Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 4., PENTEK Az uszodára költik a vízműcég osztalékát TOLNA Az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (ÉRÖV) létrejöttét megelőző időkben a víziközmű szolgáltatást Tolnán (is) a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. látta el. Utóbbi cég jelenleg végrehajtás alatt áll. A társaság jelentős eredménytartalékkal rendelkezik, így nincs akadálya annak, hogy a cég tulajdonosai osztalékelőleget vegyenek ki a Tolna Víz- és Csatornamű Kft-ből. A tolnai képviselő-testület legutóbbi ülésén 70 millió forint osztalékelőleg kifizetését rendelte el. A tulajdonosi arányok alapján ebből Tolnára 63,6 millió forint jut. Ez az összeg fedezetet nyújt a tolnai tanuszoda építése kapcsán az önkormányzatot terhelő feladatok finanszírozására, illetve ennek felhasználásával nincs szükség a költségvetésben tervezett fejlesztési hitel felvételére. Mint azt korábban már megírtuk, a tanuszoda mintegy 340 millió forintos állami beruházásban épül. Ám a költségek egy része - így például a telken belüli közművezetékek, az úthálózat, a járdák és parkolók építése - a várost terheli. S. K. A régi és az új szennyvíztelep is szóba került TOLNA Az egykori és az új tolnai szennyvízteleppel kapcsolatban is hoztak döntéseket a tolnai képviselők legutóbbi ülésükön. A régi telep környékének környezetvédelmi állapotfelmérésével és egy döntéselőkészítő tanulmány készítésével egy budapesti céget bíztak meg, feltételes közbeszerzési eljárás nyomán. Ha nyernek pályázati támogatást, akkor erre a munkára bő 17 millió forintot lehet fordítani. A 2014-ben átadott új szennyvíztelep egyes berendezésein jelentős korrózió tapasztalható. Az ezzel kapcsolatos műszaki beavatkozási dokumentációt is a fent említett budapesti cég készítheti el hasonló összegért, szintén feltételes közbeszerzési eljárás nyomán. S. K. Hatesztendős procedúra ért véget: Pálfa minőségi bortermelő készülnek jó borok Egy sor előnnyel járhat a csatlakozás a Tolnai Borvidékhez Itt is Ettől a borpiaci évtől borvidéki település, azaz minőségi bortermő hely Pálfa. Ezzel megnyílhat az út azok előtt, akik fantáziát látnak a településen a szőlőtermesztésben, borkészítésben. Immár hivatalosan is lehet minőségi bort készíteni a pálfai Öreg-hegyen. Vida Tünde PÁLFA Rendkívül hasonlók a földrajzi és geológia tulajdonságai a pálfai szőlőtermő területeknek, mint a Tolnai Borvidék többi településén lévőknek. Ez alapján kérte a település a felvételét a Tolnai Borvidékbe több szőlőtermelő nevében Bóka András pálfai szőlősgazda, bortermelő, aki az egyetemi közgazdasági mellé másoddiplomát szőlész-borász mérnökként szerzett. - A pálfai szőlőtermő terület egy földrajzi egységet képez a Tolnai Borvidékkel, rendkívül hasonló ökológiai adottságokkal és termesztési hagyományokkal bír, alkalmas magas minőségű termék előállítására - így összegezte indoklásában a község „felvételi kérelmét” Bóka András. Mintegy hatesztendős procedúra ért véget azzal, hogy a Bor Eredetvédelmi Tanács hozzájárulása után a földművelésügyi miniszter aláírása is rákerült a termékleírás módosítására. Ezzel komoly lehetőségek nyílnak meg mindazok előtt, akik Pálfán a borkészítésben fantáziát látnak. 2009-ben, amikor az első termékleírások elkészültek, Pálfa kimaradt a borvidéki lehatárolásból. Bóka András egy évvel később tette meg az első lépéseket annak érdekében, hogy a Tolnai Borvidék részévé válhasson a település, ami alapvető feltétele annak, ha valaki árutermelő borászatot szeretne megvalósítani. Erre van törekvés Pálfán, nemcsak András és fivére, Zoltán, hanem több gazda is komolyan foglalkozik a borászattal. Az elmúlt évek borversenyeinek eredményei, amit természetesen a kérelmükhöz is csatoltak, igazolják azt, hogy lehet jó bort készíteni Pálfán. Immár, ettől a borpiaci évtől, A csatlakozástól számos előnyt várnak a szőlőműveléssel foglalkozók gazdasági és egyéb területen is. Úgy vélik, vonzóbbá válna a szőlőhegy azok számára, akik akarják és képesek megművelni a területeket, ezáltal kevesebb elhagyott föld lenne a pálfai szőlőhegyen. További hozadék lehetne, hogy a borvidéki településsé minősítés előmozdíthatja az infrastruktúra fejlesztést, ami már csak azért is nagyon fontos lenne, mert vízvezeték és villany nincs az Öreg-hegyen, illetve a mezőgazdasági utak is rászorulnának a rendbetételre. Bóka András szerint lendületet adhat a szőlészeti, borászati beruházásoknak, ha OEM, azaz oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bort hozhatnának forgalomba, ami a régi minőségi bor kategóriát jelenti. Az árutermelési céllal gazdálkodók számára értékesítési és marketing előnyt is jelentene ez. A helyi borral kapcsolatos események szervezése is gördülékenyebbé válhat, a gazdák területei idővel felértékelődhetnek. Összességében ez a lépés növelheti a hátrányos helyzetű kistérség népességmegtartó erejét. nemcsak asztali és tájbor, hanem minőségi bor kategóriába lehet ezeket sorolni. Mindezt elérni nem volt egyszerű, de sikerült bebizonyítani, hogy a termőhely és a minőség közötti kapcsolat Pálfa szőlőkataszterben foglalt területein ugyanúgy fennáll, mint a Tolnai Borvidék más területein. Kezdetekben csak Pálfa ügyét karolta fel Bóka András, majd később több település is jelezte csatlakozási szándékát. Néhányan lemorzsolódtak a minőségi bortermelőhely minősítésért folytatott „küzdelem” során, de Cikó, Németkér, Pári és Fürgéd is pozitív elbírálásban részesült. A sikerhez a borvidéken dolgozó termelők és a hivatalos feladatokat ellátó hegybírók támogatására és kitartó munkájára is szükség volt. Óriási eredménynek értékeli a döntést Bóka András, aki azt várja, hogy ennek köszönhetően több fiatal dönt majd úgy, hogy szőlészettel, borászattal kezd foglalkozni. Ezt az újonnan csatlakozó településeken most még valószínűleg könnyebben tehetik meg, hiszen olcsóbban hozzá lehet jutni a területekhez, amelyek egyébként várhatóan felértékelődnek ezek után. Fontos, persze - tette hozzá -, hogy a pályázati lehetőségeket kihasználva fejlesszék az infrastruktúrát. Az, hogy minőségi bortermelő hellyé vált a település, a pályázatokon való részvételt is megkönnyíti. Bezerédj István születésének évfordulóját ünnepelték Az alapítóra emlékeztek SZEDRES Bezerédj István születésének 220. évfordulójára emlékezett az általa alapított település, Szedres lakossága - tájékoztatott Kovács Anna szervező. A művelődési házban a Diákszínpad korhű jelmezekben mutatta be a reformkori politikus életét és politikai tevékenységét. Az ünnepségen fellépett még az iskola énekkara, citerazenekara és tánccsoportja Barsi Ágnes, Nemes András és Orbán Ferenc vezetésével. Ezt követően fáklyás felvonulás indult a Bezerédj család hidjai síremlékéhez, ahol vers, gyertyagyújtás után a szózat közös eléneklésével zárult az ünnepi megemlékezés. B. K. Fáklyás felvonulás után a hidjai temetőben gyertyákat gyújtottak Szabályok: ha kell, kerítést építtetnek az ebtartóval Vigyázzunk a kutyákra! BÁTASZÉK Az utóbbi időben megszaporodtak a bejelentések a városban, közterületen kóborló ebekkel kapcsolatban, ezért az alábbiakra hívja fel az állattartók figyelmét Kondriczné dr. Varga Erzsébet bátaszéki jegyző. Áz ebtartás szabályait, az ebtartók kötelezettségeit egy 1998. évi törvény, valamint egy 2010-es kormányrendelet tartalmazza. A kutyatartók egy része sajnos nem tartja be az alapvető elvárást sem, sok kutya járkál szabadon, és ami még rosszabb, gyakran csapatokba verődve, ez a körülmény a gyalogosan közlekedőket, például a pincéből hazafelé tartókat, a külterületen sportoló, futó embereket veszélyeztetheti. Alapvető elvárás a kutyát tartó lakosokkal szemben: az állataikat úgy kell tartani, hogy azok ne veszélyeztethessék más állatok, illetve az emberek biztonságát, mondta a jegyző. Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. A bátaszéki önkormányzat kötelező feladatának érzi a település belterületén a kóbor ebek befogását. Amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor eb tulajdonosa nem jelentkezik, a kutyáról az állatvédelmi hatóság gondoskodik. Bátaszéken a kóbor ebek befogását a BÁT-KOM 2004. Kft. végzi. A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munkák elvégzésére kötelezheti. Ez azért is fontos, mert nem lehet állandóan arra hivatkozni, hogy kiszökik a kerítésen az eb. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, az állatvédelmi bírságot köteles fizetni. M. I.
