Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-14 / 12. szám
2017. JANUAR 14., SZOMBAT INTERJÚ 11 Álproblémák miatt ellenzik az új atlaszokat - állítja Csapodi Zoltán igazgató „Felelős tanár nem veszélyezteti a felkészülést” Álproblémának nevezte Csapodi Zoltán, a történelemérettségi-tétel készítő bizottság elnöke a történelemoktatás körül kibontakozott vitákat. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója szerint politikai indíttatású vádak kerülnek a hírekbe, amelyek ártanak a szakmai munkának. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu- Az elmúlt napokban komoly vita bontakozott ki az iskolai tankönyvek és atlaszok ügyében. Egyesek valóságos diktatúrát emlegetnek a tankönyvválasztás szabályozása miatt, és követelik, hogy maradjon az oktatás része a régi atlasz. Jogosak a félelmek?- Egyáltalán nem, sőt egy nagyon veszélyes hisztériakeltésről van szó. A megjelent nyilatkozatok és a részben téves információkat terjesztő cikkek alapján diákok, tanárok, igazgatók kérdezgetik, igaz-e a hír, hogy idén már nem lehet használni a régi atlaszokat. Mindenkit meg kell nyugtatni, hogy a változás az idei tanévben vizsgázókat még nem érinti, ők még használhatják a jól megszokott segédeszközöket. Felelős tanár nem veszélyeztetheti a diákok nyugodt felkészülését, ezért azt kell mondjam, hogy finoman szólva, nem szerencsés már a nyilatkozat időzítése sem.- Mi a baj a régi atlaszokkal, miért kellett az állami tankönyvellátásért felelős intézménynek új térképgyűjteményt kiadnia?- A privatizált kiadók az elmúlt években visszaéltek azzal, hogy az érettségin segédeszközként lehet atlaszt használni, és évről évre bővülő formában adtak ki olyan munkákat, amelyek már távolról sem az észszerű és elvárható atlaszhasználatról szóltak, hanem legális puskaként, szinte szabályos tankönyvként és adattárként funkcionáltak az érettségin. Mindez az iskolákat és családokat jelentős kiadásra kényszerítette, hisz nyilván mindenki a legvastagabb atlaszokkal felszerelkezve akart érettségizni. Érthető hát, hogy a diákok ragaszkodnának ehhez a lehetőséghez, de felelős tanárok nem állhatnak hozzá így a nyolcévnyi tanulást lezáró vizsgához, hogy olyan kiadványok további engedélyezését követeljék, amelyek nevetségessé akarják tenni az érettségi vizsgajellegét.- Mennyiben okozott ez a korábbi szabályozás problémát a tételkészítő bizottság számára?- Szomorú, de azzal kellett foglalkoznunk, hogy lehetőség szerint kerüljük azokat a kérdéseket, amelyekre bármelyik atlaszból egy az egyben kiolvasható a válasz. Diákok sokasága az érettségin a saját fejében való kutakodás helyett lázasan az atlaszt Csapodi Zoltán: A tartalmilag kibővített atlaszokat legális puskaként próbálták használni az érettségin a diákok lapozgatta, hol talál benne valami felhasználható évszámot, nevet, fogalmat, adatot. Kíváncsi lennék, ki az a felelős tanár, aki elmagyarázza nekem, hogy ez lenne szerinte a kompetenciaalapú érettségi. A térben és időben való tájékozódás képességét az érettségi vizsgán nem az atlaszban való sikeres vagy kevésbé sikeres lapozgatás alapján szeretnénk lemérni.- Ha a tételkészítő bizottság arra törekszik, hogy ne lehessen megtalálni a kibővített atlaszokban a kérdésekre a választ, akkor miért van az egész felhajtás az atlaszok körül?- Hát ez jó kérdés. Diákok ezrei feleslegesen töltik értékes idejüket a vizsgán az eredménytelen vagy látszólagos eredményt hozó lapozgatással. Sokan teszt- és eszszéfeladatokhoz keresgélnek válaszfoszlányokat, ahelyett, hogy megnyugtató módon megtanulták volna a témákat, gyakorolták volna a feladatokat és felkészültek volna a helyes esszéírás valódi fortélyaiból, azaz megtanultak volna elemezni, értelmezni, értékelni és így tovább. A tavaly kiadott új - az érettségire szánt- atlaszok szokatlanul puritánok voltak, de érettségi segédeszköznek megfeleltek volna. A tavalyi egyeztetések eredményeként létrejött kompromisszum elfogadható volt, tanárok és diákok is kaptak még egy évet, hogy hozzászokjanak az új segédkönyvhöz, az állami tankönyvkiadó pedig időközben javított atlaszt tudott kifejleszteni.- Mi a szakmai álláspontja a tankönyvekkel kapcsolatban?- A kétszázötven-háromszáz oldalas tankönyvekről nem lehet néhány sorban sommásan nyilatkozni, de annyi talán elmondható, nyilvánvalóan baj van ezekkel a kiadványokkal. De sokkal inkább a tananyagmennyiséggel van probléma, és nem a könyvek szakmaimódszertani tartalmával. Az atlasszal kapcsolatos felvetések pedig álproblémának tűnnek. Senki nem gondolhatja, hogy a diákok a fokbeosztásokat hiányolják vagy a halvány színek miatt ne tudnának tájékozódni bennük. Nyilván a kronológiát tartalmazó adattárat szeretnék lapozgatni, azon kevesek pedig, akik az alapvető tudás és tájékozódóképesség hiányában nem tudják elhelyezni egymáshoz viszonyítva Bécset, Budapestet vagy épp Konstantinápolyt, e kérdésekre a segítséget ezekből a régi atlaszokból kívánják kibányászni. De akkor miért nem egy modern tájékozódási eszköz, a Google-térkép használatát követelik a tisztelt kollégák? A téma politikai vetületével nem kívánok foglalkozni, de az ember sokkal inkább érez ilyen indíttatást a hasonló nyilatkozatok mögött, ha nem talál jogos szakmai érvet a bírálatokban, amelyek súlyosan ártanak a szakmai munkának. Soltész Miklós: Nem sajátíthatják ki a civil szférát a Soros György érdekeit képviselő szervezetek Támogatni kell a közösséget szolgáló civileket PÁNIKKELTÉS A kormány a civil szervezetekre vontakozó jogszabályok módosításával szeretné érzékeltetni a különbséget a politikai célokat támogató álcivil szervezetek és a valódi társadalmi munkát végző csoportok között - mondta lapunknak Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.- A tervezett új rendelkezésről Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke tett bejelentést, ami nagy port kavart a médiában. Miért van szükség a módosításra?- A port csak néhány olyan civil szervezet igyekszik felkavarni, amelyik a Soros Györgytől érkező támogatásokból tartjq fenn magát. Ráadásul az érvelésük is többszörösen téves. Egyrészt még nem született döntés arról, hogy kell-e majd vagyonnyilatkozatot tenniük azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást, ha ez az összeg meghaladja az ötvenmillió forintot. Ugyanis a magyarországi támoga-A számok cáfolják a vádakat - mondta Soltész Miklós államtitkár tásokból működő szervezetek számára ez már ma is előírás. Most is van olyan jogszabály, amely előírja, hogy azoknál a szervezeteknél, amelyek magyar költségvetésből vagy annak valamelyik alrendszeréből ötvenmillió forint feletti támogatást kapnak, kötelező a tisztségviselőknek vagyonbevallási tenniük. Ez a jelenleg működő hatvanezer civil szervezet töredékét érinti, néhány tucatot, de ők be is nyújtották a szükséges papírokat.- Ezt akarják most kiterjeszteni azokra a civil szervezetekre is, amelyek külföldi forrásokból jutnak támogatáshoz?- Soros György álcivil szervezeteinek is be kellene adniuk a vagyonbevallási, de ez nem a civilek elleni támadás. A civil szervezetek döntő többsége - amelyek szociális, egészségügyi, kulturális, nemzetiségi, sport- vagy egyéb területen dolgoznak - nagyon kevés pénzből működik vagy támogatások nélkül végzi munkáját. Ezekkel szemben a néhány tucat, Soros által támogatott szervezet óriási összegekhez jut. Ők mindig is részt akartak venni politikai döntésekben, és folyamatosan olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek a kormány megdöntésére irányulnak. A kabinetnek kötelessége olyan szervezeteket támogatni, amelyek valóban a közösségért és másokért tesznek, nem pedig a saját gazdagodásuk és a politikai céljaik érdekében.- Van már konkrét időpontja, hogy mikortól lenne hatályos ez a kötelezettség?- Nem, egyelőre csak beszélgetés volt róla. De hangsúlyozom, hogy azok a szervezetek, amelyek nem politikai érdekeket képviselnek, eddig semmilyen ellenvetéssel nem éltek a jogszabály ellen, és eleget is tettek a kötelezettségüknek. Szeretnénk megakadályozni, hogy az a néhány civil szervezet, amelyik a saját érdekeit vagy Soros György politikai törekvéseit képviseli, kisajátítsa a civil szférát, és hogy azt mondják, hogy „a civilek mi vagyunk”, mert ez elfogadhatatlan.- Gyakran vádolják azzal Magyarországot, hogy civilellenes, nem támogatja eléggé ezeket a szervezeteket.- Ezt cáfolják a számok: 2014-ben a különféle civil szervezetek állami támogatása 144 milliárd forint volt, ezzel szemben 2015 végére 202 milliárd lett, ami több mint negyvenszázalékos emelkedés. Tavaly pedig tovább emelkedett ez a szám. így tehát alaptalanok azok a vélemények, amelyek civilellenességgel vádolják a kormányt.- A napokban több civil szervezet is aggodalmának adott hangot, mert a NAV által készített szja-bevallás miatt sokan eleshetnek az egy százaléktól. Mennyire reális ez az aggály?- Eddig is volt lehetőség arra - és sokan kérték is -, hogy a NAV készítse el az adóbevallásukat, másoknak pedig a munkáltatója tette ezt meg. A lehetőség adott volt, hogy mindenki rendelkezzen az adójának egy százalékáról. A számok nem azt mutatják, hogy csökkent az ilyen jellegű felajánlások mértéke, tehát ilyen értelemben ez az aggodalom szintén csak pánikkeltés, semmi más. T. E. /*
