Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-22 / 249. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 22., SZOMBAT HÍREK Tört, zúzott rokona házában MAGYARKESZI Vádemelési javaslattal zárt le egy 26 éves férfi ellen rongálás és magánlaksértés miatt indított nyomozást a Tamási Rendőrkapitányság. A gyanúsított július 4-én bement rokona magyarkeszi házába, ahonnan a felszólítás ellenére sem távozott, sőt, több használati tárgyat megrongált, köztük a tűzhelyet és a porszívót is. A férfi a bűncselekmény elkövetését beismerte. 1.1. Az utcafelújítási program még tart BOGYISZLÓ Elkészült a betonút építése a bogyiszlói Martinovics utcában, mosta padka készül, tudtuk meg Tóth István polgármestertől. A következő a Szekszárdi utca lesz, melyet az önkormányzat önerejéből tesz rendbe. Közadakozásból készültei az új kerítés a katolikus temetőnél, melyet november 2-án, Halottak napján, Ravasz Csaba plébános áld meg. B. K. Gothár filmje két városban is BONYHÁD-SZEKSZÁRD A bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtárban és a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban is Gothár Péter Megáll az idő című filmjét vetítették pénteken. Az alkotás cselekménye 1956- ban indul, de 1963-ban, az amnesztia évében játszódik. Feltárul az a korszak, melyben mindenki tud mindenről, de semmiről sem lehet beszélni. Amikor mindent áthat a rock and roll, a gyanakvás és a kiábrándultság. B. K. Jubilál a Regélő népmesemondó PAKS Huszadik alkalommal rendezi meg a Regélő népmesemondó versenyt a Kincskereső Gyermekkönyvtár és Paks önkormányzata november 14-én. Az iskolák jelentkezését október 28- ig várják. Nevezni az alsó és felső tagozatosok kategóriájában is öt percnél nem hoszszabb magyar népmesével lehet. A meghívókat kiküldték az iskoláknak, mindegyiktől kategóriánként legfeljebb 3 jelentkezést fogadnak el. V.T. Nepp Dénes szekszárdi népi iparművész, bőrdíszműves, szíjgyártó mester Pro Űrbe Emlékplakettet kapott Szekszárd Város Napján, augusztus 29-én. Nemrégiben pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán „Magyar Kézműves Remek”-nek választotta a zsűri egy pár rozsdamentes acél veretű maraton lószerszámát. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Jól esik az elismerés, ám megrendelést még soha nem kapott kiállításon Nepp Dénes. A szekszárdi népi iparművész legutóbb Debrecenben állította ki rozsdamentes acél veretű maraton lószerszámát, mely egyike annak a hét „Magyar Kézműves Remek”-nek, melyet kiemelt a többi díjazott közül a zsűri. Domokos István szíjgyártó, Nepp Dénes tanítványa, kollégája rézveretes kettes parádés lószerszám pályamunkája szintén „Magyar Kézműves Remek” elismerő címet érdemelt. Az ilyen jellegű, azaz nem egy tematika köré épülő pályázatra nem készül különösebben Nepp Dénes, csupán kinyitja a szekrényét, és előveszi a célnak megfelelő tárgyat. A mester elmondta: lovasok jellemzően nem járnak kiállításokra, akinek pedig egy-két lova van, nem vesz parádés lószerszámot. A mester megfogalmazásában ez persze máshogy hangzik: „házi használatra nem kell forma-l-es autó”. Ebből az is következik, hogy ha Nepp Dénes ezen a télen elkészít egy pár csipkés, rézveretű, fonott sallangos lószerszámot, garantáltan nem tudja azt eladni az elkövetkező 5-6 évben. Épp ezért az sem tragédia, ha a következő Nepp-féle remekkel csak a következő télen készül el a szekszárdi szíjgyártó. Kiderült, a finoman megmunkált holmi egyedülálló a világban, csupán a Kárpát-medencére jellemző, így lehetne akár hungarikum is. Nepp Dénes készítette azokat a míves darabokat, melyeket a fogathajtó válogatott zöme használ. A bőrdíszműves nagyon büszke arra, hogy parádés lószerszámai közül még egyet sem kellett nagygenerálozni, azaz időtálló darabok. A magas mesterségbeli tudás az oka annak, hogy nemrégiben a Magyar Művészeti Akadémia meghívta előadónak egy rendezvényére, melyen a bőrösség volt a téma. Arra a kérdésre, hogy mégis miből él, jár-e például vásárokra, elmondja: hogy a kilencvenes évek elején háromnegyed évet kellett várni a lószerszámra, mai szemmel nézve túl nagy is volt az igény. Ma viszont a saját maga készítette övék, nyakörvek mellett kénytelen egy pécsi cég táskáit, pénztárcáit árulni, és bevétele elsősorban a kereskedelemből származik. Nepp Dénes egyébként vissza is kérdezett, egyrészt, hogy mit is nevezünk „kézművesnek”, hiszen oly’ divatos ma ez a fogalom. És szerinte az sem egyértelmű, hogy szükség van-e olyan mesterekre, mint ő. Magyarországon csupán hárman vannak, akik tudnak lószerszámot készíteni és sallangot is fonnak. Ha ők már nem lesznek, márpedig hármuk közül Nepp Dénes a Benjámin, elpusztul egy ősi mesterség. A vásárokat illetően pedig már csak a szekszárdi adventi kirakodásban érdekelt. - Egy vízforraló a teának, egy a bornak, és jól fel kell öltözni - mondja, és hozzáteszi, az évnek ez a szaka nem munka, hanem élvezet, akárcsak a lószerszámok készítése. Ludmilla liba a kutya főnöke Hogy Nepp Dénes különleges ember, az is bizonyítja, hogy feleségével nemcsak egy beagle kutya gazdái, hanem a kutya „főnökének” is, egy Ludmilla nevezetű lódnak. Az udvar királynője épp csak kibújt a tojásból, amikor a feleség kérésére a Nepp házaspárhoz került. A madár lejár velük a Bóni-foki házhoz, és ő az ihletője a baráti társasággal ünnepelt Márton-napnak, melyet idén harmadszorra tartanak. Ludmilla most sem lesz főfogás ezen az alkalmon, viszont libaleves, ludaskása kerül ilyenkor az asztalra. Érdekesség, hogy a kedvencként tartott lúd szereti a halászlét, a sült halat és legutóbb megkóstolta a gulyáslevest is. Nepp Dénes díjai és mesterei Nepp Dénes lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki arany- vagy ezüstérmet. A lószerszámokon lévő díszcsatok rézből öntöttek és aranyozottak. A fonott sallang, amely a mesterre jellemző egyéni motívumokat tartalmaz, a lószerszám ékszere. 1993-ban lett népi iparművész, majd a Világkiállítás fődíjasa, 1995-ben az Országos Bőrműves Pályázat első helyezettje lett, 1998- ban Aranykéz díjas, 2004-ben nyert először a Magyar Kézműves Remek címet. Nagyapja, Nepp Gyula szintén bőrdíszműves volt. mesterei nagybátyja, Csankó Zoltán és Ambach Antal, akitől a lószerszámkészítést tanulta. Ballagáson készített fotó a pályázat nyertese TAMÁSI A Vályi Péter Szakképző Iskola ballagásán készített fotó érdemelte ki az első helyet a Városi Művelődési Központ idei fotópályázatán, a Tamási objektiven keresztül 2016-on. A pályázat témája a városban történő közösségi események megörökítése volt. A kiírás eredményhirdetése és a kiállítás megnyitója október 15-én, szombaton volt a Tamási Galériában. A megnyitó Cseke István zenetanár zongorajátékával vette kezdetét, majd Hegedűs Gyula mozgóképes szakember, zsűritag adott tájékoztatást a zsűrizés folyamatáról, az értékelés szempontjairól. A szakmai zsűri tagjai Hegedűs Gyulán kívül Ribányi Judit nyomdamérnök és Wolf Dávid fényképész voltak. Értékelésük alapján a harmadik helyezett Kajtár József Akadály felett című képe lett, amely a Tamási Lovas Napokon megrendezett Tamási Nagydíjon készült. Második helyen Antii István Hajsza című képe végzett, melyet készítője az idei Gímtrófea szemlén kattintott. Az első helyezett Simon Zoltán lett, a Vályi Péter Szakképző Iskola ballagásán készített Szenvedély című képével. A kiállítás november 6-ig látogatható. B. L. Kvótára és kötvényre is nem a válasz SZEKSZÁRD Az alaptörvény módosításról tartott tegnap sajtótájékoztatót Szabó Balázs, a Jobbik Magyarországért mozgalom városi elnöke, megyei sajtófőnöke, önkormányzati képviselő. Mint elhangzott, az alaptörvény módosítása fontos lépés, amelyet meg kell tenni a lakosság érdekében, figyelembe véve közel 3,5 millió választópolgár szavazatát. Ugyanakkor a Jobbik nem éri be félmegoldásokkal, tehát csak akkor szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, ha a változtatás nem csak a betelepítési kvótára, hanem az - egyeseknek jó üzletet jelentő - letelepedési kötvényre is nemet mond. V. M. Az 1956-os emlékműtől a vármegyeházáig tartott a különleges séta Szobortúrán a belvárosban SZEKSZÁRD Nap, mint nap elmegyünk a szekszárdi szobrok és emlékművek mellett és általában ügyet sem vetünk rájuk. Ezen kívánt változtatni az a program, melyet a Wosinsky Mór Megyei Múzeum szervezett a Múzeumok Őszi Fesztiválján. A borús idő ellenére nagy volt az érdeklődés, körülbelül húszán tettek a belvárosban szobortúrát, mely - a hatvanadik évforduló okán - az 1956-os emlékműtől indult. Itt elhangzott Faludy György 1956, te csillag című versének egy részlete, és szó esett a Bőség szoborról, illetve a szovjet katonák emlékművéről, melyek előzőleg a Szent István téren álltak. Aki kíváncsi volt, megismerhette a II. világháborús-, a ,19-es mártírok emlékműve, a Felszabadulás kapuja, a Gemenc szállónál álló Ivó szarvas szobor, a Holocaust emlékmű, a kulturális központ üvegképe, a Prométheusz szobor csoport történetét, megtudhatta, melyik alkotást ki készítette. A Liszt Ferenc téren nem maradhatott ki a zeneszerző mellszobra, de Fusz György Őszikéje sem, ahol újabb verset: Babits Szerenádját hallhatták a túrázók. Az út Farkas Pál Háry szobra, Adorjáni Endre Meditációja felé vezetett, és Szatmári Juhos László Borkútjánál, illetve a Vármegyeházában elfogyasztott pohár borral ért véget. B. K. AII. világháborús emlékműtől a Luther térre sétáltak Magyar Gazdaságért díjas Bodrogi István BUDAPEST-SZEKSZÁRD Az októ bér 23-i nemzeti ünnep alkalmából a Könyvkötők Országos Ipartestületének javaslatára, az IPOSZ előterjesztésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Bodrogi István könyvkötő mesternek kiemelkedő színvonalon végzett munkájáért a Magyar Gazdaságért Díjat adományozta. A bátaszéki születésű 66 éves okleveles okirat és könyvrestaurátor, könyvkötő mester 1976 óta iparos, a szekszárdi Bodrogi és Társa Könyvkötészeti Kft. ügyvezető igazgatója. Fél évszázados, teljes odaadással végzett munkájának köszönheti, hogy a könyvkötő szakma legkiválóbbja, a legelhivatottabb mesterének ismerik el. Pályafutása során a régi technológiai eljárásokat ötvözte a mai kornak megfelelő technikákkal. Az országosan elismert Révai Lexikon sorozatai, reprezentatív kivitelű dísz hasonmás kiadású remekei, kiemelkedő színvonalon készített termékei, kiállításai bizonyítják kivételes szakmai tudását. Negyven éve szervezeti tag, 10 évig volt a Könyvkötők Országos Ipartestületének az elnöke. Büszke a Gyémánt Díjas Kézműves Kompakter szakmai kitüntetésére. Vallja, hogy „számára a restaurátori és a könyvkötészet a legszebb kézműves foglalkozás”. B. K.