Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 3., SZOMBAT Nem jól választotta meg a sebességet, az autó megcsúszott SZEKSZÁRD Közúti baleset gon­datlan okozásának vétsége miatt emelt vádat egy 21 évessárszent­­lőrinci férfi ellen a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség, tájékoztatott dr. Kiss Yvette, a Tolna Megyei Főügyészség he­lyettes sajtószóvivője. A vádlott április 8-án 19 óra 5 perc körül a 6232-es számú mellékúton Pusztahencse irá­nyából Paks felé közlekedett az ő használatában, de az édesap­ja tulajdonában lévő személy­­gépkocsival. Az autóban ve­le utaztak barátai, két hasonló korú fiatal lány és egy fiú, akik­kel szórakozni indultak. Az idő­járás borult, esős volt, korláto­zott látási viszonyokkal, az út­test töredezett, egyenetlen és az aszfalt burkolat nedves volt. A vádlott a mellékút 7 km + 350 méter-szelvényében a KRESZ szabályait megszegve nem az út- és időjárási viszo­nyoknak megfelelően válasz­totta meg a sebességet, ezért az autó megcsúszott, a vádlott pedig elveszítette az uralmát a jármű felett. E miatt az au­tó az úttest menetiránya szerin­ti jobb oldalán lévő vízelvezető árokba sodródott és a partol­dalnak ütközve állt meg. A bal­eset következtében a gépko­csi két hátsó utasa, fiatal lány­testvérek, nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szenve­dett. Bár mindketten használ­ták a biztonsági övét, a bal ol­dalon ülőnek a tüdeje zúzódott és részleges légmell kialakulá­sát szenvedte el, melyek gyógy­­tartama 21-28 napra tehető. A másik lánynak az egyik nyak­­csigolyája sérült meg. A jobb első ülésen utazó fia­tal férfi is használta a biztonsá­gi övét, neki nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülése ke­letkezett. A vádlott szabálysze­gése és a bekövetkezett baleset között közvetlen ok-okozati ösz­­szefüggés volt. A büntetlen elő­életű fiatal felnőttel szemben az ügyészség pénzbüntetés ki­szabását és a „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől határozott időre történő eltiltá­sát szorgalmazza a Paksi Járás­­bíróságnál. 1.1. Huszonegy alkotó mutatkozott be TOLNA A városban legtöbb­ször a Both cukrászda galériá­jában állítanak ki a Közösség Kultúra Közhasznú Egyesü­let alkotói. Most viszont a tol­nai MAG-Házban nyílt tárla­ta a 2010-ben alakult, Verseg­hy Ferenc fazekas, a Népművé­szet Mestere által vezetett civil szervezetnek. A közös kiállításon huszon­egy alkotó, köztük idősebbek és fiatalok, férfiak és nők mu­tatkoztak be. Az egyesületet és a tárlatot Appelshoffer Ág­nes, Tolna polgármestere mu­tatta be és ajánlotta a megnyi­tóra összesereglett szép számú közönségnek. A megnyitón P. Molnár Ernő­­né és a tolnai zeneiskola növen­dékei működtek közre. A kiál­lított alkotások január ó-ig lát­hatók. S. K. Változatos alkotások, sok érdeklődő volt a kiállítás megnyitóján Szétszakították a családokat, ma is sajog a seb Isten veled, hazánk! Hetven év múltával is fájó emlékeket tép fel a néme­tek kitelepítésének felidé­zése. A bátaszéki dr. Reib­­ling József ötéves volt, ami­kor édesanyját malenkij ro­botra vitték, majd pár évvel később a család egyik felét kitelepítették. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megye több te­lepülésén is ezekben a napok­ban emlékeztek meg arról, hogy a helyben élő, de német nemze­tiségű családokat hetven évvel ezelőtt kitelepítették, 72 évvel ezelőtt pedig malenkij robotra hurcolták el őket Kelet-Ukrajná­­ba. A megemlékezés mindig fá­jó sebeket tép fel, mondta a báta­széki dr. Rebling József, aki en­nek ellenére ki nem hagyta vol­na a közös emlékezést. Úgy ér­zi, ennyivel tartozik az őseinek.- Az édesanyám mindössze 24 éves volt, én pedig öt, ami­kor elhurcolták a Kelet-ukrajnai Katyevkába, a Doni-medencébe. Pusztán azért, mert sváb szár­mazású volt. Édesapám előtte jött meg a Don-kanyarból, lábon lőtték, hadirokkant lett - mesél­te a család történetét dr. Reib­­ling József állatorvos. Édesanyja három évig volt a Gulagon több ezer sváb származású emberrel együtt. Éheztek és sokat dolgoz­tatták őket. A legborzasztóbb az volt, hogy nem tudták, meddig tart a „büntetésük”. Ez idő alatt a kisfiút a nagy­szülők és az édesapa nevel­te, akik sokat meséltek neki az édesanyjáról. Az édesanya 1947- ben jöhetett haza, rá pár évre pedig kezdődtek a kitelepítések. A nagyszülőket és édesapa test­vérét és annak családját szólítot­ták fel arra, hogy csomagolja­nak össze, el kell hagyniuk ott­honukat, Bátaszéket. Azért őket, mert amikor 44-ben lerohanták a németek hazánkat, megkezd­ték a kényszersorozást is a sváb Soha többé kitelepítést Dr. Reibling József állatorvos lett, a Faddon lévő sertéste­lep, a Dunahyb Kft. - mely Tol­na megye egyik meghatáro­zó vállalkozása - a család tu­lajdonában van, melyhez 280 hektáros szántó is tartozik. Ti­zenhárom évvel ezelőtt „Ma­gyarország legjobb telepe" cí­met is elnyerték. Két felnőtt fia van, Tamás állatorvos, Péter élelmiszeripari mérnök lett, ve­lük együtt közösen igazgatja a telepet. Több mint tizenöt em­bernek biztosítanak munkát, megélhetést. Két tizenéves unokája is jól ismeri a család történetét, bíznak benne, ne­kik soha nem kell átélniük ha­sonlókat. Németország lett a hazájuk A 70 évvel ezelőtt kitelepítet­tek gyermekei ma 45-50 éve­sek. Közülük a legtöbben ma­gyarul sem tanultak meg. bár sokan értik a magyar nyelvet és még ismerik szüleik történetét. Az ő gyerekeik is ismerik a csa­lád múltját, de már keveset be szélnek róla, a magyar nyelvet pedig se nem értik, se nem be­szélik. A Németországba ke­rült Reibling család idősebb tag­jai minden nyáron ellátogatnak Bátaszékre. Ők mesélték az itt­hon maradottaknak, amikor édesapjuk idősen, betegen kór­házba került Ludwigsburgban. csak magyarul beszélt. Az orvo­sok. ápolók nem is értették mit mond, a családtagok fordítot­tak nekik. Nehéz eldönteni így hetven év távlatából, mi lett volna, ha nem lett volna kitelepítés, senkinek nem kellett volna elhagynia a hazáját. A Németországban fel­cseperedő, valaha magyar gyö­kerű fiataloknak már teljesen természetes, hogy ott élnek, és Németország a hazájuk. falvakban. Besorozásra került a nagybácsi is. Reibling József édesapja azért „úszta meg” a kényszerbesorozást, mert ha­dirokkantként önként jelentke­zett a bajai légi hadosztályba, éppen azért, hogy elkerülje a né­met hadseregbe a besorozást. Ez mentette meg őt és a családját a kitelepítéstől. Egy-egy batyu, amit a kitele­pítettek vihettek otthonról, 20 kilónál nem lehetett több. A bá­taszéki vasútállomáson egy va­gonba kísérték őket, amely az­tán három-négy napig is ott vesztegelt, mire elindult.- Mi hordtunk ételt, italt a nagyszüleimnek, nagybátyám­nak otthonról, amíg ők be vol­tak vagonírozva. Amikor elin­dult velük a vonat, a magyar himnuszt játszotta nekik egy ze­nekar. Mindenki sírt, aki ment, és aki maradt, az is. A család egyik fele így Német­ország keleti felébe került, elő­ször lágerba, később parasztok­nál voltak elhelyezve, ahol élele­mért dolgoztak, majd pár hónap múltán újból utaztak az ország nyugati felébe. Stuttgart környé­kére, Ludwigsburgba kerültek. Építési munkásként, később vál­lalkozóként dolgoztak, céget ala­pítottak. Ma már hazai szemmel nézve gazdag emberek, mond­ta Reibling József. Nyelvi prob­lémáik nem voltak, hiszen Báta­­széken is a család egymás között mindig németül beszélt. Két korcsoportban mérték össze tudásukat a diákok a Solymár Imre Városi Könyvtár versenyén Népek meséi - repülés a mesék szárnyán BONYHÁD November 29-én le­zajlott a bonyhádi Solymár Im­re Városi Könyvtár gyermek­­könyvtárának hagyományos „Népek meséi - repülés a me­sék szárnyán” című mesemon­dó versenye. A megméretteté­sen 34 diák mutathatta meg mit tud két kategóriában. A bib­liotéka tájékoztatója szerint az I-es korcsoport versenyzői 3-4. osztályosok voltak, a II. korcso­portban 5-6. osztályos diákok meséltek. Érkeztek versenyzők Mórágyról, Kakasdról, Tévéi­ről, Hidasról, Dombóvárról és a két bonyhádi általános isko­la is képviseltette magát. A diá­kok bármely nép meséjével ne­vezhettek. A nagyobbak, azaz a II. korcsoport legjobbjai Az egyes korcsoportban az el­ső helyen Bagyom Zsófia (Mór­ágy), a másodikon Mayer Petra (Széchenyi István ált.isk., Bony­­hád), a harmadikon Csipák Ben­ce (Mórágy) végzett. Különdíjat Illés Csaba (Tevel) vehetett át. Az 5-6. osztályosok között elsőként Sebestyén Zalán (Kakasd), má­sodikként Kanalas István (Mór­ágy), harmadikként Jenei Jáz­min (Vörösmarty Mihály ált. isk., Bonyhád) zárta a megmé­rettetést. Különdíjat Grassy Gré­­ta (Mórágy) érdemelt ki. A zsű­ri tagjai az I. korcsoportban Fa­­usztné Győrfi Tímea és Jeneiné Ambrus Anikó, a II. korcsoport­ban Kató Gyöngyi és Bíró Péter­­né pedagógusok voltak. H. É. A kicsik, azaz az alsós korcsoport helyezettjei

Next

/
Oldalképek
Tartalom