Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-03 / 2. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 3., KEDD HÍREK Hat baleset történt három nap alatt TOLNA MEGYE Hat közúti köz­lekedési baleset helyszínén intézkedtek az elmúlt 72 órában Tolna megye rend­őrei. Egy személy súlyosan megsérült. Az egyenruhások az ellenőrzések során egy járművezető ellen indítot­tak eljárást, mert felmerült . a gyanú, hogy járművét ittas állapotban vezette. A szolgá­latot ellátó rendőrök hat em­bert állítottak elő bűncse­lekmény elkövetésének gya­núja miatt l.l. Csúszdát, hintákat vásárolt az óvoda KÖLE Egy csúszdaházat és két rugós hintát vásárolha­tott a Kölesdi Mesevár Óvo­da. Gárdi Szilvia óvoda veze­tő elmondta, a játékok né­hány nappal karácsony előtt érkeztek meg, de mivel fa­gyos a föld, egyelőre nem ál­lították fel azokat az udva­ron. Amint megfelelő lesz időjárás, az eszközöket kihe­lyezik, hogy a gyerekek minél előbb használhassák. A ta­karékos gazdálkodásnak kö­szönhetően a csúszdára és a hintákra 400 ezer forintot fordíthatott az óvoda. B. K. Két diákot támogat a falu SZÁLKA A szálkai önkormány­zat támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat. A Bursa Hungarica pályázat­ra ketten jelentkeztek, őket fe­jenként és havonta ötezer fo­rinttal segíti a település. A tá­mogatást a felsőoktatásban tanulók vehetik igénybe, a képviselő-testület döntésénél a pályázók anyagi körülménye­it vette figyelembe. B. K. Az utcán zaklatta volt élettársát DUNAFÖLDVÁR Vádemelé­si javaslattattal zárta le egy zaklatás nyomozását a Paksi Rendőrkapitányság. Az ügy iratait vádemelési javaslattal a járási ügyészségnek a na­pokban átadták. Az eljárás adatai szerint egy férfi októ­ber 21-én 14 óra 45 perckor Dunaföldváron az utcán szi­dalmazta, becsmérelte volt élettársát. Emiatt a nő felje­lentést tett a rendőrségen az 53 éves férfi ellen. 1.1. Pert nyert Dombóvár ön­­kormányzata a magyar ál­lam ellen a volt nővérszálló ügyében. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DOMBÓVÁR A város rendelkez­het a „kivett lakóház, udvar” megjelölésű, volt nővérszálló épülete és a parkolóként funk­cionáló, „kivett közterület” megjelölésű terület tulajdonjo­ga fölött. Ezzel kapcsolatban a Pécsi ítélőtábla hozott másod­fokon ítéletet, amely ellen fel­lebbezésnek helye nincs. Az ügy előzménye, hogy a magyar állam pert indított Dombóvár önkormányzata el­len a tulajdonjog megállapítá­sa ügyében. Az elsőfokon el­járó Szekszárdi Törvényszék megállapította, hogy a felpe­res, vagyis a magyar állam tu­lajdonjog-átszállás címén meg­szerezte a szóban forgó ingat­lanok 1/1 tulajdoni hányadát azzal, hogy a tulajdonosi jogo­kat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyakorolja. Jo­gi álláspontjuk az volt, hogy ezek az ingatlanok a települé­si önkormányzatok fekvőbe­teg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló törvény hatá­lya alá esnek, mert azok a tör­vény szerint az állam által át­vett feladathoz, tehát a törvény­ben rögzített egészségügyi el­látáshoz használt vagyonele­mek. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy e vagyon köre nem értelmezhető szűkítően, kizá­rólag az egészségügyi szolgál­tatások biztosítására, elvégzé­sére szolgáló vagyonelemek­re. Álláspontjuk szerint a volt nővérszálló azt a célt szolgál­ja, hogy az egészségügyi ellá­tásban részt vevők számára el­helyezést biztosítson, és nincs jelentősége annak, hogy az ön­­kormányzat 2012. január else­jén megvonta a kórház haszná­lati jogát. A keresettel érintett másik ingatlannal kapcsolat­ban pedig az volt a Szekszárdi Törvényszék jogi álláspontja, hogy az mint közterület parko­lóként az átvett feladathoz kap­csolódik, mivel parkoló nélkül nem képzelhető el az egészség­­ügyi ellátás folytatása. Az elsőfokú bíróság ítéle­te ellen az önkormányzat-fel­lebbezést nyújtott be, arra hi­vatkozva, hogy egyik ingatlan sem tartozik az átvételről szó­ló törvény hatálya alá, és a „nő­vérszálló” már a jogszabály ha­tályba lépése előtt is, évek óta üresen, kihasználatlanul állt. Ezért vonták meg a kórház használati jogát, és jelölték ki az ingatlant értékesítésre. A Pécsi ítélőtábla szerint a törvény értelmező rendelke­zése alapján a jogszabály hatá­lya alá azokat az ingatlanokat kell besorolni, amelyek „kife­jezetten és nevesítetten” az át­vett feladathoz vagy az átvett intézményhez kapcsolódnak. A volt nővérszálló „kivett la­kóház, udvar”, míg a parko­ló terület „kivett közterület” megjelölésű. Az ingatlan-nyil­vántartási bejegyzés tehát nem igazolja, hogy ezek az in­gatlanok az átvett feladathoz vagy az átvett intézményhez kapcsolódnának, és a felpe­res nem rendelkezik olyan ok­irattal, ameiy alátámasztaná az átvett intézmény bármely jogát az ingatlanokra vonat­kozóan. A Pécsi ítélőtábla ki­mondja: a perbeli ingatlanok sem kifejezetten, sem nevesí­tetten nem kapcsolódnak sem az átvett feladathoz, sem az át­vett intézményhez, azok hasz­nálatára az átvett intézmény­nek jogcíme nincs, ezért azok tulajdonjogát a felperes a tör­vény erejénél fogva nem sze­rezhette meg. A másodfokú bí­róság az elsőfokú ítéletét meg­változtatta, és a felperes kere­setét elutasította. Leginkább a kis cégek keresnek munkaerőt MAGYARORSZÁG A 20 fő felet­ti vállalkozások közül a legna­gyobb munkaerőhiánnyal a 250 fő fölötti cégek küzdenek (a meg­lévő létszám 9 százalékát tud­nák felvenni) - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalkozá­sok körében végzett vizsgálata alapján. így önmagában ezek a vállalatok összesen 63 ezer po­tenciális munkavállalót tudná­nak foglalkoztatni. A probléma hasonlóan súlyos az 51-150 főt foglalkoztató vállalatoknál is, melyek 36 700 fős hiányról szá­moltak be (ez a jelenlegi létszám 12 százaléka.) A 20-50 fő közöt­ti cégeknél 9 százalék, a 150- 250 közöttieknél pedig 6 száza­lék a létszámhiány. így összes­ségében a 20 fő feletti vállalati szektor (a nemzetgazdaságban 1,4 millió főt alkalmazva) nagy­ságrendileg 133 ezer munkavál­laló hiányában szenved. Sok ezer dolgos kézre lenne szükség most Meglepő módon munkaerőt leginkább a megkérdezett 20 fő alatti vállalkozások keresnek, a meglévő létszám negyedét tud­nák még foglalkoztatni. Ők jel­lemzően hazai tulajdonosi kör­rel rendelkeznek, főleg a ma­gyar piacra dolgoznak, s emiatt erősen költségérzékenyek. Való­színű, hogy emiatt is nehezeb­ben tudják megtartani a dolgo­zókat, mivel kisebb béremelés­re képesek. Az 5 fő feletti de 20 fő alatti vállalkozások közel 600 ezer főt foglalkoztatnak. Ezt fi­gyelembe véve a munkaerőhi­ány (a KSH által megfigyelt 5 fő feletti körre vonatkozóan) közel 283 ezer fő. Ugyanakkor, ha az 5 fő alatti cégeknél foglalkoztatott létszámot 700 ezer főre becsül­jük, s feltételezzük, hogy ará­nyaiban közel azonos a munka­erőhiány náluk is, akkor a ha­zai vállalkozásoknál összesen 340 ezer fő hiányzik. Ágazati bontásban látha­tó, hogy a munkaerőhiány a könnyűipart, valamint az üz­leti szolgáltatásokat érinti az átlagnál súlyosabban. A kö­zepesen nehéz helyzetben le­vő ágazatok közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém-, az élelmiszeripar és a ke­reskedelem. v. M. Nem kötelező a saját parkoló A másodfokú bíróság szerint téves az a felperesi álláspont, hogy az ingatlan azért tarto­zik az átvett feladathoz, illetve intézményhez, mert parkoló nélkül a kórház nem működ­het. Az Országos Település­­rendezési és Építési Követel­ményekről szóló kormányren­delet alapján a fekvőbeteg-el­látó intézményhez kötelező­en biztosítandó parkolóhely, ha az adottságok szükséges­sé teszik. A kötelezően bizto­sítandó parkolónak azonban nem kell saját tulajdonú in­gatlanon lennie, ezért a „köz­terület” megjelölésű ingatlan törvény hatálya alá tartozásá­nak tényét a kötelező parkoló­helyek biztosítását előíró jog­szabály sem alapozza meg. Az ingatlan leromlott állapotban van Az a tény, hogy nővérszállót 2009-ig használta erre a célra a kórház, nem alapozza meg a magyar állam tulajdonjogát. A kórház használati joga 2012. január elsején, az átvételről szóló törvény hatályba lépése előtt megszűnt, így az ingatlan jogilag nem kapcsolható sem az átvett feladathoz, sem az átvett intézményhez. Az épületet ismét értékesítésre jelölte ki az önkormányzat. Pályá­zati felhívásukból kiderül, hogy a Kórház utca 37. szám alatti ingat­lan leromlott műszaki állapotú, jelentős tetőbeázásra utaló nyo­mok láthatóak rajta, az ablakok korhadtak, vetemedettek. Az épület vizes blokkjait, valamint a radiátorokat szét-, a villamos sze­relvényeket kiszerelték. Szigorúbbak lettek a feltételek és alaposabb ellenőrzésre is számíthatnak majd a nyertesek Idén is nagyon népszerű a fiatal gazda pályázat TOLNA MEGYE Hatalmas érdek­lődéssel várták a fiatal gaz­dáknak szánt pályázatot azok, akik a mezőgazdaságban kép­zelik el a jövőjüket. A pályázat már megjelent, viszont majd csak márciustól lehet beadni rá az igényeket. A részletekről Tamási Balázst, a szekszárdi JT Plusz Kft. szaktanácsadóját kérdeztük, aki elmondta, több ponton szigorúbb lett a kiírás, ahhoz képest mint ami az el­múlt években jellemző volt. Például eddig azok pályázhat­tak, akik addig nem foglalkoz­tak mezőgazdasággal, most pedig elvárás, hogy legalább 6000 STÉ termelési potenciál­lal rendelkezzen a pályázó. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 8-10 hektárnyi szántóval, vagy 3,5-4 hektárnyi szőlővel, vagy gyümölcsössel rendelkezzen, vagy 4-5 tejelő tehenet gondoz­zon. Régebben sokan próbál­koztak azzal, hogy az elnyert pénzből méhészkedést indítot­tak, ezt most jóval szigorúbban bírálják el. Sokat számít, hogy ki, mennyi pontot tud elér­ni, hiszen ez alapján hirdetik majd ki a nyerteseket. Ebben sokat lendít, ha a leendő nyer­tes kertészettel vagy állattar­tással foglalkozik, illetve plusz pont jár azért is, ha legalább a második gazdálkodási év­től lesz alkalmazottja a pályá­zónak. Szintén új dolog, hogy Az előző fiataloknak szóló pályázatot két évvel ezelőtt írták ki egyéni vállalkozónak kell len­nie annak, aki a pályázatot be­adja. Az üzleti tervben plusz pontot jelenthet, ha valaki öko­vagy biogazdálkodást választ. A technikusi és felsőfokú vég­zettség is előny, de nem kizáró­lagos, hiszen ha más területen plusz pontokat tud összegyűj­teni a fiatal, akkor akár arany­kalászos végzettséggel is pá­lyázhat sikeresen. A hozzájuk fordulók közül van aki fóliasát­rat szeretne építeni, de van aki gombatermelő szeretne lenni. Tolna megyében minden alkalommal nagy volt eddig is az érdeklődés, ahányszor csak kiírták a fiatal gazda pá­lyázatot. Mauthner I. Egyből jön a pénz A kérelmező legfeljebb 40 éves, a mezőgazdasági tevé­kenységet legfeljebb 12 hó­napja főtevékenységként foly­tató egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági cég tulajdo­nos-ügyvezetője lehet. Az első bírálati szakaszba a már­ciusban benyújtott kérelmek kerülnek be. Tamási Balázs elmondta, azért népszerű a fi­atal gazda pályázat, mert a nyertes egyből jelentős ösz­­szeghez jut. ebből kell meg­valósítania az üzleti tervben leírtakat. Eredményhirdetés nyár elejére várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom