Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-03 / 232. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ A munkába állást segítik a fejlesztések SZEKSZÁRD Támogatási szerző­déseket írt alá Ács Rezső, Szek­­szárd polgármestere és Fehér János, a Magyar Államkincs­tár megyei igazgatója. Három olyan Terület- és Településfej­lesztési Operatív Programban szereplő pályázatról van szó, melyek a kisgyermeket nevelők munkavállalását segíti. A váro­si bölcsőde esetében a régi épü­letrészt újítják fel 2018. szep­tember végéig. A 155 millió fo­rinttal támogatott fejlesztésben szerepel a játszóudvar felújítása és eszközbeszerzés is. A másik két beruházás a „Kadarka utcai mini bölcsőde, létrehozása” és az „Óvoda és bölcsőde fejlesz­tése Szekszárd Szőlőhegyen” elnevezésű projektek, melyek férőhely bővítést és korszerű­sítést is jelentenek. Ács Rezső elmondta, összesen plusz 42 gyermek felvételére nyílik így lehetőség. A cél az, hogy min­den szekszárdi gyerek a lakó­helyéhez közel, a 21. századi el­várásoknak megfelelő környe­zetben töltse napjait. B. K. Mérlegre tették a működésüket VÁRALJA Hat napirendi pont­ról tárgyaltak a településveze­tők a Völgységi Önkormányza­tok Társulása (VÖT) legutóbbi ülésén, amelynek Sziebert Éva polgármester meghívására a váraljai Jánosi György Közössé­gi Ház adott otthont. Vízin Ba­lázs, Bonyhád önkormányzatá­nak kommunikációs munka­társa elmondta, a település ve­zetője köszöntőjében arra kérte a megjelent polgármestereket, hogy támogassák Váralját „Az ország legszebb fekvésű falva” versenyben. Az előterjesztések között szerepelt a VÖT I. féléves költségvetési beszámolója. A társulást ennek elkészítésére nem kötelezi törvény, ugyan­akkor Filóné Ferencz Ibolya, a VÖT elnöke is fontosnak tart­ja, hogy időről időre mérleg­re tegyék a működésüket a sa­ját tisztánlátásuk és a tájékoz­tatás érdekében. Az aktuális kimutatás szerint is egy jól át­gondolt, megalapozott költség­­vetést fogadott el a társulás az év elején. A polgármesterek va­lamennyi előterjesztésnek zöld utat adtak az ülésen. H. É. Egy évszázadon át szolgáltak Tolnán ferences szerzetesek, a 17. század végén nagyban hoz­zájárulva a település újraéle­déséhez. A hétvégén - ha csak egy napra is - de újra voltak fe­rencesek Tolnán, ahol egyko­ri rendházuk épületének falán emléktáblát avattak. Steinbach Zsolt tolnai.nepujsag@mediaworks.hu TOLNA Sokat köszönhet Tolna a ferences szerzeteseknek. Ők voltak azok, akik a török idők után szinte teljesen elpusztult településen nemcsak a keresz­tény hitéletet szervezték újra, de általában is nagyban hoz­zájárultak, hogy az élet vissza­zökkenjen a normális kerékvá­gásba, és Tolna újra jelentős te­lepüléssé váljon. Ez is kiderült Koncz Ádám tolnai helytör­ténész színvonalas' előadásá­ból, amely a tolnai MAG-Ház­­ban zajlott szombaton délután, igen jelentősérdeklődés mel­lett. A referátum a Tolnai Vá­rosvédő Egyesület által rende­zett „Ferences nap” része volt, amelyre közel kétszázötven év után több ferences szerzetes, illetve novícius is ellátogatott, a szécsényi rendházból. Koncz Ádám előadásából a mintegy százfős közönség megtudhatta, hogy a ference­sek 1688-ban érkeztek Tolná­ra, a boszniai rendtartomány­ból. A szinte teljesen megsem­misült településen a középko­ri romos templomba költöztek, és megkezdték az épületek és a hívő közösség építését. Köz­ben maguk is magyar érzel­művé váltak, amit jelez, hogy a rendházat a 18. század ele­jén vezető János páter a Rákó­­czi-szabadságharc mellé állt. A ferencesek 1723-ig kizá­rólagos képviselői voltak a ke­resztény egyháznak, ezután viszont a pécsi egyházmegye már tudott világi papot kül­deni Tolnára. A ferencesek ki­költöztek az addig használt templomukból és a Duna-par­­ton egy újabb - lovagkori - templomromot vettek birtok­ba és kezdték meg a felújítá­sát. 1756-ban azonban a rend­ház, a kolostor és a templom is leégett. Rá egy évre kezdődött meg és az 1760-as évek elején fejeződött be a ferences kolos­tor és a templom építése, előb­bi ma is áll. A ferencesek tolnai korsza­kának lezárása II. Józsefhez köthető, aki 1782-ben felosz­latott számos szerzetes ren­det, így a ferencest is. A „kala­pos király” ugyan nem sokkal halála előtt ezt a rendeletét is visszavonta, ám a ferencesek intézményesen már nem tér­tek vissza Tolnára. Számos tárgyi emlék maradt utánuk, az egykori kolostoron kívül is. Templomuk három harangja például a dunaköm­­lődi templomba került. Ezek közül a két nagyobbat az I. vi­lágháború során beolvasztot­ták, a legkisebb, harmadikat azonban ma is ott használják. Öt, jelentős művészeti értékkel bíró olajfestményük közül az egyik állítólag Tintoretto-alko­­tás volt. A várdombi templom­ban ma is látható, felújításra szoruló, nagy méretű festmény azonban - mint kiderítették - nem az olasz mester munkája. A tárgyi emlékek mellett a ferencesek szellemi hagyaté­ka is igen jelentős. Mint Koncz Ádám fogalmazott, Tolnára ér­kezésük után kaotikus etnikai helyzetet kellett kezelniük, ám a szerény, egyszerű, a legsze­gényebbekkel sorsközösséget vállaló ferences barátoknak si­került a templomban egymás mellé ültetni a település lakóit. Emléktábla A Ferences nap további prog­ramjában a szekszárdi szár­mazású Fr. Berhidai Piusz OFM, a szécsényi rendház házfőnöke tartott személyes hangvételű előadást a rend alapítójától, Assisi Szent Fe­rencről és szellemiségéről. Ezt követően az egykori kolos­tor - a Penny Markét felé eső - falán elhelyezett emléktáb­lát áldották meg. A Ferences napot a tolnai katolikus temp­lomban szentmise zárta, a fe­rencesek koncelebrálásával. Ezerarcú épületeiket mutatják be DOMBÓVÁR Helyi képzőművé­szek alkotásaiból, Ezerarcú épületeink címmel nyílt kiál­lítás nemrégiben a Dombóvá­ri Helytörténeti Gyűjtemény­ben. A tárlatot Müller Ádám gyűjteményvezető köszöntője után Katatics Zsuzsa művész­tanár, a kiállítás kurátora nyi­totta meg. Beszédében kiemel­te: meg kell őriznünk épített örökségünket a jövő generá­ciói számára hasonlóan, aho­gyan mi is megörököltük. Vi­gyáznunk kell rájuk, észre kell venni őket, és nemcsak az épületeket, az utcarészleteket, a tereket, hanem a természe­ti értékeket is, hiszen ebben a környezetben élünk és nem mindegy, hogy odafigyelünk-e a minket körülvevő „kincsek­re” vagy egyszerűen elme­gyünk mellettük. A kiállítók­kal kapcsolatosan elmondta, hogy a dombóvári művészek több korosztályát szólította meg, hiszen a már ismert al­kotók mellett a fiatalabb gene­ráció képzőművészei, az ő atti­tűdjük, gondolataik megisme­rése is fontos. Több mint ötven helyi védelem alatt álló épület van A megnyitót követő kerék­asztal beszélgetésen megje­lent alkotók meséltek a kiállí­tásban szereplő munkáik ke­letkezéséről, arról, miként kö­tődnek a témának választott épülethez, helyszínhez, a vá­roshoz. A kiállított művek kö­zött van rézkarc, akvarell, olaj­­festmény, ceruzarajz, szénrajz és fotográfia is. Alkotóik: Czé­­tány Lászlóné, Deák Attila, Durczy Balázs, Gulyás József, Kovács György, Nagy Zoltán, Őri Gábor, Pap Gabriella, Rá­­polti Enikő, Szentkirályi At­tila, Szita Veronika, Tilinger Sándor, Virág Kristóf. A kiállí­tás december közepéig látható. A megnyitó után Takács Ist­vánná helytörténész Beszélő házak című előadását hallgat­ták meg az érdeklődők. Dom­bóvár több mint ötven he­lyi védelem alatt álló épület­tel büszkélkedhet. Takács Ist­vánná ezekről az utcaképet meghatározó, egyedi építé­szeti értékeket képviselő épü­letekről, illetve a város társa­dalmi és demográfiai változá­sokról beszélt. H. E. Huszárlaktanya, internálótábor Az egykori ferences kolostor a szerzetesek kiköltözése után előbb a császári hadsereg rak­tára lett, 1870-ben pedig a vá ros tulajdonába került, és hu­szárlaktanyaként használták a II. világháború végéig. Ez­után 1949-ig internálótábor­ként működött, majd 1954-ig szükséglakásokat alakítottak ki benne. 1954-től itt kezdte meg működését a tolnai Föld­vári Mihály Gimnázium, amely 1995-ben költözött új helyére. A rendház épületének emele­ti részén a tolnai zeneiskola, a földszinten néhány évig a tol­nai várostörténeti kiállítás ka­pott helyet, jelenleg a Geszte­nyéskert óvoda működik ott. A ferencesek egykori templo­mát a 18. század végétöl gaz­dasági célokra használták. Az 1844-es nagy tolnai tűzvész­ben a benne tárolt hatalmas mennyiségű dohány és az épü­let is megsemmisült. Ma az egykori pedagóguslakásból ki­alakított tolnai civil ház talál­ható a helyén. A teveli pihenőnél sokan csodájára jártak a kilencven oldtimernek Autócsodák a megye útjain TEVEL Idén is a Total Chrono Classic-kal zárul az Oldtimer Szuperkupa sorozat szeptem­ber utolsó hétvégéjén. 2016-ban ötödik alkalommal rajtoltak el a veteránautók a székesfehér­vári Országalmától, hogy Tolna és Somogy megye útjait bejár­va végül megérkezzenek a ma­gyar tenger déli partjára, a be­futó helyszínéül szolgáló bala­­tonlellei BL Yachtclubba. A te­veli Gányi Vendéglőnél és 'Ven­dégháznál egy frissítőre megállt a 90 versenyző, így az érdeklő­dők a csodálatos őszi napsütés­ben megcsodálhatták az oldti­­mereket. A rekordhosszúságú, 300 km-es útvonal a megyében Simontornyát, Regölyt és Dom­bóvári is érintette, az ebédet új helyszínen, Kaposváron fo­gyaszthatták el a résztvevők. A túra az AHC-sorozat utolsó futa­ma volt egyben, több külföldi in­dulóval. A legkevesebb hibapontot, mindössze 121-et Ilkovits Ádám és Kemenes Csilla szerezte, meg­előzve ezzel az Erdélyi házas­párt, és a Csehországból érke­zett Albert Pance-Anna Ruthová csapatot. Az Oldtimer Szuperku­pa idei bajnoka a 9. helyen célba érkező Marosi György-Marosiné Vince Ágota (Alfa Romeo Giulia) páros lett, megelőzve a Janzer György-Janzer Szonja (Zsiguli) és a Gál István-Juhász Zsuzsan­na (Porsche 356) párost. B. L. arr. EJT íiíim máiauíinmiui immiu iimimi na 'imaiiiíf sa ÍBFSÜ6B Ez az Mercedes SL 300 volt a legdrágább: értéke 1,5 millió euró Egyensúlyban a költségvetés BONYHÁD Minden a 18 napi­rendi pontnak zöld utat adott a grémium a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen. Ezek kö­zött szerepelt az önkormány­zat 2016. évi költségvetésé­nek és végrehajtásának rend­jéről szóló módosítás. Több vál­tozást is átvezettek, ugyanak­kor ez nem befolyásolja a költ­ségvetés egyensúlyát, köszön­hetően a februári körültekin­tő tervezésnek. A tételek közül kiemelhető például az a 300 ezer forintos szigetelési hozzá­járulás, amit a Dr. Kolta László utca 35-39. számú társasházak számára biztosítottak. A tanácskozáson döntés szü­letett arról is, hogy Bonyhád -folytatva a hagyományokat - csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási pályázati rend­szer 2017-es fordulójához. A TOP-3.2.2-15 projekt ter­vezői szerződéskötése kapcsán az operatív pályázatokról is szóltak, kiemelve projektjeik sikerében bízva, hogy az em­lített már döntésre jogosult pá­lyázat is bizakodásra ad okot. A Vörösmarty Mihály Műve­lődési Központ igazgatói állá­sára jelentkező két pályázó kö­zül, a korábban véleményt for­mált szakmai bizottság állás­pontját is alapul véve a jelenle­gi vezetőt, Juhász Józsát bízták meg újabb öt évre a vezetői fel­adatok ellátásával. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom