Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-22 / 274. szám

ft MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 22., KEDD Optimistább a gazdaság és a lakosság MAGYARORSZÁG Novemberben - az októberi hároméves mély­pont után - tavaszi szintjére erősödött a GKI konjunktúra­­indexe. A GKI Gazdaságkuta­tó Zrt. által, az EU támogatásá­val végzett felmérés szerint eb­ben a hónapban az üzleti és fo­gyasztói várakozások is opti­mistábbak lettek. A GKI kon­junktúraindexe mintegy két és fél éve viszonylag szűk sáv­ban hullámzik, most ennek is közepe táján található. Szeptemberben az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével mindegyik ágazat bizalmi indexe emelkedett, igaz az iparé csak keveset. A beruházási szándék is erő­södött, főleg 2017-re. Az épí­tőipari bizalmi index értéke novemberben számottevően nőtt, s ezzel 14 havi csúcsára jutott. A kereskedelmi bizal­mi index a szeptemberi szint­re esett vissza. Az eladási po­zíció és a rendelések megítélé­se egyaránt romlott, a készle­teké viszont javult. A szolgál­tatói bizalmi index emelkedé­sében főleg az általános üzlet-Csökkent a fo­gyasztók inflációs várakozása. menet javuló megítélésének volt szerepe. A foglalkoztatá­si szándék különösen az épí­tőiparban, de az iparban és a szolgáltató cégek körében is kedvezőbbé vált, a kereskede­lemben nem változott. lelentő­­sen csökkent a lakosság mun­kanélküliségtől való félelme. Az értékesítési árak emelke­désére számítók köre a szol­gáltató szektor kivételével minden ágazatban bővült, de a termelők többsége továbbra sem gondol áremelésre. Csök­kent a fogyasztók inflációs vá­rakozása. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban kissé romlott, a töb­bi ágazatban - különösen a ke­reskedelemben valamint a lakosság körében viszont ja­vult. A GKI fogyasztói bizalmi in­dex novemberben az októbe­ri csökkenést követően júliu­si szintjére emelkedett. A la­kosság saját pénzügyi helyze­tének következő egy évét va­lamint várható megtakarítási képességét is jobbnak érezte, mint októberben. V. M. Két évtizede biztosít lehetősé­get fiatal zenekaroknak fellé­pésre, szakértő zsűri előtt való bemutatkozásra a paksi Ama­tőr Pop-Rock-Jazz Fesztivál. Idén kifejezetten magas színvo­nalú produkciók versenyeztek. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS Huszonhárom zene­kar jelentkezett az idei Ama­­tőr-Pop-Rock-Iazz Fesztiválra. Ez kevesebb valamivel a szo­kásosnál, de a rendezvény in­dulása óta sokat változott a vi­lág, majd’ minden megyében szerveznek tehetségkutatót. A paksinál csak egy idősebb van, a tatabányai, illetve a ve­le együtt indult balatonfüre­di. Ruff Ferenc fesztiváligaz­gató benne van a dolgok sű­rűjében, Pakson szervez, má­sutt zsűritagként értékel, aktí­van részt vesz a szakmai szer­vezetek munkájában. Lapunk­nak azt mondta, érdemes a ze­nekaroknak több tehetségku­tatón bemutatkozni, mert más aspektusból, más összetéte­lű zsűri értékel. Paksra szíve­sen jönnek a fiatal zenészek, a jól összeszokott zsűri - köz­tük Papp Gyula, Berki Tamás, Andrásik Remo - iránymuta­tását szívesen fogadják. Fellépni a közel két évtizede indult paksi fesztiválon nem­csak azért fontos, mert eviden­cia, hogy nem maguknak, ha­nem a közönségnek játszanak a zenészek, hanem azért is, mert kezdetektől az a filozófiá­ja a seregszemlének, hogy gya­korlott, neves zenészek nyíl­tan értékelik a produkciókat, útmutatást adnak a zenészek­nek. Korábban minden, ma már az előválogató legjobb ti­zenhárom zenekara mutatkoz­hat be. Ruff Ferenc szerint ép­pen ezért érthetetlen és etikát­lan, hogy idén három gárda nem érkezett meg, ezzel más tehetséges muzsikusokat meg­fosztva a lehetőségtől. Ruff Ferenc szerint egyre jobb a színvonal, az idei ver­senyben magas színvonalú produkciók versenyeztek. Ki­váló hangszeres tudás és felké­szültség jellemezte az előadó­kat. Véleménye szerint ez egye­bek mellett annak is köszönhe­tő, hogy egyre több a könnyű­zenét is oktató művészképző. Le a „playback huszárokkal”! Legyen élő zene Magyarorszá­gon - így foglalható össze a Be­rek Dániel billentyű, Lengyel Levente gitár, Kovács-Ferencz Zsolt basszusgitár, Kasó Máté dob, Berek Mihály ének felállá­sú bölcskei The Subrune zene­kar hitvallása. Első saját szá­mukban is ezt foglalták dal­ba, amikor is arról énekelnek, hogy le a playback huszárokkal. 2011-ben Junior Band néven há­rom taggal kezdték a zenélést, a mostani formáció friss, csu­pán 2016 májusa óta zenélnek ebben a felállásban. A bölcskei igényes élő zene mellett elkö­telezett fiúkhoz kisapostagi, őr­­bottyáni fiatalok csatlakoztak, a zenekar három tagja is - Le­vente, Zsolt és Máté - a bodaj­­ki Hang-Szín-Tér Művészeti Isko­la diákja, de mindannyian tanul­tak zenélni, s ereikben zenész vér csörgedezik. Feltett szándé­kuk, hogy a zene a hivatásuk lesz, hiszik, hogy erre ma Ma­gyarországon van esély. A műfa­jokat illetően nem kívánják be­skatulyázni magukat, a paksi tehetségkutatón - ahol egyéb­ként sok dicséretet, jó taná­csot és egy sor díjat is kaptak - pop-rockot, jazz-bluest egyaránt játszottak. Határozott szándé­kuk, hogy kreatív zenét játsza­nak és azt ötletesen tálalják a közönségnek. Tizenhárom együttes kapott lehetőséget arra. hogy közönség és szakértő zsűri előtt lépjen a paksi fesztivál színpadára "Á1 Értékes díjak találtak gazdára A fesztivál 1. helyezettje a Hel­­loPisti! zenekar lett Tatabányá­ról, énekesük, Varga Lilla a kö­zönségdíjat is kiérdemelte. A 2. díjat a budapesti Német Bendegúz Trió vitte el a legjobb basszusgitárosnak járó díjjal együtt, a 3. helyen pedig a ta­tai Köpönyegforgatók futott be. A legjobb énekesnek járó díjat a Generation Impasse kapta, a legjobb dalszövegért díjaz­ták a Skannibals és az All Inc­lusive együttest. A legjobb gitá­ros Lengyel Levente lett, a leg­jobb dobos Kasó Máté, zeneka­ruk a bölcskei The Subrune el­nyerte az ifjúsági zsűri különdí­­ját is. Mindemellett különböző fellépési lehetőségeket, fesz­tivál meghívásokat is odaítél­tek. A XIX. Légrádi Antal Tehet­ségkutató Fesztiválon a Gene­ration Impasse mutatkozhat be, a XXI. Peron Alapítvány Te­hetségkutató Fesztiválon a The Subrune. A budapesti Bujdosó Kertben és a jövő évi Kávé, Bor és Pálinka Fesztiválon a Helló- Pisti! állhat színpadra. A mis­kolci Corner Stage-ben fellépé­si lehetőséget, a CODE FM Rá­dióban pedig reklámkampányt nyert a Németh Bendegúz Trió. Az ország tehetségkutatóinak nyertesei a Budapest Music Ex­pón 3 millió forintos fődíjért szállhatnak versenybe. Szép meséket mondtak a Regélőn PAKS Mindegyik paksi álta­lános iskolából érkezett neve­ző az idei Regélő Mesemondó versenyre, de Dunaföldvárról, Gerjenből, Dunaszentgyörgy­­ről, Nagydorogról, Tengelicről és Szekszárdról is jöttek diá­kok. A Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban rendezett hagyományos megméretteté­sen 19 alsó tagozatos és 17 fel­ső tagozatos diákot értékelt a zsűri. Nevezni öt perc időtar­tamnál nem hosszabb magyar népmesével lehetett. A testvér­­településeken élő diákok nem neveztek idén mert - mint a könyvtár munkatársától, Bo­dor Évától megtudtuk - „az ot­tani iskolák rendje is akadá­lyokat gördít az ilyen jellegű utazások elé”, ősszel cseredi­ák programban nem látogat­tak Paksra gyerekek, a Ki Mit Tud?-ra érkeznek majd. Alsó tagozatban arany mi­nősítést kapott: Bedecs Tamás és Vesza Zsombor, ezüst minő­sítést kapott: Kovács Léda Ág­nes, Kövesdi Katalin és Gősi Gabriella, aki a közönségdíjat is hazavihette. A zsűri bronz minősítéssel jutalmazta Fül­ler Borsika Dóra, Mezősi Han­na és Rosta Gergő Péter elő­adását, különdíjban részesült: Stingli Tamás. A felső tagoza­tosoknál Mendi Milán és Tóth Flóra előadását értékelték a legjobb­nak, ők arany minősítést kap­tak. Linger Dorina, Péter Laura, Pápa Ákos, Tóth Kristóf és Zeng­­rüber Réka produkcióját ezüst minősítéssel jutalmazta a zsűri, amelynek tagjai a felsősök kö­zött nyolc bronz minősítést ítél­tek oda. Tóth Flóra különdíjat, Tóth Kristóf pedig közönségdí­jat is vihetett haza. Vida T. Tóth Flóra két díjat is kapott BOGYtSZLÓ Egy melléképület tetőszerkezete gyulladt ki csütörtö­kön kora este Bogyiszlón. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a lángok a la­kóházat nem veszélyeztették, a tűz továbbterjedését a szekszár­di hivatásos és a tolnai önkormányzati tűzoltók fékezték meg két vízsugár és kézi szerszámok segítségével. H. E Nagyon igényes növény, nem egyszerű termeszteni, de megéri Az ősz ajándéka a sült gesztenye SZEKSZÁRD A sült gesztenye il­lata, íze hozzátartozik a késő őszi és tél eleji hónapok han­gulatához. Szekszárdon, a bel­városban minden évben kínál­ja portékáját egy árus, aki egé­szen a karácsonyi szezonig áll kint a hidegben. Sok-sok vásár­ló megfordul nála, sokan kér­dezik tőle, honnan származik a gesztenye, mert ez a növény nagyon kényes, akármilyen ta­lajon nem lehet felnevelni. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és mi­nősített fajtákról nem beszél­hettünk. A hazai fajtaelőállítás Szentiványi Péter nevéhez fű­ződik, aki az 1950-es években kezdte meg nemesítő munká­ját. A gesztenye fajták jól repre­zentálják a főbb hazai termesz­tő tájakat, nevezetesen az Alpo­kalja vidékét, a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot. Míg a diófa szinte mindenhol gyö­keret ereszt, addig a gesztenye­fa csak a gyengén savanyú és mészmentes talajt szereti. Na­gyon vízigényes, évi csapadék­­mennyisége a 800 millimétert is megkívánja. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcs­faj a gesztenyefa. Előfordulnak többszáz éves példányok is, fő­leg Kőszeg környékén 600-700 éves fák is vannak. A gesztenyét otthon is meg­süthetjük, alufóliára borítva a legegyszerűbb. M. I. A szekszárdi árus szerint nagyon kelendő a sült gesztenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom