Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-31 / 307. szám
2016. DECEMBER 31., SZOMBAT fi MEGYEI KÖRKÉP Egész évünket meghatározhatja, hogy mit csinálunk szilveszterkor, újévkor Hiedelmek, szokások, babonák Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai. Ősidők óta fontos szerepet kap az óév búcsúztatása és az új év köszöntése. A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat - melyeket rendszerint nem tartunk be -, és ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Kvanduk Bence Európában honosodott meg a télközépre esó', karácsonyi, újévi évkezdés, együtt a napév szerinti időszámítással, ami a Római Birodalomból terjedt el. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, nálunk is csak néhány száz éve annak, hogy ezen a napon kezdődik az új év. Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja volt. Protestáns vidékeken gyakran megrendezték az óév jelképes temetését is. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát. Szent Szilveszter pápa ünnepe, az ú jév előestéje. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, amelyek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól, egy másik egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele. Eszközei változatosak: a karikás ostortól a dudán és trombitán át egészen a csengőig és kolompig bármit elképzelhetünk. Erdélyi hagyomány az óév kiharangozása és az új év énekléssel való köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás. Több helyen hagyomány a nyájfordítás is, aminek célja volt zajongással felébreszteni az állatokat, hogy a másik oldalukra forduljanak. Úgy vélték, ezzel biztosítják az állatok egész-A patkó és a négylevelű lóhere szilveszterkor is szerencsét hoznak ségét és szaporaságát, ennek másik elnevezése a gulyafordítás. A szilveszterkor megfájduló fog arra figyelmeztet, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad az új évben tovább halasztani. Magyar népszokás az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), valamint egy öregembermaszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. Az eltemetés, a faluból történő kiűzés, kihajtás gondolata egyformán kapcsolódhatott élő emberhez, szalmából, rongyból készített bábuhoz és egyéb, a telet, a hideget, a fagyot megszemélyesítő tárgyhoz. A téltemetésre irányuló cselekmények szilveszterkor, farsangkor és a böjti időben is szokásban voltak. Erdélyi hagyomány volt minden nagyobb ünnepen - így húsvétkor és Pünkösdkor is - a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és a domboldalról legurították. Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás, úgy tartják, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőhettek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekvések maguk után vonják ezek későbbi megismétlődését, ezért is fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz Ételekkel kapcsolatos hiedelmek A különböző ételekkel, és fogyasztásukkal kapcsolatban is sok hiedelem kialakult. Sokan készítenek például szerencsepogácsát vagy tortát, amelybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Tilalmak is kapcsolódtak ételekhez. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is javallott enni - babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Ehhez társult még az is, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre. A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós állat, hiszen elúszik vele a szerencse. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel „nyújtani” a gazdagságot, vagy más vidékek szokásai alapján az életet. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, szilveszterre készített ételt. A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek végzetére. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. szerencsét. Az új év első napja szintén női munkatilalmi nap is a hagyományok szerint, így január elsején sem szabad mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem befogni. A mosás elkerülésénél még hangsúlyosabb volt a babonák szerint a teregetés kihagyása, ugyanis ez a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal. Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól is az emberek. A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Az új év első napjából rengeteg következtetést is vontak le az egész évre. így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Kölcsönadni sem szerencsés ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. Hasonló babona, hogy január elsején nem mindegy, kit engedünk először a lakásba: ha az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szerelmi praktikák leányoknak Különböző praktikákkal az év ezen idején természetesen a szerelmi életre vonatkozó következtetéseket is le tudsorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. Tizenhárom gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt. abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre. Sok helyen a lányok ugyanezen célból ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. Szintén a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó. aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Az újévi jelképek Újévi szerencsejelkép a kéményseprő, akinek szerencsehozó ereje azzal áll összefüggésben, hogy a kenyerét a mágikus anyag, a korom révén keresi. És mivel ki is söpri a kéményből, ahol a hiedelem szerint a rossz szellemek laknak, így valamiféle természetfeletti adottsággal rendelkezik. A kéményseprő megszabadít a piszoktól, a rontástól, betegségektől. rejtett titkoktól. Szintén szerencsehozó jelképek a négylevelű lóhere, patkó, lencse. és a malac, de a katicabogár is, ami a néphit szerint szerelmi boldogságot, férjhezmenetelt. házasságot jósol, de utalhat gyermekáldásra is. Nagy nyereséget eredményező üzleti kapcsolatokat hozhat. ■ > ■ / III / | * Az újévi idojoslas Érdekes, az új év időjárására vonatkozó jóslatokat is tettek ilyenkor. A bukovinai székelyek például szilveszterkor hagymából jósoltak úgy, hogy a gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. Hasonló módon jósoltak fokhagymából is. Ehhez tizenkét gerezdre volt szükség, amibe kis mélyedést vájtak, és sót szórtak. A másnap reggeli eredményt ugyanúgy értékelték. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma az éjszaka és a reggel időjárása, akkor bő termés várható. Hasonló hiedelem volt, ha az új év első napján sütött a nap, akkor egész évben szép időre lehetett számítani, ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, valamint ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Szintén hiedelem volt kora reggel friss vízben mosakodni, mert attól egészségesek maradnak majd egész évben. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Úgy gondolták, aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, elvitte az aranyvizet, így egész évben szerencsés lesz. Azt is meg kell gondolni, hogy mit teszünk először Újév napján, mert jó esélylyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra. Ugyanezen okból ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd az évet.
