Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-20 / 17. szám

14 SPORT 2017. JANUÁR 20., PÉNTEK Több mint négyórás műtét Miklós Edit vasárnap este érkezett meg arra az Innsb­ruck mellett fekvő magán­­klinikára, ahol Christian Schenk már korábban is műtötte. A két térd súlyos sérülései miatt az operáció több mint négy órán keresz­tül tartott, az orvos azon­ban sikeres műtétről szá­molt be. Hétfő délután az MR-vizsgálatok szintén azt erősítették meg, hogy min­den tökéletesen a helyére került Miklós Edit térde­iben, Christian Schenk szerint szeptemberben már újra síelhet. A Csíkszeredái verseny­ző ezen a héten még biz­tosan a klinikán marad, betanítják neki a rehabili­tációs gyakorlatokat, a to­vábbiakról pedig később döntenek. Biztató, hogy a műtőorvos elmondta, volt már olyan síelő pácien­se, aki hasonló sérülések után a legmagasabb szin­ten is kiváló teljesítményt tudott nyújtani. I I Ü 4 Valószínűleg pályafutá­sa legnagyobb kihívása vár Miklós Edit alpesi sízőre, akinek vasárnapi, óriási bu­kása következtében mind­két térde súlyosan megsé­rült. A Csíkszeredái verseny­ző elárulta, a hegyen az volt az érzése, hogy az életéért kell küzdenie. Úgy véli, hogy a következő szezonban már tud versenyezni. Zsoldos Barna/Nemzeti Sport kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- A legfontosabb: hogy van?- Hát mit mondjak...? - kér­dezett vissza Miklós Edit, aki éjszakai operációja után adott telefonos interjút a Nemzeti Sportnak balesetéről. - Nem kaptam túl jó híreket, úgy­hogy most egy kicsit szomo­rú vagyok, de ez szerintem idővel elmúlik. Azt mondták, hogy a jobb térdemben mind a négy szalag elszakadt, de eze­ket össze tudták varrni, öt-hat hónap múlva kell megnézni, hogy valóban összeforrtak-e. A porc is sérült, de azt vissza­várnák, és jó hír, hogy a térd­kalács széle nem sérült meg. A bal térdemben elszakadt első keresztszalagot viszont már nem tudták összevarrni, pó­tolniuk kellett más szalaggal. A porcot itt is vissza kellett varrni. De úgy érzem, sokkal rosszabb dolgok is történhet­tek volna. A fejemet, a gerin­cemet is megüthettem volna, de szerencsére e téren nincs semmi gond. Csináltak agyi CT-t, nincs bevérzés, rendben vagyok.- Mit gondol, milyen hosszú kihagyás vár önre?- Egyelőre nem tudom, de így, hogy mindkét térdemben elszakadt a keresztszalag, va­lószínűleg hosszabb rehabilitá­ció lesz. Ennyire súlyos balese­tet még nem szenvedtem. Az a legrosszabb, hogy mindkét tér­dem sérült.- Hogy emlékszik a bukásra?- Szétcsúsztak a léceim, el­estem és bukfenceztem egyet. Már esés közben éreztem, hogy kifordult a térdem, na­gyon fájt. Ami viszont igazán drasztikus volt, hogy valamiért bepánikoltam, a hörgőim össze­szorultak, és nem kaptam leve­gőt. Az volt az érzésem, hogy az életemért küzdők, mert nem ju­tottam levegőhöz. Megijedni is alig volt időm, mert sem a leve­gő, sem a nyál nem ment le, és az sem segített, hogy azonnal beadtak egy nagy adag nyugta­tót, így el sem tudtam mondani, mi a problémám. Akkor ez volt a legnagyobb bajom, nem pedig a térdfájdalmak.- Mire gondolt az esés során? Várta, hogy végre leoldódjanak a lécek?- Az első gondolatom az volt, hogy tavaly ugyanezen a ré­szen botlottam meg hasonló­képp, csak akkor sikerült tal­pon maradnom. A lécek egyéb­ként jól voltak beállítva, de megesik, hogy az esés típusa miatt nem mindig akkor csato­lódnak le, amikor kellene.- Edzője, Stefan Abplanalp azt mondta, a lesiklók tudják, hogy bármikor megtörténhet hasonló, de erre most ő sem számított.- Valóban nem jött jókor, de a legutóbbi nagyobb sérülé­sem 2006-ban volt. Korábban is mondtam már, hogy nem gyakran esek, viszont ha igen, akkor sajnos hatalmasat...- Képes volt már megnézni a videót?- Nem tudom, mi a jó mód­szer ilyenkor, de egyszer már megnéztem, és láttam, ahogy a térdem kifordul kilencven fok­ban. Lehet, hogy nem kellene újranézni, de szerintem az em­ber hiába is próbálná elkerül­ni, előbb-utóbb úgyis eljut hoz­zá. Nem tudom, ezt az esést hogy fogom feldolgozni, mert a korábbiakat nem láttam, és nem is voltak ennyire horro­­risztikusak.- Ebben a nehéz időszakban miből merít motivációt a talpra álláshoz?- Megpróbálok pozitívan gondolkodni. Tudom, hogy jó kezekben vagyok, és hogy meg fogok gyógyulni. Nagyon ne­héz, fájdalmas és fárasztó út lesz, de biztos vagyok benne, hogy vissza tudok térni a top­formámhoz. Egyelőre a legna­gyobb motivációm, hogy egész­séges legyek, és hogy százszá­zalékos formában tudjak spor­tolni. Az érdekel leginkább, hogy ez a sérülés ne akadá-Akiknek sikerült felépülniük a súlyos sérülésükből KARAKAS HEDVIG OLIMPIAI 5., VB-3., EB-2. CSELGÁNCSOZÓ Előbb a ke­resztszalagját, /1 majd a térd­szalagját műtötték, a legutóbbi olimpiai ciklust a jobb lábában gyakorlatilag térdszalag nélkül csinálta végig. „Jól össze kell rakni a térdet. Az ember alkalmazkodó, én megtanultam úgy dzsúdózni, hogy kiküszöböljem a gondo­kat. Egyáltalán nem volt térd­szalagom, ha nem volt beköt­ve, leragasztva a lábam, akkor úgy csúszkált, mint egy banán­héj. Sérült térdszalag esetén az oldalszalagokat lehet erősíteni, viszont ha a keresztszalag sza­kad, arra nincs áthidaló megol­dás. A kihagyást sem nagyon lehet fél év alá csökkenteni, rengeteg türelemre van szük­ség.” TÖMÖRI ZSUZSANNA OLIMPIAI 4., ESS., KEK-GYŐZTES KÉZILABDÁZÓ A Győri Audi ETO KC kézilabdázója a 2015-ös vb-n szenvedett térdszalagszakadást, és pont amikor visszatért volna, a fájdalmai is visszatértek. „Az volt az igazán nehéz, ami­kor másodszor kellett elkezde­ni mindent. Az én szervezetem mindent befogad, de hogy egy rohadt csavart meg kilökjön - na, akkor erősnek kellett len­nem. Még a doki is azt mondta, hogy most jogomban áll dühös­nek lenni, mert ez tényleg ritka balszerencse. Ha nincs Holanek Zoltán, az erőnléti edzőnk, nem tudom, ki kapart volna össze. Sokat számít ilyenkor az is, hogy hiába nem vagy velük egész nap, a csapattársak nem felejte­nek el, jönnek, kérdeznek, áthív­nak vacsorázni.” BARTALIS ISTVÁN MAGYAR VÁLOGATOTT JÉGKORONGOZÓ A német Schwen­­ninger Wild Wings játékosa a 2015-ös krakkói vb előtti utol­só edzésen szenvedett kereszt­szalagszakadást, és csak 244 nap után tudott újra jégre lépni. „Borzasztóan sajnálom Editet, aki gyerekkori ismerősöm, mind­ketten csíkszeredaiak vagyunk, édesapáink együtt is jégkoron­­goztak. Hihetetlenül erős és aka­ratos lány, már fiatalabb korunk­ban is lepipálta a fiú hokisokat, 150-160 kilóval guggolt. Saj­nos nagyon nehéz a visszatérés. Rendkívül türelmesnek kell len­ni, nagy a mentális igénybevétel, mivel hosszú folyamat a gyógyu­lás, de nem szabad feladni. Edit­nek sem lehetetlen, hogy ott le­gyen az olimpián, kitartást kívá­nok neki, tudom, talpra fog állni!” lyozzon a sportban. Szívós va­gyok, úgy gondolom, meg tu­dom csinálni és meg is fogom csinálni. Jó stratégiát kell ki­dolgoznunk, miként menjen a rehabilitáció, és akkor nem lesz gond.- Biztató, hogy edzője éveken át speciálisan azzal foglalko­zott, hogy sérült síelőket len­dítsen csúcsformába.- Igen, ez jó, ő segítette pél­dául Lindsey Vonnt is a vissza­térésben.- Lát benne némi sorsszerűsé­get, hogy pályafutásában már a kezdetektől egyik óriási kihívás követi a másikat?- Mindenképp a sors keze lehet benne. Úgy gondolom, hogy a dolgok okkal történnek, de egyelőre nem tudom, ez mi­ért esett meg velem. Lehet, so­ha nem is tudom meg...- A szülei hogy viselik el ezt a helyzetet?- Talán ők lelkileg még rosz­­szabbul bírják. Nagyon meg­viselték őket a történtek, de amennyire csak tudják, tart­ják bennem a lelket. Folyama­tosan beszélünk.- Velük együtt az egész ország aggódik és szurkol - eljutnak önhöz ezek az üzenetek?- Igen, és nagyon jólesik. Persze láttam pesszimista hangvételű véleményeket, de a megnyilvánulok kilencven­kilenc százaléka valóban aggó­dik értem, a többi pedig nem érdekel.- Miként tekint a távolabbi jövőbe?- Úgy vélem, a következő szezonban már versenyezni tu­dok. Az erőmet kell majd visz­­szaszereznem, mert a techni­kát nem felejti el az ember. Ha fizikailag és mentálisan is meg tudok erősödni, akkor semmi akadálya, hogy elérjem a cél­jaimat. Neki talán sikerülhet.. Tállay And­rás ortopéd sebész fő­orvos a ma­gyar síválo­gatott orvo­saként töké­letesen is­meri Miklós Editet, és el­mondta, a Csíkszeredái ver­senyző elképesztően súlyos sérülést szenvedett, ám így is lát némi esélyt a verseny­­szerű sportra: „Ilyen fokú sérülésből borzasztóan ne­héz visszatérni az élsport­ba, kézilabdában Éles Jó­zsef rá a példa, akinek si­került. Azt viszont szinte le­hetetlenség elérni, hogy a térd ugyanolyan stabil le­gyen, és ugyanúgy lehessen terhelni, mint korábban. Le­het, hogy rövid távon képes lesz magasabb szinten sí­elni, ezért viszont a későb­biekben fizethet nagyobb árat. Térdsebészként húsz százalékot adnék bárki másnak a teljes felépülés­re, de ismerve Edit hozzá­állását, szorgalmát, alkatát és azt, hogy milyen hihetet­len hatékonysággal tud re­generálódni, el tudom kép­zeli, hogy odaér a 2018-as olimpiára. Teljesen objektív véleményt persze csak ak­kor tudnék mondani, ha len­ne egy hivatalos írásos ri­port a kezemben a pontos diagnózisról és a szalagok állapotáról. De összességé­ben így is elmondható, hogy nagyon-nagyon súlyos sé­rülésről van szó. Rendkívül megnehezíti a rehabilitáci­ót, hogy egy normál kereszt­­szalag-szakadás után is mi­nimum egy hetet kéne man­kózni, de az, hogy mindkét térd ennyire megsérült, na­gyon megnehezíti a mobili­tást. Hihetetlen nagy segít­ségre lesz szüksége a követ­kező hónapokban. A jobb térd nem rutinsérülés, ami­ből ugyan szintén szépen fel lehet épülni, de kérdés, hogy ez a világkupa- vagy olimpiai szintű terheléshez elég lesz-e.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom