Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-02 / 283. szám

2016. DECEMBER 2., PÉNTEK GAZDASÁG 7 KSH: évtizedes mélyponton a társadalmi kirekesztés Kevesebben élnek szegénységben Segíteni kell a szegényeket hatékonyabb felzárkóztatási programokkal A relatív jövedelmi szegénység csak kismértékben javult A BUX index alakulása (pont) 30200-------:-------------------------------2016. DECEMBER I. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolso ár (Ft) Változás (%) ŐRMESTER 345 11,65 TRINV 4,3 4,88 ENEFI 196 4,26 0TT1 32 3,23 ALTE0 4640 1,98 M0L 18610 0,87 0UNAH0USE 3 880 0,52 CIGPANN0NIA 197 0,51 OTP 7 961 0,06 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ét (Ft) Voltozás (%) 0PIMUS 39 ■2,5 RICHTER 5 844-0,87 APPENINN 235-0,84 MTELEK0M 488-0,81 RABA 1177-0,51 PANNERGY 439-0,23 FHB 498-0,2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. december 1.) Dátum Új élsz. ár (Ft) TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 42800 TAKARMÁNYKUKORICA 2017, május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017.július 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. november 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. március 42800 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. július 43500 TAKARMÁNYKUKORICAindex 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. member 44500 NAPRAFORGÓMAG 2017. március no ooo NAPRAFORGÓMAG index 2017. március 110000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. december 1.) □ «/Ft 313,11 2,12 Ft □ $/Ft 294,53 2,16 Ft □ CHF/Ft 290,72 2,33 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. december 1.) Vételi Eladási I Budapest Bank 303,30 322,06 CIB Bank 300,20 325,22 Citibank 300,69 325,86 Erste Bank 301,69 323,57 FHB Bank 303,58 321,72 K&H Bank 303,40 320,88 MKB Bank 301,84 321,16 OTP Bank 304,62 322,17 Raiffeisen Bank 310,15 316,41 Csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett csalá­dok aránya Magyarországon, miután nőttek a keresetek és a foglalkoztatási helyzet is javult. Hornyák József kozpontiszerkesztoseg® mediaworks.hu BUDAPEST „Három éve folya­matosan csökken a szegény­ség, a felmérés kezdete, vagyis 2006 óta a legalacsonyabb szá­mot mértük” - mondta Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-he­lyettese a lakosság életszínvo­nalát bemutató tájékoztatón. A magyarok 26,3 százalékát - 2 millió 540 ezer embert - érin­tett a szegénység vagy a társa­dalmi kirekesztődés kockázata. Ez javulás a 2014-es 28,2 száza­lékhoz képest, de az arány to­vábbra is nagyobb, mint az Eu­rópai Unió átlaga, ahol 23,7 szá­zalékos a nélkülözők, kirekesz­tettek és szegények aránya. A magyar lakosság 16,2 szá­zalékát érinti súlyos anyagi megfosztottság, 2014-ben még 19,3 százalékos volt az arány. Ez azt jelenti, hogy egyre keve­sebben küzdenek hiteltörleszté­si gondokkal, többen jutnak két­naponta húshoz, kevesebbek­nek jelent gondot a lakás fűtése. Most már csak a lakosság fele nem engedheti meg magának, hogy évente egyszer elmenjen egy hétre nyaralni, és ennyi embernek okoz gondot a várat­lan kiadások fedezése is. Egy másik mérőszám, a rela­tív jövedelmi szegénység azon­ban csak nagyon minimális mértékben javult. Még min­dig az emberek 14,5 százalé­kát érinti jövedelmi szegénység a 2014-es 14,9 százalék után, vagyis ennyien vannak, akik nem rendelkeznek a mediánjö­­vedelem 60 százalékával sem. A munkaszegények aránya 6,1 százalékra csökkent a tava­lyi 7,1-ről, miután a foglalkoz­tatás folyamatosan növekszik. Igaz, ebben a közmunka ki­­szélesedésének is szerepe van. Mindezek miatt a KSH szerint egy év alatt 3 százalékról 1,9-re csökkent a leginkább veszélyez­tetett, mélyszegénységben élők aránya (akiket mindhárom sze­génységi dimenzió - az anya­gi depriváció,- a jövedelmi sze­génység és a munkaszegénység - egyszerre veszélyeztet). A szé­pen alakuló szám mögött azon­ban a jövedelmek növekedésén és az elsődleges munkaerőpiac javulásán túl minden bizonnyal a közfoglalkoztatás is ott áll. Er­re utal, hogy a jövedelmi szegé­nyek aránya csak minimálisan mérséklődött. Vagyis: hiába lett munkája valakinek, ha nem éri el a mediánjövedelem 60 száza­lékát, vagy nélkülöznie kell az anyagi javak egy jó részét. Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (százalék) H-2010 2015—ki VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A legveszélyeztetettebb társa­dalmi csoportok a 18 év alattiak, az egyszülős háztartások, az ala­csonyan iskolázottak, a munka­­nélküliek és a romák. Kincses Áron hangsúlyozta, kedvező fejlemény, hogy a gyermeksze­génység csökkent a legnagyobb mértékben, a 2014-es 25 száza­lékról 20-ra. A szegénységi koc­kázat csökkenésében a gazda­sági növekedés kedvező hatá­sai játszották a főszerepet. Az egy főre jutó éves nettó jövede­lem átlag 4,6 százalékkal, 1 mil­lió 150 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó összes fogyasztás 979 ezer forintra nőtt tavaly, ami re­álértéken 7,9 százalékos emel­kedés. A válság előtti, 2007-es szinthez képest pedig iii7,3 szá-Megszüntette a létminimum­számítást a KSH. Tavaly meg­próbáltak két új módszert ki­dolgozni a szegénység, illetve a létminimum mérésére, ami jobban mutatja a folyamato­kat, de a szakmai vita helyett politikai vita alakult ki, és nem sikerült konszenzusra jutni a partnerekkel. „A létminimum egy heterogén sokaság, a fel­zalékos az emelkedés. A háztar­tások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és al­koholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedés­re és szállításra éves szinten fe­jenként átlagosan 109 ezer forin­tot fordítottak. Az egyes jövedelmi csopor­tok eltérően növelték fogyasztá­sukat. A legfelső jövedelmi ötöd­ben élők 3,4-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsóban lévők. A legszegényebbek kiadá­sai az országos átlag felét, a leg­gazdagabbak kiadásai az átlag 1,7-szeresét tették ki; a szegé­nyek kiadásai 6,3, a gazdagoké 8 százalékkal növekedtek. használók félreértik a jelenté­sét” - mondta Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője. Idén már a Policy Agenda számí­totta ki a létminimumot a régi módszer szerint. Egy kétgyer­mekes háztartásnál havi 255 ezer forintot számítottak a lét­minimumnak, és ez alapján a lakosság 41 százaléka a létmi­nimum alatt élt 2015-ben. Korlátozzák a kitermelést, felszökhet az olaj ára BECS Hónapokig tartó bizonyta­lanságnak vetettek véget a Kő­olaj-exportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) tagállamai a szerdán Bécsben tartott ér­tekezletükön, amelyen hat év után először sikerült konkrét megállapodásra jutniuk a kiter­melés csökkentéséről. Napi 1,8 millió hordóval kevesebb olaj kerülhet januártól a világpiac­ra. Ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy a követ­kező hónapokban jelentősen megemelkedhet az üzemanya­gok ára. Az emelkedés miatt a szállítási költségek is nőhetnek. Jövő héten Dohában újra döntés várható a további csökkentésről Az OPEC-tagok és a szerve­zethez nem tartozó nagy kőolaj­exportőr országok december 9-én Dohában összeülnek, hogy a további csökkentésről egyez­tessenek. A nem OPEC-tagok 600 ezer hordós csökkentést he­lyeztek kilátásba, ebből Orosz­ország egymaga vállalja, hogy napi 300 ezer hordóval keve­sebb olajat termel ki a jövőben. A mostani döntéssel az OPEC 2008, azaz a gazdasági válság óta először vesz vissza a terme­lésből. A fő oka ennek a döntés­nek az, hogy túl sok olaj volt a piacon és viszonylag alacsony áron. A fogyasztás pedig nem emelkedett jelentős mértékben. Az északi-tengeri Brent és a WTI amerikai könnyűolajfaj­­ta ára idén januárban 12 éves mélypontra süllyedt. Több mint két éve, 2014 nyarán még 115 dollárba került az olaj, idén ja­nuár 20-án viszont a WTI 26,19 dolláron, a Brent pedig 27,10 dolláron ütötte meg a legalacso­nyabb szintet. Tegnapra 13 hónapos csúcsot döntött a Brent olaj ára. T. E. A Brent árfolyama VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Vége a létminimum számításának Európai felmérés: a magyarok kétharmada, a görögök háromnegyede késik a számlákkal Nehezebben jönnek ki a fizetésükből EU Tízből négy magyar gondolja úgy, hogy nincs elegendő pén­ze a kiegyensúlyozott és méltá­nyos életvitelhez - derül ki az Intrum Justitia legfrissebb ku­tatásából. 21 ország 21 317 eu­rópai - köztük 1005 magyar - állampolgárát kérdezték. A vá­laszokból kiderült, tavaly óta nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják időben fi­zetni a számláikat. „A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentős részé­nek vannak pénzügyi nehézsé­gei” - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egy­szer előfordult az elmúlt 12 hó­napban, hogy késve fizették be a számlájukat. Ennek fő oka az, hogy nem volt pénzük a szám­lák kifizetéséhez. Görögország­ban a legmagasabb a késve fize­tők aránya, ott a megkérdezet­tek 76 százaléka nem fizetett időben. Dániában és Spanyol­­országban a legalacsonyabb a késve fizetők aránya, de a la­kosság 31 százaléka még ott is határidőn túl fizette be a szám­lákat az elmúlt évben. Magyar­­országon ez a mutató 64 száza­lékos, ez a második legrosszabb arány Görögország után az eu­rópai rangsorban. Tízből három magyar meg­kérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata a pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban részt ve­vő országok közül - Görögor­szág mellett - hazánkban a leg­magasabb. „A külföldre távozó munkaerőt új munkahelyek­kel lehet visszacsábítani. Na­gyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társaságiadó-csök­­kentését. Ezzel új szolgáltatói központok jöhetnek Magyaror­szágra, és újabb munkahelye­ket teremtenek” - hangsúlyoz­ta Felfalusi Péter. Az európaiak 27 százaléka állítja, időnként nem tudja visz­­szafizetni tartozásait. Az ide­­tartozók anyagi helyzete rosz­­szabb, mint tavaly volt, és bo­­rúsabban is látják a jövőt. Euró­pai összehasonlításban a meg­kérdezettek csaknem harma­dának okoz nehézséget az adós­ságok visszafizetése, a magya­roknál ez az arány csaknem 40 százalék. Az európaiak elsősor­ban banki forrásból próbálják megoldani gondjaikat. Nálunk inkább a család és a barátok se­gítenek. A magyar válaszadók a múlt évhez képest kedvezőbben látják a jövőt; 4 százalékkal töb­ben bíznak pénzügyi helyzetük javulásában. H. B. Csökkenhet a tranzakciós banki illeték BUDAPEST A kormány kész ar­ra, hogy a vállalati hitelállo­mány legalább 20 százalékos növekedése esetén lemondjon a tranzakciós illeték egy részé­ről - mondta a nemzetgazdasá­gi miniszter egy tegnapi kon­ferencián. Azok a bankok kap­nak kedvezményt, amelyek hi­telállományukat 2017. évvégéig több mint ötödével tudják nö­velni a 2015. év végihez képest. A kedvezmény a 2017-es adóév első napjától alkalmazható lesz. Az enyhítés mértéke a növeke­dés 0,6 százaléka, de az összeg nem haladhatja meg a tranzak­ciós illeték 80 százalékát. Var­ga Mihály erről még egyeztetni fog a Bankszövetséggel. MW 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom