Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-26 / 278. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 26., SZOMBAT Bicikliket, autókat lopott két faddi fiú TOLNA-FADD Autókat, kerékpárokat és 4 darab alumínium felnit lopott két faddi fiatalember Tolnáról, illetve Faddról, közölte a rendőrség. A Szekszárdi Rendőrkapitányság jármű önkényes elvétele és lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ellenük. A 17 éves faddi fiúk november 12-én elkötötték egy a tolnai tanya udvarából az ott álló lezáratlan autót. Addig furikáztak vele, míg kifogyott belőle az üzemanyag, aztán otthagyták az Mó-os autópályán. November 17-én egy bekerített tolnai udvar nyitott garázsából négy alumínium felnit loptak el a rajtuk lévő gumikkal együtt. November 20-án pedig egy faddi háztól vittek el egy gépkocsit, amelyben benne volt az indítókulcs. Ezt az autót Tolnán hagyták, amikor kifogyott belőle az üzemanyag. Még azon a napon két kerékpárt is loptak, és hazakerekeztek velük Faddra. A bicikliket eldugták a település külterületén. Miután lebuktak, az egyikük beismerő vallomást tett, a másik csak részben ismerte el a bűncselekmények elkövetését. A rendőrök az egyik fiatalt őrizetbe vették, majd kezdeményezték előzetes letartóztatását, a másik gyanúsított szabadlábon védekezhet. A lopott holmikat a rendőrök megtalálták és lefoglalták. 1.1. Egyre több az agráriumban a vállalkozás MAGYARORSZÁG A 2016-os mezőgazdasági összeírás előzetes adatai alapján országosan 9 ezer gazdasági szervezet, valamint 416 ezer egyéni gazda folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Tolna megyében is nőtt az agrár tevékenységet folytatók száma. Míg a cégek száma 3 év alatt 11 százalékkal nőtt, addig az egyéni termelők száma 12 százalékkal csökkent. A vállalkozások ma a számok alapján 21 ezerrel több állandó, illetve idénymunkást foglalkoztatnak, mint 2013-ban, az egyéni gazdák ellenben 8 ezerrel kevesebbet. Tolna megyében főleg a szüret, almaszedés, betakarítás idején foglalkoztatnak alkalmi munkásokat a vállalkozók. M. I. Az év végén lejár a Sötétvölgyi-tóra vonatkozó szerződés, amely a Szekszárdi Közalkalmazotti Horgászegyesületet helyezte birtokon belülre, a hasznosítást illetően. Volt is némi izgalom a jövőt illetően, de mára eldőlt, ezután is a három évtizedes múltra visszatekintő egyesület tagjai foghatják a halat a szép környezetben. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza.@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Sok halat lehet fogni a sötétvölgyi horgásztóban. Csak ízelítőül két tórekord: Jakab lózsef az idén májusban egy 76 kilós harcsát, Horváth Krisztián pedig szeptember elején egy 13,54 kilós pontyot akasztott meg. Érthető, hogy a Nyitva az ajtajuk Az egyesületnek egyébként most 150 tagja van, és ezen kívül 20 jogi személy. Az optimális ennél több lenne, legalább 200 tag, de Nagy Csaba úgy látja, az utóbbi időben csökken a sporthorgászat iránti érdeklődés. Elmúltak már azok az idők, amikor ajánlásra, kérelem alapján lehetett bejutni. A tagság nagy része nyugdíjas, idősebb ember. A fiatalok elsősorban ma már nem azért horgásznak, hogy hazavigyék a halat és megfőzzék. A fontos az élmény, azokat a tavakat keresik, amelyekben rekordhalak vannak. horgászok szívesen töltik idejüket a festői környezetben lévő tó partján, nem szívesen mondanának le erről a lehetőségről. Legutóbb csak három esztendőre köthetett szerződést a Szekszárdi Közalkalmazotti Horgász Egyesület a jogokat gyakorló Gemenc Zrt.-vel. A viszonylag rövid intervallum nem segítette elő a hosszabb távra történő tervezést. Most, hogy megint aktuálissá vált a szerződéskötés, minden érintett horgász érdeklődve várta a fejleményeket. A napokban a két fél - a Gemenc ZRt. vezérigazgatója, Csonka Tibor és a horgászegyesület elnöke, Nagy Csaba aláírásával pontot tett a dolog végére, újabb öt évre a „közalkalmazottak” horgászhatnak, horgásztathatnak a Szek-Őrködnek Egyre nagyobb gond a tó állandó őrzése. Minden éjszaka ketten őrködnek, de a szezonban, hét végén és ünnepnapokon nappal is. Az időseket azért nehéz éjszakára beosztani, mert - idősek, a fiatalokat meg azért, mert ők nappal dolgoznak. Az egyesület köteles vizsgázott társadalmi halőröket is „alkalmazni", és a hivatásos halőr is gyakran megfordul a tóparton. A biztonságot szolgálja a tó éjszakai megvilágítása, amely némely kívülálló vélekedésével ellentétben az utolsó fillérig az egyesület költségvetését terheli. szárd és Kakasd között elterülő 12,5 hektáros tavon. A feltételek hasonlóak, mint korábban, de az éves bérleti díjat félmillióval, 1.900.000-ről 2.400.000-re megemelte a zrt, ehhez jön még az áfa. Ennek persze nem örülnek a horgászok, hiszen minden az ő zsebükből megy, senki nem ad nekik pénzt. (Egyetlen kivétel akad: a szekszárdi önkormányzat az idén 100.000 forint támogatást biztosított, ami éppen a fele a korábbi összegnek és a mobilvécé bérleti díjának. Ez utóbbit egyébként szinte kivétel nélkül az odalátogató turisták használják.) A sokmillió forintos költségvetésből gazdálkodó egyesületnél mostanáig nem voltak gondok anyagi téren, s minden bizonnyal ezután sem lesznek. Gondozzák A tagokat társadalmimunka-kötelezettség is terheli. Ez elsősorban a környezet gondozását és a tó körüli gát rendben tartását jelenti. Mivel nagyon sok turista, kiránduló keresi fel a tó környékét, fontos a szeméttárolók rendszeres ürítése. Ez többnyire naponta megtörténik. Ahol szükségessé vált, megerősítették a partot is. Az idén, éppen a tó sorsát érintő bizonytalanság miatt némileg visszafogták a komolyabb tevékenységet, de most, a minimum öt évre szóló szerződés birtokában bizonyára változik a helyzet. Igaz ugyan, hogy néha érik meglepetések az egyesületet. Legutóbb is millión felüli öszszeget rótt ki rá a székesfehérvári katasztrófavédelmi hatóság vízkészletjárulék címén. Megállapították, hogy 55 ezer köbméter a párolgási veszteség, amit bizony az egyesületnek kell megfizetnie. Magyarul 225 forintot kér a hatóság azért a „leharcolt” koszos vízért, ami már több halastavon is átfolyt. Köbméterenként 225 forintot, ráadásul az idén ki sem nyitották a befolyó zsilipet. Most vakarják a fejüket a horgászok, mert nem értik, hogy egyrészt az állam támogatja ezt a mindenki számára hasznos tevékenységet, másrészt meg jól oda-odavág nekik. Az égből jött A tó vízutánpótlása korábban a Rák-patakból történt. Most is karbantartották a befolyót, de idén e forrásból nem engedtek be egy csepp vizet sem. Elég volt a természetes csapadék, ami azért kedvező, mert abszolút tiszta. A patak több, intenzíven használt halastavon is átfolyik. Néhány éve volt egy kisebb mértékű halpusztulás, aminek okát sokan abban keresik, hogy a patak szennyező anyagot hozhatott a tóba, nem feltétlenül a halastavakból. A szennyezés forrása máig nem ismert. Halpusztulás azóta nem volt. Bővítették energetikai ismereteiket PAKS A radioaktív hulladékkezelés hazai gyakorlatával foglalkozott novemberi találkozóján a Paksi Energetikai Kerekasztal, amely az aktívan már nem dolgozó energetikai szakemberek fóruma. Vezetőjük, Hetzmann Albert azt mondta, céljuk, hogy energetikai témákban bővítsék ismereteiket, megvitassák az aktuális kérdéseket. Ennek az évnek volt két-három kitüntetett témája, az egyik a radioaktív hulladékkezelés, amelynek professzionális művelőit, azaz a Radioaktív Hulladékkezelő Nonprofit Kft. vezetőit hívták meg Csengey Dénes Kulturális Központban tartott kerekasztal beszélgetésükre. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató azt mondta, Magyarországon a radioaktív hulladék elhelyezése megnyugtatóan rendezett. A kis és közepes aktivitású hulladékok számára végleges tároló épült, készen állnak a tervek a bővítésre annak érdekében, hogy az új blokkok Magyarország a kis országok élmezőnyébe tartozik. hasonló besorolású hulladékát ugyanitt elhelyezzék. A nemzeti program a nagyaktivitású hulladékokra vonatkozóan azt tartalmazza, hogy egy mélygeológiai tárolót kell építeni megfelelő izolációt biztosító kőzetben. Gazdasági tekintetben a legkonzervatívabb módon számolnak, azaz a most feltételezettől csak olcsóbb lehet a hulladékkezelés - húzta alá dr. Kereki Ferenc kiemelve, hogy a tudomány és technika legmodernebb módszereit alkalmazzák a műszaki gátak tervezését, építését, de a leglényegesebb az, hogy a legmegfelelőbb földtani környezetet találják meg. Arra is kitért, hogy tisztában vannak döntéseik súlyával, azok esetleges következményeivel. Ennek tudatában nagy felelősséggel hozzák meg döntéseiket felhasználva a nemzetközi tudásbázist is. Magyarország a kis országok élmezőnyébe tartozik ezen a téren és a megfontolva haladás elvét használja, azaz nem vár arra, hogy mások találják meg a megoldásokat, de nem is „szalad” előre egy esetleges rossz megoldást alkalmazva. Vida T. Az '56-os forradalom leverésének áldozatai előtt könyvvel, emléktáblával tiszteleg a Duna-parti város A földvári laktanya története nem közismert DÜNAFÖLDVÁR Vetési Imre József honvéd Dunaföldváron veszítette életét. Fejlövést kapott, amikor az 195ó-os forradalom leverésére érkező szovjet csapatok támadást intéztek a földvári laktanya ellen. Huszonkét éves volt akkor. Emlékét immár tábla őrzi a városháza falán. A kezdeményező - miként Horváth Zsolt polgármester a csütörtöki megemlékezés után elmondta - a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum volt. Az intézmény összesítette a forradalom és szabadságharc során elesett katona hősök adatait. Az ’56-os eseményeket Nagy Attila alezredes, a Dunántúli Híradó és Informatika Főközpont parancsnoka idézte fel. Horváth Zsolt polgármester elmondta, hogy a városháza falán már volt egy tábla, ami az ’56-os hősök előtt tiszteleg, emellé került másik márványtábla Vetési Imre Józsefre emlékezve, az ünnepség végén érte szólalt meg a Magyar takarodó is kürtön. Habár a laktanyában veszítette életét a fiatal katona, nem ott helyezték el a táblát, hanem olyan központi helyet választottak, ahol bárki, bármikor le tudja róni tiszteletét - fogalmazott a polgármester. Dunafóldvár egy könyvvel is tiszteleg az események áldozatai előtt. Ennek kiadását Nagy Gáborné korábbi polgármester vállalta magára. Megkereste a Az egykori földvári kiskatona, dr. Tóth Miklós dedikál Pécsett élő dr. Tóth Miklóst, aki ’5ó-ban Dunaföldváron szolgált sorkatonaként. Az ő emlékezése szolgál alapjául a Volt egyszer egy légvédelmi tüzérezred című kötethez. Sokan nem tudják, sőt a városi monográfiában sincs benne az Hunyadi János Laktanya ’56-os története. Azért határozta el Nagy Gáborné a könyv megjelentetését, mert „öt ártatlan, vétlen kiskatona halt meg, amikor a nagy haderővel érkező szovjet csapatok öt órán át lőtték a laktanyát”. Sajnos sem a még élőket, sem az elhunyt katonák családjait nem sikerült felkutatni, annyit derítettek ki, hogy szintén áldozatul esett Varga István szakaszvezető, akinek sírja a dunaföldvári temetőben van. Bár felvették a minisztériummal a kapcsolatot, az ő neve valamilyen okból nem kerülhetett fel az emléktáblára, valószínűleg nem történt meg a hivatalos holttá nyilvánítása - mondta Nagy Gáborné. Hozzátette, a kutatást folytatják. A kötetből ezer példány készült el. Az eredeti tervek szerint dunaföldvári vállalkozók segítségét szerették volna kérni a megjelentetéshez, de nem volt rá szükség, mert az emlékévre elkülönített keretből a kötet kiadója, Nagy Gáborné egymillió forintot nyert el, ami szinte teljesen lefedte a költségeket. Vida T.
