Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-03 / 284. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 3., SZOMBAT Nem jól választotta meg a sebességet, az autó megcsúszott SZEKSZÁRD Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat egy 21 évessárszentlőrinci férfi ellen a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség, tájékoztatott dr. Kiss Yvette, a Tolna Megyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője. A vádlott április 8-án 19 óra 5 perc körül a 6232-es számú mellékúton Pusztahencse irányából Paks felé közlekedett az ő használatában, de az édesapja tulajdonában lévő személygépkocsival. Az autóban vele utaztak barátai, két hasonló korú fiatal lány és egy fiú, akikkel szórakozni indultak. Az időjárás borult, esős volt, korlátozott látási viszonyokkal, az úttest töredezett, egyenetlen és az aszfalt burkolat nedves volt. A vádlott a mellékút 7 km + 350 méter-szelvényében a KRESZ szabályait megszegve nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően választotta meg a sebességet, ezért az autó megcsúszott, a vádlott pedig elveszítette az uralmát a jármű felett. E miatt az autó az úttest menetiránya szerinti jobb oldalán lévő vízelvezető árokba sodródott és a partoldalnak ütközve állt meg. A baleset következtében a gépkocsi két hátsó utasa, fiatal lánytestvérek, nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Bár mindketten használták a biztonsági övét, a bal oldalon ülőnek a tüdeje zúzódott és részleges légmell kialakulását szenvedte el, melyek gyógytartama 21-28 napra tehető. A másik lánynak az egyik nyakcsigolyája sérült meg. A jobb első ülésen utazó fiatal férfi is használta a biztonsági övét, neki nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülése keletkezett. A vádlott szabályszegése és a bekövetkezett baleset között közvetlen ok-okozati öszszefüggés volt. A büntetlen előéletű fiatal felnőttel szemben az ügyészség pénzbüntetés kiszabását és a „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől határozott időre történő eltiltását szorgalmazza a Paksi Járásbíróságnál. 1.1. Huszonegy alkotó mutatkozott be TOLNA A városban legtöbbször a Both cukrászda galériájában állítanak ki a Közösség Kultúra Közhasznú Egyesület alkotói. Most viszont a tolnai MAG-Házban nyílt tárlata a 2010-ben alakult, Verseghy Ferenc fazekas, a Népművészet Mestere által vezetett civil szervezetnek. A közös kiállításon huszonegy alkotó, köztük idősebbek és fiatalok, férfiak és nők mutatkoztak be. Az egyesületet és a tárlatot Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere mutatta be és ajánlotta a megnyitóra összesereglett szép számú közönségnek. A megnyitón P. Molnár Ernőné és a tolnai zeneiskola növendékei működtek közre. A kiállított alkotások január ó-ig láthatók. S. K. Változatos alkotások, sok érdeklődő volt a kiállítás megnyitóján Szétszakították a családokat, ma is sajog a seb Isten veled, hazánk! Hetven év múltával is fájó emlékeket tép fel a németek kitelepítésének felidézése. A bátaszéki dr. Reibling József ötéves volt, amikor édesanyját malenkij robotra vitték, majd pár évvel később a család egyik felét kitelepítették. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megye több településén is ezekben a napokban emlékeztek meg arról, hogy a helyben élő, de német nemzetiségű családokat hetven évvel ezelőtt kitelepítették, 72 évvel ezelőtt pedig malenkij robotra hurcolták el őket Kelet-Ukrajnába. A megemlékezés mindig fájó sebeket tép fel, mondta a bátaszéki dr. Rebling József, aki ennek ellenére ki nem hagyta volna a közös emlékezést. Úgy érzi, ennyivel tartozik az őseinek.- Az édesanyám mindössze 24 éves volt, én pedig öt, amikor elhurcolták a Kelet-ukrajnai Katyevkába, a Doni-medencébe. Pusztán azért, mert sváb származású volt. Édesapám előtte jött meg a Don-kanyarból, lábon lőtték, hadirokkant lett - mesélte a család történetét dr. Reibling József állatorvos. Édesanyja három évig volt a Gulagon több ezer sváb származású emberrel együtt. Éheztek és sokat dolgoztatták őket. A legborzasztóbb az volt, hogy nem tudták, meddig tart a „büntetésük”. Ez idő alatt a kisfiút a nagyszülők és az édesapa nevelte, akik sokat meséltek neki az édesanyjáról. Az édesanya 1947- ben jöhetett haza, rá pár évre pedig kezdődtek a kitelepítések. A nagyszülőket és édesapa testvérét és annak családját szólították fel arra, hogy csomagoljanak össze, el kell hagyniuk otthonukat, Bátaszéket. Azért őket, mert amikor 44-ben lerohanták a németek hazánkat, megkezdték a kényszersorozást is a sváb Soha többé kitelepítést Dr. Reibling József állatorvos lett, a Faddon lévő sertéstelep, a Dunahyb Kft. - mely Tolna megye egyik meghatározó vállalkozása - a család tulajdonában van, melyhez 280 hektáros szántó is tartozik. Tizenhárom évvel ezelőtt „Magyarország legjobb telepe" címet is elnyerték. Két felnőtt fia van, Tamás állatorvos, Péter élelmiszeripari mérnök lett, velük együtt közösen igazgatja a telepet. Több mint tizenöt embernek biztosítanak munkát, megélhetést. Két tizenéves unokája is jól ismeri a család történetét, bíznak benne, nekik soha nem kell átélniük hasonlókat. Németország lett a hazájuk A 70 évvel ezelőtt kitelepítettek gyermekei ma 45-50 évesek. Közülük a legtöbben magyarul sem tanultak meg. bár sokan értik a magyar nyelvet és még ismerik szüleik történetét. Az ő gyerekeik is ismerik a család múltját, de már keveset be szélnek róla, a magyar nyelvet pedig se nem értik, se nem beszélik. A Németországba került Reibling család idősebb tagjai minden nyáron ellátogatnak Bátaszékre. Ők mesélték az itthon maradottaknak, amikor édesapjuk idősen, betegen kórházba került Ludwigsburgban. csak magyarul beszélt. Az orvosok. ápolók nem is értették mit mond, a családtagok fordítottak nekik. Nehéz eldönteni így hetven év távlatából, mi lett volna, ha nem lett volna kitelepítés, senkinek nem kellett volna elhagynia a hazáját. A Németországban felcseperedő, valaha magyar gyökerű fiataloknak már teljesen természetes, hogy ott élnek, és Németország a hazájuk. falvakban. Besorozásra került a nagybácsi is. Reibling József édesapja azért „úszta meg” a kényszerbesorozást, mert hadirokkantként önként jelentkezett a bajai légi hadosztályba, éppen azért, hogy elkerülje a német hadseregbe a besorozást. Ez mentette meg őt és a családját a kitelepítéstől. Egy-egy batyu, amit a kitelepítettek vihettek otthonról, 20 kilónál nem lehetett több. A bátaszéki vasútállomáson egy vagonba kísérték őket, amely aztán három-négy napig is ott vesztegelt, mire elindult.- Mi hordtunk ételt, italt a nagyszüleimnek, nagybátyámnak otthonról, amíg ők be voltak vagonírozva. Amikor elindult velük a vonat, a magyar himnuszt játszotta nekik egy zenekar. Mindenki sírt, aki ment, és aki maradt, az is. A család egyik fele így Németország keleti felébe került, először lágerba, később parasztoknál voltak elhelyezve, ahol élelemért dolgoztak, majd pár hónap múltán újból utaztak az ország nyugati felébe. Stuttgart környékére, Ludwigsburgba kerültek. Építési munkásként, később vállalkozóként dolgoztak, céget alapítottak. Ma már hazai szemmel nézve gazdag emberek, mondta Reibling József. Nyelvi problémáik nem voltak, hiszen Bátaszéken is a család egymás között mindig németül beszélt. Két korcsoportban mérték össze tudásukat a diákok a Solymár Imre Városi Könyvtár versenyén Népek meséi - repülés a mesék szárnyán BONYHÁD November 29-én lezajlott a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának hagyományos „Népek meséi - repülés a mesék szárnyán” című mesemondó versenye. A megmérettetésen 34 diák mutathatta meg mit tud két kategóriában. A bibliotéka tájékoztatója szerint az I-es korcsoport versenyzői 3-4. osztályosok voltak, a II. korcsoportban 5-6. osztályos diákok meséltek. Érkeztek versenyzők Mórágyról, Kakasdról, Tévéiről, Hidasról, Dombóvárról és a két bonyhádi általános iskola is képviseltette magát. A diákok bármely nép meséjével nevezhettek. A nagyobbak, azaz a II. korcsoport legjobbjai Az egyes korcsoportban az első helyen Bagyom Zsófia (Mórágy), a másodikon Mayer Petra (Széchenyi István ált.isk., Bonyhád), a harmadikon Csipák Bence (Mórágy) végzett. Különdíjat Illés Csaba (Tevel) vehetett át. Az 5-6. osztályosok között elsőként Sebestyén Zalán (Kakasd), másodikként Kanalas István (Mórágy), harmadikként Jenei Jázmin (Vörösmarty Mihály ált. isk., Bonyhád) zárta a megmérettetést. Különdíjat Grassy Gréta (Mórágy) érdemelt ki. A zsűri tagjai az I. korcsoportban Fausztné Győrfi Tímea és Jeneiné Ambrus Anikó, a II. korcsoportban Kató Gyöngyi és Bíró Péterné pedagógusok voltak. H. É. A kicsik, azaz az alsós korcsoport helyezettjei
