Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-12 / 266. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 12., SZOMBAT Megújult a temetői kápolna PAKS Felújítatta az önkor­mányzat a Fehérvári úti teme­tőben álló kápolnát és környe­zetét. A munkálatok elvégzé­sével a paksi BA-TU Építőipari Kft.-t bízta meg az önkormány­zat. A cég ügyvezetője, Balogh József úgy tájékoztatott, hogy az épület előtt álló kereszt és szobor felújítását egy budapes­ti restaurátor, Horváth Tibor végezte. A többi feladatról szól­va elmondta, hogy a fal átvágá­sával utólagosan szigetelték a kápolna épületét, kívül-belül páraáteresztő vakolattal lát­ták el, a tető lemezborítást ka­pott, miután megerősítették a toronyszerkezetet. A kápolna köré térkő került. A beruházás költsége bruttó 14 millió forint a restaurátori feladatokat is be­leértve, a BA-TU Építőipari Kft. a vállaltakat határidőre teljesí­tette. Dr. Blazsek Balázs címze­tes főjegyző azt mondta, hogy az önkormányzat a dunaköm­­lődi temetőt tartja fenn, eleget téve kötelezettségének, de az egyházi fenntartású sírkertek, egyházi épületek állapotára is figyelmet fordítanak. Koráb­ban az önkormányzat ugyan­ebben a temetőben a főbejára­tot és a belső utat hozta rend­be. A Kálvária temetőben tám­falépítési és pincetömedékelé­si munkák adnak folyamato­san feladatot. Idénre is előirá­nyoztak egy tízmillió forint értékű támfalépítést, de a ter­vezés, előkészítés elhúzódása miatt ez már jövőre marad. Dr. Blazsek Balázs emlékeztetett rá, hogy az önkormányzat hoz­zájárult a Szentháromság té­ri, valamint a Bazársor feletti szobrok restaurálásához, a ka­tolikus plébánia, illetve Balogh Antal iskola Kossuth utcai épü­letének megújításához. V. T. Megszépült a kápolna psöpa® Megteltek a hajléktalan­­szállók Szekszárdon és Dombóváron is, pedig még csak november eleje van. A fagyos időben is akadnak olyanok, akik téliesített sát­rakban, összetákolt építmé­nyekben próbálják meg át­vészelni a hideg évszakot. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ahogy hidegebb­re fordult az időjárás, nagyon sok ember önként ment be a menhelyekre. A fagyos éjszakák számos olyan embert segítettek rávenni a szállók felkeresésére, a^ik korábban határozottan el­zárkóztak az ilyen intézmények igénybevételétől. A szekszárdi hajléktalanszálló 20+6 férőhe­lye megtelt, matracokat, taka­rókat, párnát, hálózsákot kap­nak az emberek, illetve napon­ta egyszeri étkezést. Szűcs Lász­ló, a szekszárdi hajléktalanszál­ló szakmai vezetője azt mondta, éjszaka is megnyitották a mele­gedőt, így ott is el tudnak helyez­ni embereket. Idén bővítették a szállót, így először öt női helyet is biztosítottak, és ez is foglalt már. Általában 15 és 45 között van azok száma, akik naponta igénybe veszik a népkonyhái el­látást Szekszárdon. Jelentős változás, hogy többen jönnek be, azaz egyre keveseb­ben választják a sátrat, bódét, egyéb helyet, ahol meghúzhat­ják magukat. Ami a létszámot illeti, az nem nagyon változik, egy időben Szekszárdon úgy 60- 80 hajléktalan tartózkodik, kö­zülük óO százalék az, aki a me­gyéhez kötődik, vagy itt szüle­tett, itt dolgozott, ide nősült. Éves szinten 150-200 hajléktalan for­dul meg Szekszárdon, de sokan mennek tovább a fővárosba. Mindig akad egy-egy ember, akinek sikerül felállnia a mély­ből, mondta Szűcs László. Ehhez azonban az kell, hogy legyen hol laknia, illetve legyen jövedelme, ami vagy nyugdíj, vagy mun­kabér. Sok jó szándékú ember megpróbál segíteni azzal, hogy a szállóba ruhát, cipőt, takaró­kat, gyertyát, tartós élelmisze­reket hoznak. Ezt nagyon köszö­nik, és a továbbiakban is számí­tanak rá, mondta Szűcs László. A Hajléktalan Közalapítvány se­Megújult, kibővült, jól felszerelt a szekszárdi hajléktalanszálló Bíznak abban, hogy rendeződik az életük A Menhely Alapítvány felmé­réséből kiderült: 12 hajlékta­lan közül egynek volt rendsze­res munkája, ez a válaszadók mindössze nyolc százaléka. Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz haj­léktalanból három él gyűjtö­getésből, kukázásból, minden ötödik hajléktalan kap önkor­mányzati támogatást, és min­den tizediknek nincsen se­mennyi pénze. Tízből két-há­­rom hajléktalant tart a kör­nyezete romának, vagy mond­ta már ezt róla. Az alapítvány szerint hátrányos a hajlékta­lanok munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempont­jából, hogy tízből hat hajlék­talan elmúlt már 50 éves, és minden második hajlék­talannak legfeljebb 8 általá­nos iskolai végzettsége van. Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül né­gyen még nem voltak hajlék­talanok egy évvel korábban. Ehhez megemlítette a múlt évi adatsor egyik kérdését: 2013-ban tíz hajléktalan kö­zül három gondolta azt, hogy fog még lakásban lakni. gítségével pedig multivitamint, megfázás elleni gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat is oszta­nak, hogy megelőzzék a lebete­­gedést Dombóváron, a megye má­sik hajléktalanszállóján is meg­telt a 12 férőhelyes intézmény, mondta, Horváthné Gyánó Ber­nadett igazgató. Az éjjeli mene­dék délután 4 órától foglalható el, addig viszont a nappali me­legedőben tölthetik az időt a rá­szorulók, ahol népkonyha is mű­ködik. A Viharmadár Önkéntes Egyesület munkatársai pedig járják a környéket, látogatják azokat, akik hajléktalanszerű életvitelt folytatnak. Sajnos egy­re többen vannak azok is, akik a saját lakásukban élnek ugyan, de nincs elég pénzük tűzifára, van, ahol az ablakot is csak egy kartonpapír fedi be, ezekkel az emberekkel a helyi önkormány­zat családvédelmi szolgálatá­nál foglalkoznak, feltéve persze, hogy tudnak róluk. Az éjjeli me­nedéket férfiak keresik fel, volt már rá példa, hogy nő is jött, de őt Pécsre, a Támasz Alapítvány­hoz küldték tovább. Ilyenkor az érintettek közlekedési támoga­tást kapnak az utazáshoz. Pakson két éve felszámolták a hajléktalanszállót, mert egy ek­kora lélekszámú városnak nem kötelező ilyen intézményt mű­ködtetni. Harmincezer körüli a hajléktalan A statisztikai hivatal májusban tette közzé legfrissebb adatait a hajléktalanok számáról, 1993- tól egészen 2010-ig. Minden év­ben átlagosan 300-400 fővel emelkedtek a mutatók. Voltak drasztikus és egészen „jónak” mondható évek is. A legnagyobb ugrás 2010-ben történt: 2009- ben 8377 hajléktalant tartottak számon, 2010-ben pedig már 9175-öt. A hajléktalanok pon­tos létszámának meghatározása azonban nem minden esetben korrekt, hiszen lakhely hiányá­ban nagyon nehéz számon tar­tani azokat, akik az utcán élnek. Fontos meghatározni azt is, hogy ki számít hajléktalannak: „haj­léktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás’', vagy „haj­léktalan az, aki éjszakáit közte­rületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti". Egy 2010-es adat szerint hazánkban 30 ezer hajléktalan élt, ebből 8-10 ezer Budapesten, Szekszár­don pedig 200 körüli. oltosóta r°sfcarkőt® e/e*trom<>s ^vasaló '«««nasi utalvány Készüljön velünk a karácsonyra. rTM Tolnai Népújság WWW. TEOL .HU Karácsonyi játékunk eheti nyertesei: Nagy Sándor (Dombóvár) Németh Bétáné (Bátaszék) Krausz Nándor (Paks) Bodó Katalin (Tamási) Gazdag József (Kajdacs) Herbert Józsefné (Kisvejke) Fejős István (Őcsény) Minker Pál (Aparhant) # Pető István (Kölesd) Sziegli Antal (Tolna (mözs)) A nyerteseket 5 munkanapon belül értesítjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom