Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-18 / 271. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 18., PENTEK Remekül helytálltak a trencséni versenyen PAKS-TRENCSÉN Egy éppen eb­ben az évben húsz esztendős partnerség újabb állomásaként a szlovákiai Trencsénben jártak és egy nemzetközi angol verse­nyen vettek részt az ESZI diák­jai. Németh Petra és Radios Atti­la - mindketten 11. D osztályos tanulók - remekül helytálltak a versenyen, ahol tíz nemzet - Lettország, Litvánia, Észtország, Ukrajna, Moldova, Oroszország, Grúzia, Lengyelország, Szlová­kia és Magyarország - tizenegy csapata mérkőzött meg. Egy írásbeli teszt kitöltése után prezentáció segítségével mutatták be a diákok hazáju­kat, városukat és iskolájukat. Az ESZI-sek csupán két ponttal le­maradva a győztestől, második helyen végeztek. Kísérőjük Lo­­ószné Bernáth Orsolya és Vajda Tibor volt, aki elmondta, hogy a házigazda Dopravná Akadémiá­val, amely közlekedési szakkö­zépiskola, három évvel koráb­ban írt alá Szabó Béla igazgató testvériskolai megállapodást. A programon részt vevő orszá­gok képviselői megegyeztek ab­ban, hogy a jövőben is ápolják a kapcsolatot. A következő találko­zó júniusban Poznanban lesz, az ottani középiskola informatikai versenyt rendez. Vajda Tibor ar­ról is beszámolt, hogy Pozsony­ban, Prágában is jártak, amel­lett, hogy Trencsén nevezetessé­geivel ismerkedtek. V. T. A két szélen Németh Petra és Radios Attila, köztük a kísérőik Világháborús zsánerképek BONYHÁD Az első világháború­ban részt vett Tolna megyei ka­tonák szerepe volt a gerince Li­­eszkoszvky Larion levéltáros előadásának, amelyet a Múze­umbarát kör által szervezett téli múzeumi esték című előadásso­rozat tegnapi rendezvényén tar­tott. A kutató egy vaktérképen is bemutatta - nagyobb figyel­met szentelve a 17-es székesfe­hérvári gyalogezrednek - a Do­­berdó-fennsíkon folytatott har­ci cselekményeiket, amely ma­gyar szempontból talán legin­kább hírhedt hadszíntere volt a háborúnak. Az előadó részlete­ket árult el néhány „híresebb” tisztről, olyanokról, akiknek volt valamilyen megyei kötődése. A levéltáros a nagyközönség előtt kevésbé ismert érdekessé­geket is kiragadott a front ese­ményeiből. Szóba került az Oszt­rák-Magyar Monarchia had­szerkezete: a katonák felszerelé­se, körülményeik, fegyverzetük, és felvillantak képek hétköznapi életükről is. Lieszkovszky Lari­on a bemutatója végén olyan ál­talános tanulságokat vont le - melyek csak becsült adatok -, mint a halottak száma és a vesz­teségek. A pontos adatok meg­ismeréséhez további kutatások­ra van szükség, ugyanakkor el­mondható, hogy milyen sok Tol­na megyei katona vett részt a háborúban, és falvakra levetítve milyen sokan haltak meg. B. L. A családfő valahonnan \ a távolból küldi a pénzt % a csekkek befizetésére. 4 A gyerekeknek a legfontosabb, hogy a család része maradjon a távollevő férj, apa is Sok családban - egyes felméré­sek szerint minden tizedikben - kényszerülnek arra a szülők, hogy egyikük, általában az apa, külföldön vállaljon munkát. Saj­nos erre, ha nem elég erősek az alapok, a kötelékek, és nem tud­ják megfelelően kezelni a hely­zetet, akár rá is mehet a család. Hargitai Éva eva.hargiai@mediaworks.hu TOLNA MEGYE - A férjem három évig dolgozott Németországban, mert itthon nem talált olyan munkát, amellyel elég pénzt tud­tunk volna összegyűjteni a ter­veink megvalósításához, egyál­talán az egzisztenciális előrelé­péshez. Ugyanakkor a munka­helyén kialakult viszonyokkal sem volt elégedett - mondta Tí­mea, egy 38 éves szekszárdi anyuka. Hozzátette, a férje kint egyszerű karbantartóként jó­val többet keresett, mint itthon mérnökként. Havonta egyszer, jobb esetben kétszer tudott ha­zalátogatni. A köztes időben Ti­mi egyedül próbált meg boldo­gulni kilencéves kisfiával. Nem volt könnyű, szerencséje volt, hogy a munkahelyén is megér­tőén viszonyultak a kialakult helyzethez, és a nagyszülők - mindkét oldalról - be tudtak segíteni. Amikor a férje itthon volt, sokszor az ügyes-bajos dol­gok elintézése elvitte az idő nagy részét, de tekintettel közös gyer­mekükre mindig igyekeztek olyan programokat szervezni, amelyek maradandó élményt je­lentettek számukra. Ma már itt­hon van a férje, jól vannak, sze­rencsésen átvészelték ezt a ne­héz időszakot.- Gyakori probléma mosta­nában a családi kapcsolatok át­meneti, olykor végleges meg­szakadása - erősítette meg Ki­rály Gabriella, a. Tolna-Megyei Pedagógia Szakszolgálat főigaz­gatója, klinikai szakpszicholó­gus. Meg kell különböztetni a távoliét társra és gyermekek­re gyakorolt hatását. A távoliét következményei sok tényező­től függnek. Egyrészt meghatá­rozó, hogy mennyire volt szoros és stabil a társak kapcsolata, mi­lyen volt közöttük a kommuni­káció, menyire működött a kap­csolatukban a problémamegol­dás. A nehézségek átvészelése szempontjából nagyon fontos, hogy tudatosítsák, mi az a cél, amiért bevállalták a nehézsége­ket, és amiért megéri kitartani. Fontos, hogy tiszteletben tart­sák a felek, hogy ez mindkette­jüknek nagyon nehéz időszak. Az otthon maradónak két em­berre jutó problémamennyiség, feladat jut, egyedül rá hárulnak a háztartás, a gyermeknevelés teendői. A kiutazó fél helyzete sem könnyű, hiszen neki is meg kell küzdenie az egyedülléttel, honvággyal, beilleszkedéssel, el­várásoknak való megfeleléssel, esetleg nyelvi nehézségekkel. Amikor hazajön az apa, na­gyon fontos, hogy családként a gyermekkel és párként egymás­sal is el tudjanak tölteni egy kis időt. Amikor pedig külföldön van, fontos a napi kapcsolattar­tás akár telefonon, akár interne­ten keresztül, erre ma már na­gyon sok lehetőség van. Ha kívülállóvá lesz a hazatérő Kétségtelen, hogy nagyon ne­héz helyzetet eredményez, de sokan kényszerülnek rá. hogy külföldön vállaljanak munkát, és vannak családok, akik na­gyon jól megoldják a nehézsé­geket. Sajnos az is előfordul, hogy nem sikerül átvészelni­ük ezt az időszakot. Sokszor nem is a távoliét vezet a válás­hoz, hanem a hazatérés, ami­kor a két sok időt külön töltött embernek, a külön kialakí­tott életvitelét kell újra össze­csiszolnia. Ilyenkor előfordul, hogy a hazatérő fél édesapa kívülállónak érzi magát. A gyerekek esetében a kor is számít A gyerekek esetében az sem mindegy, hogy milyen korban vannak, és az is meghatározó, hogy milyen gyakori a találko­zás, milyen a kapcsolattartás és mennyire végleges a szülő távol­léte - hangsúlyozta a szakem­ber. Csecsemőkorban az anya érzésein keresztül formálódik a gyermek jóléte, így ha a kis­mamajói viseli és dolgozza fel a helyzetet, akkor a kisded is jól fogja megélni. Már ebben a kor­ban is fontos, hogy az anyuka fo­lyamatosan beszéljen a távol­levő szülőről, fényképeket néz­zenek róla. Óvodáskorban en­nek még nagyobb jelentősége van. Ekkor már azt is fontos tisz­tázni a gyermekkel, hogy a má­sik szülő távollétének nem ő az oka. Jó hatása lehet például, ha az apukáról időnként esti me­sék szólnak, ha minél gyako­ribb a kommunikáció. A lényeg az, hogy a család mindennapjai­nak továbbra is része maradjon éppen távollevő tagja. A jó kap­csolat megmaradása elsősor­ban az otthon maradó szülő fe­lelőssége, neki jóval több lehető­sége van az apáról kialakult po­zitív képet ápolni, építeni, mint neki magának az alatt a rövid idő alatt, amit otthon tölt. Az is­kolás gyerekek esetében egy­részt könnyebb a helyzet, hiszen ők már könnyebben megértik az okokat, önállóan is képesek fel­venni a kapcsolatot. Ugyanak­kor ők már jobban átérzik a szü­lő hiányát. A szociális szféra dolgozóit köszöntötték Dombóváron Mások segítésén fáradoznak DOMBÓVÁR A szociális mun­ka napján a szférában dolgozó­kat köszöntötték a Dombóvári Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény, az „Életet az évek­nek” Közhasznú Alapítvány és a Presidium Közhasznú Egye­sület által szervezett ünnepsé­gen a Tinódi Házban. Kiss Bé­la alpolgármester köszöntőjé­ben arról beszélt, hogy Dombó­váron évek óta kifejezik megbe­csülésüket azoknak, akik nap mint nap a rászoruló, bajbaju­tott, hátrányos helyzetű embe­rek segítésén fáradoznak. Az ünnepségen elismerése­ket is átadtak. Horváthné Gyánó Bernadett, a Dombóvári Egye­sített Humán Szolgáltató Intéz­mény igazgatója elmondta: évti­zedes hagyomány, hogy az „Éle­tet az éveknek” Közhasznú Ala­pítvány két dolgozónak Szociá­lis munkáért díjat adományoz a hosszú ideje tartó, kiemelkedő tevékenység elismeréséül. A szakdolgozók közül idén Tusnovitsné Berényi Ella, a he­lyi idős klub vezetője, a tech­nikai munkatársak közül pe­dig Gyugyi lózsefné, a Támasz Otthon takarítója vehette a dí­jat. Emellett pedig újítás, hogy erkölcsi elismerésként mind a kilenc telephely egy-egy dolgo­zója szintén elismerésben ré­szesült. Oklevelet, virágot és az idősek által készített apró aján­dékot kaptak. H. E. Elismeréseket is átadtak, képünkön a kitüntetettek egy része Dunaföldvári advent: programkavalkád DUNAFÖLDVÁR Advent első va­sárnapjától igazi programka­valkád várja az ünnepre készü­­lődőket szerte a városban. Szin­te minden napra jut olyan prog­ram, amivel bensőségesebbé és vidámabbá igyekeznek tenni a közelgő karácsonyt. A fő hely­szín a Béke tér lesz, de találnak programot a templomokban a művelődési házban és Duna-Tú­­ra Egyesület házában is. A szer­vezők gondoltak a gyerekekre, felnőttekre, ajándékvásárlókra, hangulatkeresőkre és nézelő­­dőkre egyaránt. A szereplők kö­zött pedig találkozhatnak általá­nos iskolásokkal, óvónőkkel, gi­­misekkel, cserkészekkel, ének­karokkal, néptáncosokkal, a Bu­dapesti Operett Színház éneke­seivel és Vesztergám Miklós tá­rogató művésszel. Vasárnap dél­utánonként kirakodóvásár és műsorok mellett forralt borral, teával, zsíros kenyérrel - ingye­nesen - várnak mindenkit a vá­ros civil szervezetei. November 27-én Csomagol­junk ajándékot hulladékból! mottójú kézműves foglalkozás­sal nyitják a programok sorát a Duna-Túra Egyesület szerve­zésében és székházában. Ezzel egy időben nyit a vásár a Béke téren, ahol a Kertbarát klub lesz a házigazda. A sorozatot a Can­­temus kamarakórus karácsonyi koncertje zárja az Öregtemplom­ban, december 22-én. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom