Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-29 / 305. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A családi háttér, a tanulás tudja kiemelni a cigány embereket a rossz sorsból Nem érzett megkülönböztetést Nem érzett amiatt megkülönböztetést, mert cigány - állítja László József, a pálfai cigány önkormányzat elnöke. A pálfai diákévekre különösen szívesen emlékszik, tanult, sportolt, akárcsak a társai, akik soha nem tekintették őt másnak. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PÁLFA Habár előre megbeszéltük, hogy ezúttal róla és nem a munkájáról lesz szó, László József egy újabb akció hírével érkezik, amit a Pálfai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat égisze alatt valósítottak meg. Csomagot vittek a Tölgyfa Otthon lakóinak és nehéz sorsú családoknak. Ahogy bontakozik ki a történet, nyilvánvalóvá válik, hogy ez korántsem egyszemélyes akció, a társaságában lévő Kalányos Erzsébet nemcsak a magánéletben párja, hanem a közéleti munkában is. Korábban is ismerték egymást, tudtak egymás életéről, de 35 évig nem találkoztak. László József Pálfán gyerekeskedett. Nagyon szívesen emlékszik vissza az akkori időkre. Szerinte nem volt soha gond a cigány és a magyar emberek között, nem érzett megkülönböztetést. Sorolja a barátait: Szeip Attilát, Lázár Tamást, Szőke Zolit, Molnár Janit, akikkel mindenben igyekezett lépést tartani. Némelyiknek a családi körülményei, az élete nem volt jobb az övénél, állítja.- Olyan baráti köröm volt, akiknek a nyomdokaiba akartam lépni. Atletizáltam még a szakmunkásképzőben is. Anyám mindig dolgozott, apám is a tsz-ben - idézi fel. Azt mondja, az apja tanult ember volt, hat elemit végzett, az anyja egyet, csak a nevét tudta leírni, de mindig elvárta, hogy tisztán öltözzenek, ne csavarogjanak, járjanak iskolába. Szerinte a régi rendszerben nem tettek akkora különbséget cigány és nem cigány emberek között. Különösen nem az iskolában, ahol volt idő a gyerekkel foglalkozni, korrepetálni őket. Véleménye szerint most rosszabb a helyzet. Különösen a foglalkoztatás terén. Régen az építőiparban könnyebben jutottak munkához, megélhetéshez az emberek. Összességében úgy véli - és ebben párja is osztja a véleményét -, hogy a családi háttér, a tanulás tudja kiemelni a cigány embereket. És, ami még fontos, a hit.- Lehet tisztességesen felnevelni a gyerekeket, rendszeresen templomba járni, becsületesen dolgozni - kapcsolódik be Erzsi, aki - mint meséli, öt éven át járt Székesfehérvárra dolgozni, egyedüli cigány volt, de soha nem éreztették vele.- A legfőbb út a tanulás, a családi háttér, hogy mit visznek otthonról. Lehet egy rosszabb képességű gyerek, de ha elvárja a szülő, hogy járjon iskolába, ne bűnözzön, többre viheti - fűzi tovább József, akivel ismét felvesszük élete fonalát. Apja korán, 1976-ban meghalt, mára anyját és két testvérét is elveszítette. Hosszú időn át Somogy megyében élt, válása után tért vissza Pálfára. Dolgozott Kaposváron, az önkormányzatnál karbantartóként, ott kóstolt bele a közéleti munkába, tagja volt a szociális bizottságnak.- Szeretném, ha kiemelkedne a cigányság. Szeretnék példát mutatni. Büszke vagyok arra, hogy akár a szűk családban is tudunk eredményeket felmutatni - sorolja. Ebbe már beleérti párja gyerekeit is. Erzsinek hat gyereke van. - De mindegyiknek érettségije van - fűzi hozzá rögvest, ami azt jelzi, hogy mégiscsak belefuthatott már néhány általánosításba mint sokgyerekes cigányasszony, annak ellenére, hogy állítja, az 53 éve alatt soha nem szenvedett emiatt hátrányt. Úgy gondolja, aki letesz valamit az asztalra, azt az alapján ítélik meg. Ő pedig méltán lehet büszke a gyerekekre, akik közül a legidősebb egyik diplomáját romológiából szerezte. A legkisebb, túl egy felsőfokú szakképzésen, egyetemre készül. Pedig nagyrészt egyedül volt velük, 1996-ban váltak el útjaik a kisebbek apjával. Uzdon éltek, de kölcsönt vett fel, Nagydorogon házat vásárolt, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen az utazás az iskolába. Bár szívesebben időzünk a családi vonatkozású történeteknél, visszakanyarodunk a közéleti munkához. László József második ciklusban vezeti a Pálfai Cigány Nemzetiségi Önkormányzatot, előtte amolyan megyei szószólóként számítottak rá. Tagja a megyei cigány önkormányzatnak, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a cigányság kapcsolattartója, meghívottként a megyei közgyűlés ülésein is részt vesz. Azt mondja, Tolna megye jó példa, jobbára nincs gond az együttéléssel, de az országos ellentétek, problémák azért ide is begyűrűznek. Pálfán viszont ebből semmit nem éreznek. A hálátlanságot, követelőzést viszont néha igen. Sokan várnak pénzt tőlük, amit nem tudnak adni. A már említett adományozáson túl évente két-három rendezvényt szerveznek, ezek többnyire teltházasok. Vannak elégedetlen emberek, de összességében sikeresnek érzi a munkájukat.- Az önkormányzattal, egyházakkal iskolával jó az, kapcsolat, elfogadottak vagyunk - foglalja össze, hangsúlyozva, hogy ő a cigányságát sosem tagadta, inkább próbált mindig ott lenni az élen. Kalányos Erzsébet Kalányos Erzsébet Tamásiban született 1963. március 15- én. Uzdon élt, ott járt általános iskolába. Édesanyját fiatalon elveszítette, szakmát nem szerzett. Első házasságából két gyermeke született, István 1981-ben, Gábor 1984-ben. Második párjától négy gyermeke van: Krisztián 1990-ben, Anita, 1992-ben, Zsuzsanna 1994-ben, Márton pedig 1997- ben született. Az általános iskola nyolcadik osztálya után a tolna-mözsi ládaüzemben helyezkedett el, dolgozott állami gazdaságban, Patyolatban, jelenleg Tolnán, a Fastron Hungária Kft.-nél dolgozik. Nyolc éve Nagydorogon él, négy éve tagja Pálfán a cigány önkormányzatnak. Minden gyermekének érettségije van, a legidősebbnek két diplomája. A két legfiatalabb még tanul, Zsuzsi a PTE Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzésében vesz részt, de terve az, hogy egyetemen tanul tovább. Márton Körmendre jár rendészeti szakgimnáziumba. László József László József 1963. szeptember 13-án Szekszárdon született. Ugyanitt, az 505. számú Szakmunkásképzőben szerzett erősáramú villanyszerelő szakmát a pálfai általános iskola elvégzése után. Dolgozott a Paksi Atomerőműben, a nagydorogi ÁFÉSZ-nél és a Somogy Megyei Önkormányzatnál. Elvált. 26 éves ikergyerekei Somogysárdon élnek. Krisztián elektrotechnikai technikus, Klaudiának szociális munkás diplomája van. László József 2004 óta leszázalékolt nyugdíjas, nyolc évvel ezelőtt vese- és hasnyál m i rigy-transzpla ntáciön esett át. A rendszerváltás idején kapcsolódott be a közéletbe, nyolc éve elnöke a pálfai cigány kisebbségi önkormányzatnak. Tolna Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, s - ahogyan fogalmaz - a cigányság Tolna megyei szószólója. Hetente három alkalommal ellenőrzik, hogy rendben van-e a vadállomány, nem járt-e arra idegen A legnagyobb hidegben sem éheznek a vadak TOLNA MEGYE A vadászoknak figyelniük kell az állam tulajdonában lévő vadállományra. Most, a hideg időben jóval több takarmány fogy, hiszen a vadföldeken hagyott termést megették az állatok - mondta Száraz Zoltán, a Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesület elnöke. Minden út jól járható, a nagyvadaknak főleg szemes takarmányt, kukoricát, illetve silót és cukorrépát visznek, míg az őzeknek tritikálé, kukorica és zab takarmánykeverék jár. A nagyvadaknak 23, az őzeknek 17 etetőjük van, amit folyamatosan ellenőriznek. Ha szigorodik a tél, ideiglenes vadetetőket is biztosítanak a vadállomány átteleltetésére. A kiegyenlített csapadék és időjárási viszonyok, miatt idén enyhén szaporodott a fácán, a nyúl és az őz törzsállomány. Sajnos a nyulak száma az elmúlt években jelentős mértékben lecsökkent. A rókák száma viszont kezelhető nagyságú, főleg mióta az új jövevény, az aranysakál jelenléte is állandóvá vált. Ők ketten ugyanis egymás konkurenciái. A vaddisznónak most van az ellési időszaka. Jelenleg minden állatra - sőt vaddisznóra egész évben - lehet vadászni, most egyedül őzbakra nem, mondta az elnök. Hetente három alkalommal ellenőrzi a vadászegyesület, hogy rendben van-e az állomány. Hetente kétszer a vadőr végigjárja a területet, vasárnaponként pedig a vadászmester. Ellenőrzik menynyire ették fel az előző takarmányt a vadak, járt-e idegen, esetleg orvvadász a területen. A Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesületnek közel ötezer hektárnyi vadászterülete van, az új vadászati törvény szellemében ez vélhetően a jövőben sem változik, bár még jogerős bírósági végzés erről nem született, tette hozzá az elnök. Tolna megyében jelenleg 65 vadászterület van, mondta Király István, a megyei vadászkamara titkára. Ebből 5 az állami erdőgazdaságé, 5 pedig a föld-A vaddisznó sok kárt okoz a gazdálkodóknak, egész évben lőhető tulajdonosok területe. A maradék 55 vadásztársaság száma a jövőben (2017. március elseje után) várhatóan még több lesz, a területi viták miatt szaporodik a számuk, ezzel arányosan pedig csökken az egy vadásztársaságra jutó terület. A törvényalkotók a tájegységi gazdálkodásban látják a vadállomány megóvását. Országosan 52 tájegység került kialakításra, melyből három esik Tolna megyére. Minden egységnek egy fővadásza lesz, aki a minisztérium állományához tartozik majd. A fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel kapcsolatos feladatokat látja el. M. I.
