál Ünnepségen ismerik el a civileket SZBtSZÁRD Január 1-jétől a Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítésében mind megyei, mind járási szinten, valamint a feladat- és hatásköreit illetően is jelentős változások léptek életbe - tette közzé a szervezet. A hatósági feladatok átcsoportosításával a korábbi Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az integrációt követően a Tolna Megyei Kormányhivatalban Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályként folytatja szakmai munkáját, változatlan helyen, a megszokott ügyfélfogadási rendben. Az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály az Augusz Imre u. 9-11. alatt érhető el. Járási szintű változás, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok, melyeket korábban a Fejér Megyei Kormányhivatal látott el Tolna megyei illetékességgel, január 1-jétől a Szekszárdi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályának keretében megalakult Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály hatáskörébe tartoznak. A szakszerű és hatékony feladatellátást biztosítandó számos feladat került át a Szekszárdi Járási Hivatal hatáskörébe, melynek következtében a közigazgatási ügyek gyorsabban és hatékonyabban intézhetők. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés a változtatások célja A változások nagy része nem érinti a hétköznapi ügyfélfogadás rendjét, a megszokott helyen és időben állnak a hivatal munkatársai az ügyfelek rendelkezésére. Jelentős változás azonban, hogy a jogi segítségnyújtással és áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat 2017. január 1-jétől a Járási Hivatalok Hatósági és Gyámügyi Osztálya látja el. Továbbá a megyeszékhely járási hivatalához került a Termékbiztonság, az E-kereskedelem, és a Piacfelügyelet. A kisebb jelentőségű, általános fogyasztóvédelmi ügyek a Járási Hivatalok Hatósági Osztályához kerültek. Hargitai É. TOLNA MEGYE Január 13-ig pályázhatnak a civil szervezetek az „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete” kitüntető címre. A díjátadót várhatóan február elsején, a Civilek Napján rendezi a Tolna Megyei Önkormányzat. Az ünnepségen nem csupán a megyében működő, sikeres civilek tevékenységét ismerik el, hanem az őket segítő támogatókat is, a „Bazsonyi Arany Mecénás” díjjal. A pályázati felhívás letölthető a megyei önkormányzat honlapjáról (www.tolnamegye.hu), és további információk kérhetők Ótós Réka civü referenstől a 74/505-617-es telefonszámon és az otos@tolnamegye. hu email címen. H. E.
