Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-22 / 249. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 22., SZOMBAT HÍREK Tört, zúzott rokona házában MAGYARKESZI Vádemelési ja­vaslattal zárt le egy 26 éves férfi ellen rongálás és ma­gánlaksértés miatt indított nyomozást a Tamási Rendőr­­kapitányság. A gyanúsított jú­lius 4-én bement rokona ma­­gyarkeszi házába, ahonnan a felszólítás ellenére sem tá­vozott, sőt, több használati tárgyat megrongált, köztük a tűzhelyet és a porszívót is. A férfi a bűncselekmény elkö­vetését beismerte. 1.1. Az utcafelújítási program még tart BOGYISZLÓ Elkészült a beton­út építése a bogyiszlói Marti­novics utcában, mosta pad­ka készül, tudtuk meg Tóth István polgármestertől. A kö­vetkező a Szekszárdi utca lesz, melyet az önkormány­zat önerejéből tesz rendbe. Közadakozásból készültei az új kerítés a katolikus temető­nél, melyet november 2-án, Halottak napján, Ravasz Csa­ba plébános áld meg. B. K. Gothár filmje két városban is BONYHÁD-SZEKSZÁRD A bonyhádi Solymár Imre Vá­rosi Könyvtárban és a szek­szárdi Babits Mihály Kulturá­lis Központban is Gothár Pé­ter Megáll az idő című film­jét vetítették pénteken. Az al­kotás cselekménye 1956- ban indul, de 1963-ban, az amnesztia évében játszódik. Feltárul az a korszak, mely­ben mindenki tud mindenről, de semmiről sem lehet be­szélni. Amikor mindent áthat a rock and roll, a gyanakvás és a kiábrándultság. B. K. Jubilál a Regélő népmesemondó PAKS Huszadik alkalom­mal rendezi meg a Regélő népmesemondó versenyt a Kincskereső Gyermekkönyv­tár és Paks önkormányza­ta november 14-én. Az isko­lák jelentkezését október 28- ig várják. Nevezni az alsó és felső tagozatosok kategóriá­jában is öt percnél nem hosz­­szabb magyar népmesével lehet. A meghívókat kiküldték az iskoláknak, mindegyiktől kategóriánként legfeljebb 3 jelentkezést fogadnak el. V.T. Nepp Dénes szekszárdi népi iparművész, bőrdíszműves, szíj­gyártó mester Pro Űrbe Emlék­plakettet kapott Szekszárd Vá­ros Napján, augusztus 29-én. Nemrégiben pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán „Magyar Kézműves Remek”-nek választotta a zsűri egy pár rozsdamentes acél ve­retű maraton lószerszámát. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Jól esik az elisme­rés, ám megrendelést még so­ha nem kapott kiállításon Nepp Dénes. A szekszárdi népi ipar­művész legutóbb Debrecenben állította ki rozsdamentes acél veretű maraton lószerszámát, mely egyike annak a hét „Ma­gyar Kézműves Remek”-nek, melyet kiemelt a többi díjazott közül a zsűri. Domokos István szíjgyártó, Nepp Dénes tanítvá­nya, kollégája rézveretes ket­tes parádés lószerszám pálya­munkája szintén „Magyar Kéz­műves Remek” elismerő címet érdemelt. Az ilyen jellegű, az­az nem egy tematika köré épü­lő pályázatra nem készül külö­nösebben Nepp Dénes, csupán kinyitja a szekrényét, és előve­szi a célnak megfelelő tárgyat. A mester elmondta: lovasok jel­lemzően nem járnak kiállítá­sokra, akinek pedig egy-két lo­va van, nem vesz parádés ló­szerszámot. A mester megfo­galmazásában ez persze más­hogy hangzik: „házi haszná­latra nem kell forma-l-es autó”. Ebből az is következik, hogy ha Nepp Dénes ezen a télen elké­szít egy pár csipkés, rézveretű, fonott sallangos lószerszámot, garantáltan nem tudja azt el­adni az elkövetkező 5-6 évben. Épp ezért az sem tragédia, ha a következő Nepp-féle remekkel csak a következő télen készül el a szekszárdi szíjgyártó. Ki­derült, a finoman megmunkált holmi egyedülálló a világban, csupán a Kárpát-medencére jellemző, így lehetne akár hun­­garikum is. Nepp Dénes készí­tette azokat a míves darabokat, melyeket a fogathajtó váloga­tott zöme használ. A bőrdísz­műves nagyon büszke arra, hogy parádés lószerszámai kö­zül még egyet sem kellett nagy­­generálozni, azaz időtálló dara­bok. A magas mesterségbeli tu­dás az oka annak, hogy nem­régiben a Magyar Művészeti Akadémia meghívta előadónak egy rendezvényére, melyen a bőrösség volt a téma. Arra a kérdésre, hogy még­is miből él, jár-e például vá­sárokra, elmondja: hogy a ki­lencvenes évek elején három­negyed évet kellett várni a ló­szerszámra, mai szemmel néz­ve túl nagy is volt az igény. Ma viszont a saját maga készítette övék, nyakörvek mellett kény­telen egy pécsi cég táskáit, pénztárcáit árulni, és bevétele elsősorban a kereskedelemből származik. Nepp Dénes egyéb­ként vissza is kérdezett, egy­részt, hogy mit is nevezünk „kézművesnek”, hiszen oly’ di­vatos ma ez a fogalom. És sze­rinte az sem egyértelmű, hogy szükség van-e olyan mesterek­re, mint ő. Magyarországon csupán hárman vannak, akik tudnak lószerszámot készíte­ni és sallangot is fonnak. Ha ők már nem lesznek, márpe­dig hármuk közül Nepp Dénes a Benjámin, elpusztul egy ősi mesterség. A vásárokat illető­en pedig már csak a szekszár­di adventi kirakodásban érde­kelt. - Egy vízforraló a teának, egy a bornak, és jól fel kell öl­tözni - mondja, és hozzáteszi, az évnek ez a szaka nem mun­ka, hanem élvezet, akárcsak a lószerszámok készítése. Ludmilla liba a kutya főnöke Hogy Nepp Dénes különleges ember, az is bizonyítja, hogy fe­leségével nemcsak egy beagle kutya gazdái, hanem a kutya „főnökének” is, egy Ludmilla nevezetű lódnak. Az udvar ki­rálynője épp csak kibújt a to­jásból, amikor a feleség kéré­sére a Nepp házaspárhoz ke­rült. A madár lejár velük a Bó­­ni-foki házhoz, és ő az ihletője a baráti társasággal ünnepelt Márton-napnak, melyet idén harmadszorra tartanak. Lud­milla most sem lesz főfogás ezen az alkalmon, viszont liba­leves, ludaskása kerül ilyenkor az asztalra. Érdekesség, hogy a kedvencként tartott lúd sze­reti a halászlét, a sült halat és legutóbb megkóstolta a gu­lyáslevest is. Nepp Dénes díjai és mesterei Nepp Dénes lószerszámai­val már több fogathajtó szer­zett világbajnoki arany- vagy ezüstérmet. A lószerszámo­kon lévő díszcsatok rézből ön­töttek és aranyozottak. A fo­nott sallang, amely a mester­re jellemző egyéni motívumo­kat tartalmaz, a lószerszám ékszere. 1993-ban lett népi iparművész, majd a Világki­állítás fődíjasa, 1995-ben az Országos Bőrműves Pályázat első helyezettje lett, 1998- ban Aranykéz díjas, 2004-ben nyert először a Magyar Kéz­műves Remek címet. Nagy­apja, Nepp Gyula szintén bőr­díszműves volt. mesterei nagybátyja, Csankó Zoltán és Ambach Antal, akitől a lószer­számkészítést tanulta. Ballagáson készített fotó a pályázat nyertese TAMÁSI A Vályi Péter Szakkép­ző Iskola ballagásán készített fotó érdemelte ki az első helyet a Városi Művelődési Központ idei fotópályázatán, a Tamási objektiven keresztül 2016-on. A pályázat témája a városban történő közösségi események megörökítése volt. A kiírás eredményhirdetése és a kiállí­tás megnyitója október 15-én, szombaton volt a Tamási Galé­riában. A megnyitó Cseke Ist­ván zenetanár zongorajátéká­val vette kezdetét, majd Hege­dűs Gyula mozgóképes szak­ember, zsűritag adott tájékoz­tatást a zsűrizés folyamatáról, az értékelés szempontjairól. A szakmai zsűri tagjai Hege­dűs Gyulán kívül Ribányi Ju­dit nyomdamérnök és Wolf Dá­vid fényképész voltak. Értéke­lésük alapján a harmadik he­lyezett Kajtár József Akadály felett című képe lett, amely a Tamási Lovas Napokon meg­rendezett Tamási Nagydíjon készült. Második helyen Antii István Hajsza című képe vég­zett, melyet készítője az idei Gímtrófea szemlén kattintott. Az első helyezett Simon Zol­tán lett, a Vályi Péter Szak­képző Iskola ballagásán készí­tett Szenvedély című képével. A kiállítás november 6-ig láto­gatható. B. L. Kvótára és kötvényre is nem a válasz SZEKSZÁRD Az alaptörvény módosításról tartott tegnap sajtótájékoztatót Szabó Balázs, a Jobbik Magyarországért mozgalom városi elnöke, me­gyei sajtófőnöke, önkormány­zati képviselő. Mint elhang­zott, az alaptörvény módosítá­sa fontos lépés, amelyet meg kell tenni a lakosság érdeké­ben, figyelembe véve közel 3,5 millió választópolgár szavaza­tát. Ugyanakkor a Jobbik nem éri be félmegoldásokkal, tehát csak akkor szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, ha a változtatás nem csak a bete­lepítési kvótára, hanem az - egyeseknek jó üzletet jelentő - letelepedési kötvényre is ne­met mond. V. M. Az 1956-os emlékműtől a vármegyeházáig tartott a különleges séta Szobortúrán a belvárosban SZEKSZÁRD Nap, mint nap el­megyünk a szekszárdi szobrok és emlékművek mellett és álta­lában ügyet sem vetünk rájuk. Ezen kívánt változtatni az a prog­ram, melyet a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum szervezett a Múze­umok Őszi Fesztiválján. A borús idő ellenére nagy volt az érdek­lődés, körülbelül húszán tettek a belvárosban szobortúrát, mely - a hatvanadik évforduló okán - az 1956-os emlékműtől indult. Itt elhangzott Faludy György 1956, te csillag című versének egy részlete, és szó esett a Bőség szoborról, illetve a szovjet kato­nák emlékművéről, melyek elő­zőleg a Szent István téren álltak. Aki kíváncsi volt, megismerhet­te a II. világháborús-, a ,19-es mártírok emlékműve, a Felsza­badulás kapuja, a Gemenc szál­lónál álló Ivó szarvas szobor, a Holocaust emlékmű, a kultu­rális központ üvegképe, a Pro­métheusz szobor csoport törté­netét, megtudhatta, melyik al­kotást ki készítette. A Liszt Fe­renc téren nem maradhatott ki a zeneszerző mellszobra, de Fusz György Őszikéje sem, ahol újabb verset: Babits Szerenádját hallhatták a túrázók. Az út Far­kas Pál Háry szobra, Adorjáni Endre Meditációja felé vezetett, és Szatmári Juhos László Bor­­kútjánál, illetve a Vármegyehá­zában elfogyasztott pohár bor­ral ért véget. B. K. AII. világháborús emlékműtől a Luther térre sétáltak Magyar Gazdaságért díjas Bodrogi István BUDAPEST-SZEKSZÁRD Az októ bér 23-i nemzeti ünnep alkal­mából a Könyvkötők Orszá­gos Ipartestületének javasla­tára, az IPOSZ előterjesztésé­re Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter Bodrogi Ist­ván könyvkötő mesternek ki­emelkedő színvonalon végzett munkájáért a Magyar Gazda­ságért Díjat adományozta. A bá­­taszéki születésű 66 éves okle­veles okirat és könyvrestaurá­tor, könyvkötő mester 1976 óta iparos, a szekszárdi Bodrogi és Társa Könyvkötészeti Kft. ügy­vezető igazgatója. Fél évszáza­dos, teljes odaadással végzett munkájának köszönheti, hogy a könyvkötő szakma legkivá­lóbbja, a legelhivatottabb mes­terének ismerik el. Pályafutá­sa során a régi technológiai el­járásokat ötvözte a mai kornak megfelelő technikákkal. Az or­szágosan elismert Révai Lexi­kon sorozatai, reprezentatív ki­vitelű dísz hasonmás kiadású remekei, kiemelkedő színvona­lon készített termékei, kiállítá­sai bizonyítják kivételes szak­mai tudását. Negyven éve szer­vezeti tag, 10 évig volt a Könyv­kötők Országos Ipartestületé­nek az elnöke. Büszke a Gyé­mánt Díjas Kézműves Kompak­ter szakmai kitüntetésére. Vall­ja, hogy „számára a restauráto­ri és a könyvkötészet a legszebb kézműves foglalkozás”. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom