Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-28 / 24. szám
2017. JANUÁR 28., SZOMBAT RIPORT 11 Apró jégcseppekké alakítják a levegőben a nagyméretű, veszélyes jégdarabokat a talajgenerátorokkal feljuttatott ezüst-jodid-molekulák Kiépülhet idén az országos jégeső-elhárító rendszer, hogy megóvja a termést, a járműveket, az épületeket a nyári jégveréstől, amelyből az elmúlt években jócskán kaptunk kóstolót. Úgynevezett talajgenerátoros háttérmagvasítási technológiával juttatják majd a légkörbe az ezüst-jodid-molekulákat, amelyek hatására a csapadék nem jéggolyók, hanem apró jégcseppek formájában érkezik a földre. Élesben a jövő év májusában, a jégesőidény kezdetén indul a rendszer. G. Juhász Judit judit.juhasz@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Képzeljenek el egy magyarországnyi négyzethálót, amely óriási négyszögű szemekből áll, a szemeknek mind a négy oldala tíz kilométer hosszú. Ez az egész országot beterítő, sőt a szomszédba is átlógó generátorháló. A szemek találkozásánál, a rácspontokban helyezik el a talajgenerátornak nevezett eszközöket, amelyek a levegőbe juttatják az ezüst-jodidot, hogy megelőzze a felhőből kicsapódó jégcseppek jéggolyókká alakulását, ehelyett sok-sok parányi szemcseként hulljanak a földre. Jövő májustól egy ilyen, ezernél is több talajgenerátorból álló hálózat védheti az országot a jégveréstől. A nagy tervről még tavaly szeptemberben adott hírt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A megvalósíthatósági vizsgálat akkoriban kezdődött el, és rövidesen lezárulhat. Egyebek mellett arra kerestek választ, hogy mennyire automatizálható a talajgenerátorok működése, hol, mennyi idő alatt és mekkora befektetéssel lehet létrehozni a regionális telephelyeket. A Vidékfejlesztési Programban 1,8 milliárd forintot tettek félre a rendszer kiépítésére, és hasonló keretűre becsülik egyévi működtetése költségét is, a tervek szerint ezt az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák. Három megyében már üzemel A jégeső elleni hatásos védekezési technológiák mindegyikének alapja az ezüst-jodid-molekulák légkörbe juttatása. Ennek módja szerint három technológia létezik: a rakétás felhőbe injektálás, a repülőgépes feláramlásmagvasítás, illetve a talajgenerátoros háttérmagvasítás - magyarázta Konrád Szilárd, a NAK vezető kommunikációs szakértője. A rakétás módszer alkalmazását repülésbiztonsági megfontolásokból sem a Magyar Honvédség, sem a polgári légi irányítás nem támogatja. A viharágyú, pontosabban hangágyú hatásossága statisztikailag nem igazolt, és működése zavarhatja a környéken élőket. így maradt a talajgenerátoros eljárás, egyébként ennek sülés, a Nefela honosította meg Magyarországon, a szervezet jelenleg egy három megyére - Baranyára, Tolnára és Somogyra - kiterjedő rendszert üzemeltet, mégpedig eredményesen. Az ország teljes védettségét biztosító hálózathoz több mint ezer generátort kell telepíteni. A talajgenerátorokat és a tárolásukra szolgáló kalodákat kisteherautókkal viszik ki az egyes helyszínekre, és ott állítják, szerelik össze. Alapzatra nincs szükség, hiszen ez egy mobil eszköz. A generátorokat tízszer tíz négyzethálós alakzatban és egymástól tíz kilométerre kell elhelyezni, és a jégesős időszakban, azaz május 1-jétől működhetnek majd. Díjazást kaphatnak az önkéntesek A szervezők már tudják, hogy lefedettség és hatékonyság szempontjából melyek lennének a legmegfelelőbb helyszínek, de még nincs itt az ideje annak, hogy ismertessék. Az azért kiderült, hogy a tulajdonjognak - azaz, hogy állami vagy magánkézben lévő területről van-e szó - nincs jelentősége. A lényege, hogy olyan helyre helyezik majd ki a generátorokat, amelynek a tulajdonosa egyúttal vállalja a kezelését is. Arra számítanak, hogy lesznek önként jelentkezők - például gazdák, önkormányzatok, nyugdíjasok -, akik és amelyek a generátorok által elfoglalt két négyzetméternyi telepítési helyért és a berendezés működtetéséért valamilyen díjazást kapnak majd. A generátorokat két-három órával a jégeső előtt kell beindítani az érintett területen, ezért a meteorológusoknak is lesz feladatuk. A meteorológiai riasztási rendszer kidolgozása még tart, így nem tudni,-vajon az ország mely területén és hány szakemberre lesz szükség. Persze, mint minden új vagy annak tűnő eljárás, technológia vagy eszköz bevezetésekor, a talajgenerátor esetében is felvetődik, vajon nem ártalmas-e az emberre, állatra, természetre. Konrád Szilárd beszámolója szerint a beruházás megkezdése előtt környezeti tanulmányt készítenek majd, de környezeti ártalomra nem számítanak. Erősíti az álláspontját, hogy európai bizottsági és magyar hatósági állásfoglalás is létezik róla: az ezüst-jodid légkörbe juttatása nem jár egészségügyi és környezetvédelmi kockázattal. Másrészt pedig Franciaországban, Spanyolországban, Horvátországban sőt Magyarországon is már évtizedek óta működik jelentős méretű, öszszefüggő területeket védő talajgenerátoros rendszer, és sehol nem számoltak be negatív környezeti hatásról. Állampolgári bejelentések után a Nefela többször is átesett hatósági vizsgálatokon, de egyetlenegy esetben sem találtak környezeti problémát. Jégeső és károk Az országot sújtó jégkárokról többféle statisztika létezik, de mind hiányos, attól függően, hogy ki és milyen célból készítette. Rendelkeznek adatokkal a biztosítók, de ezek a jelentések csak az általuk elfogadott károkat tartalmazzák. Gyűjtenek mezőgazdasági jégkár-információkat a megyei kormányhivatalok, de csak mintavétel alapján adnak területi becslést. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak is vannak adatai, de ezek nem a károkról, hanem a jégeső előfordulásának térbeli és időbeli megoszlásáról szólnak. Azt, hogy mennyivel csökkennek majd a jégeső okozta károk, nem lehet pontosan megmondani. Az biztos, hogy a rendszer csökkenti a földet érő jégszemcsék méretét. Léteznek a rendszer kiépítése előtti és utáni kárstatisztikák, Franciaországban az üzemeltető becslése szerint az általuk védett területen 40 százalékkal csökkentek a jégkárok. A Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés által védett Baranya megyében 73 százalékkal lett kevesebb a jégkár, és úgy számítják, hogy a rendszer üzemeltetésével egy forint ráfordítással 33,60 forint termelési érték menthető meg. Értelmi szerzők Az országos jégeső-elhárító rendszer a Nefela mintájára jön létre - mondta lapunknak Huszár István, a szervezet vezetője. Beszámolója szerint hoszszú időn keresztül dolgoztak azért, hogy kiépülhessen az egész Magyarországot lefedő hálózat, miután jó eredményeket értek el az általuk ellátott megyékben. Jelenleg a 2018- tól telepítendő talajgenerátorokat tervezik, illetve elkészítik a prototípusukat. ják, literje körülbelül 1500 forint, de az ára erősen függ az ezüst világpiaci árától. A talajgenerátorok óránként nagyjából 1,1 litert oldatot égetnek el. A technológiát huszonhat évvel ezelőtt a Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egye-Ehhez hasonló talajgenerátorokkal védik majd egész Magyarországot a pusztító jégeső ellen A baranyai hármas-hegyi radartoronyban dolgozó meteorológusok riasztására indul be a talajgenerátor a legalacsonyabb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége. A módszerek elnevezésében is szereplő „magvasítás” az ezüst-jodid hatásmechanizmusából származik. A légkörbe juttatott ezüst-jodid-molekulák ugyanis a jégéhez hasonló szerkezetüknek köszönhetően mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, kevesebb, de nagyobb jégdarab helyett sokszorta több, de apró jégszemcse keletkezik. Ezek még a földet érés előtt elolvadnak vagy a korábbinál lényegesen kisebb méretűként érkeznek a talajra. A talajgenerátorok viszonylag egyszerű készülékek, fő egységeik a levegőtartály, az oldattartály és az égetőkémény. Az ezüst-jodidot acetonos oldat formájában használ-Mennyit ér egy talajgenerátor? Egy generátor önmagában gyakorlatilag hatástalan. A technológia optimális működéséhez egy nagyjából 10x10 kilométeres rácsháló pontjaiban kell elhelyezni a generátorokat, és nagyméretű, azaz sok ezer, de inkább több tízezer négyzetkilométeres összefüggő területeket kell védeni. Pár ezer hektáros termőterületek szigetszerű talajgenerátoros „védelme” nem észszerű. Ebben az esetben is van hatása az ezüst-jodid párologtatásának, de a hatás nagy valószínűséggel nem a védeni szándékozott területen jelentkezik. Az ideális az, ha az adott területen egyszerre több generátor működik. Elhárul a jégverés veszélye
