Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-08 / 211. szám

2016. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK A mezőgazdaság nagy ellensé­ge a minden lombos növényt kedvelő amerikai fehér szövő­lepke, amely ellen ajánlatos korán elkezdeni a védekezést. Balázs László laszIo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megye több pontján, az út menti fákon és a növényvédelemben nem része­sített gyümölcsfákon is felszapo­rodtak az amerikai fehér szövő­lepkék. - Egy Magyarországon régóta ismert kártevőről van szó. Az utóbbi 6-8 évben nem volt jellemző nálunk, idén „be­robbant.” Szaporodásuk függ az időjárási tényezők alakulásától. A hernyók kikelésére a globális felmelegedés negatívan hatott. A száraz, nagy meleget nem szere­tik, csapadékosabb, párás időjá­rás esetén azonban a tojásmorta- Utás kismértékű ezeknél a kár­tevőknél, így gyorsan ki tud­nak kelni a petezsákokból. Ki­rajzásuk után pár órával a nős­tény lepkék a levelek fonákján rakják le a petecsomót. Ezt kö­vetően 7-10 nap alatt bújnak ki a hernyók, amik először saját to­jásburkukkal táplálkoznak, ké­sőbb pedig a leveleket hámoz­­gatják - mondta dr. Vörös Gé­za, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztá­lyának vezetője. - Két nemze­dékük van, azaz kétszer rajza­nak: először tavasz végén, illet­ve augusztus második felében. Fő tápnövényük az eperfa, de ju­har, dió, meggy, cseresznye, szil­va és almafák koronáján is lát­szik a kárképük. Az egyes hajtá­sok csúcsán lévő leveleket sűrű szövedékszálak szövik át. Köny­­nyen felismerhető, mivel először csak néhány levélre terjed ki, majd később egyre terebélyese­dik a csúcstól lefelé és a korona­peremtől befelé. A lárvák és fia-A hatóságok is intézkedhetnek A közterületek növényzetét, az utak melletti fákat általában nem permetezik. Utóbbi a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. fel­adata lenne, de az elmúlt évek­ben inkább a gyommentesítés­re. kiemelten a parlagfűre fi­gyeltek. Dr. Vörös Géza hozzá­tette. nehéz a permetezés kivi­telezése, mert nagynyomású lövellő csöves permetező kell, ami elvétve található. A földtu­lajdonosok, területhasználók általában védekeznek a her­nyók ellen saját érdekükben. A közterületek tulajdonosainak, így az önkormányzatoknak is feladata a védekezés elrende­lése. amennyiben veszélyesen elszaporodnak a károsítok. tál hernyók a lombkorona felső, naposabb részén 5-10 levélből összeszőtt hernyófészket sző­nek, ebben táplálkoznak, rág­ják a lombot. Először a levélle­mez tűnik el, majd a zöld lombo­zatot egészen az erekig rágják. A hernyók utolsó vedlésük előtt már szétszélednek, ilyenkor fo­gyasztják a legtöbb táplálékot - tarrágást okoznak. Ebben az esetben tetemessé válik a lomb­pusztulás, ez pedig hátráltatja a termésképzést és a virágzást. A 40-es években került Európába A kártevő Amerika északi tá­jairól került át az európai kon­tinensre az 1940-es években, majd gyorsan elterjedt földré­szünkön. Magyarországon a Csepel-szigetről kezdett el ter­jedni. A rovar laza, barna szövé­sű gubóban, báb alakban telel át kérgek nyílásaiban, oszlop­repedésekben és egyéb védett helyeken. Polifág, azaz sok táp­­növényű kártevő, de hernyói el­sősorban az eperfákon, a juha­rokon, illetve a csonthéjas gyü­mölcsfákon károsítanak. Az amerikai szövőlepke falánk her­nyója három hét alatt saját sú­lyának több százszorosára nö­vekszik, mezőgazdaságunk ve­szedelmes kártevője. Vörös Géza megjegyezte: a legegyszerűbb védekezési mód a mechanikai, magas fák­ról hernyózóollóval vágjuk le a hernyófészkeket, majd égessük el. A fészkeket hosszú karókra rögzített, gázolajba áztatott égő fáklyával is elpusztíthatjuk. De vegyszeres megoldást is alkal­mazhatunk, ami nem mindig hatékony, mivel a hatóságok­nak az uniós szabályozás mi­att a jól bevált rovarölő szerek egy részét ki kellett vonniuk a forgalomból. A legjobb, ha ki­­tinszintézis-gátló hatóanyagú szerrel, vagy gyors hatású pi­­retroid hatóanyagú szer keve­rékével permetezzük le a növé­nyeket.- Korábban karanténkártevő­nek minősült a szövőlepke, majd átminősítették veszélyessé. Az elterjedése járványveszélyes - hangsúlyozta az osztályveze­tő. - Ahogy mondják, a kárte­vő a sublódtól a templomkeresz­tig mindenhol bábozódhat. Már a házak falán megjelenő, és fel­felé mászó hernyókat irtani kell annak érdekében, hogy az átte­lelő generáció csökkenjen. Saj­nos ezeknek a rovaroknak ter­mészetes ellenségük aligvan, a madarak sem merik fogyaszta­ni, egyedül a baromfi eszi meg. Az amerikai fehér medvelep­ke elleni védekezés kötelező! - emelte ki Vörös Géza. Indián nyár Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Nem véletlenül kedvelik a világon mindenütt - már ahol kontinentális az éghajlat - a vénasszonyok nyarát, ame­lyet szokás indián nyárnak is nevezni. Hiszen milyen jól esik végre kellemes hűvösben aludni, friss, tiszta reggelre ébredni, ugyanakkor napközben a nyár minden kellemes tulaj­donságát élvezni. Persze, akit csak megkérdezünk, az azonnal kijelenti, ez a meleg már nem olyan, meg hogy azért kicsit túl­zás harminc fok szeptember majdnem-közepén, de mondanom sem kell, azért könnyeket nem hullajt senki. Merthogy nem olyan rossz ám még mindig harisnya nélkül, saruban járni, pu­lóver helyett ujjatlan topot hordani, és esernyő helyett jégkré­met tartani a kezünkben. Külön bonusz, hogy csodás időben él­vezhetjük a hétvégi rendezvényeket, és a drága fűtés egyelőre még csak egy távoli gondolat formájában létezik. Természetesen mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy nem tart örökké az őszi nyár, és hogy pontosan meddig is, azt senki nem tudja, legkevésbé az időjósok, mert ahány szakér­tő nyilatkozott, mind annyi­féle időt jósolt. Mindegy, tart ameddig tart, mi élvezzük minden percét. Még ha oly­kor fárasztó is a meleg, ha a déli órákban igyekszünk az árnyékba húzódni, és olykor még be kell kapcsolni a mun­kahelyeken a klímát, vagy a hordozható ventillátort. Persze, azért az ősz jelei már jól láthatóak, és valljuk be, vala­hol mélyen egy kicsit már vágyunk is utána. A csípőskés regge­lekre, a tejszerű párára a vizek felett, az opálos naplementékre, az ezer színben tündöklő falevelekre, az égő avar fanyar illatá­ra, a dércsípte ágak csillogására, a kandallóban pattogó lángok melegére, a mézes csipketea ízére. Hiszen az ősz is gyönyörű, még ha színpompája visszafogottabb is, mint a harsány nyáré, amely utolsó erejével még szeptemberben is kényeztetni akar. A kontinentális éghajlatra gyakran mondják, hogy szélsősé­ges, hogy nehéz hozzá alkalmazkodni. Ám minden negyedév új csodával köszönt ránk, sajátos szépséggel, friss hideggel, hódí­tó virágillattal, harsány kavalkáddal, hűvös színpompával. Ne­künk, akik itt élünk, ez a körforgás jelenti az élet folytonossá­gát, a haladást, az idő múlását, a jövőt, a várakozást. Azaz a négy változó évszakot, amelyet soha nem cserélnénk el sem­mi másra. Mindegy, tart ameddig tart, mi élvezzük ki minden percét Távollétében ítélték el a drogterjesztőt SZEKSZÁRD Bűnösnek mond­ta ki a Szekszárdi Járásbíróság nemrégiben a 36 éves vádlottat új pszichoaktív anyaggal visz­­szaélés vétségében. Ä bűncse­lekményt azzal követte el, hogy hódító anyagot adott át pénzért egy nőnek, A bíróság a férfit, tá­vollétében, 240 óra közérdekű munkára ítélte. Még 2014 nya­rán történt, hogy a vádlottól egy nő körülbelül húsz alkalommal vásárolt a hódító anyagból ösz­­szességében is csekély mennyi­ségben, mintegy ötvenezer fo­rintért. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért fellebbezett, felfüggesztett bör­tönbüntetés kiszabását tartva indokoltnak. A védő tudomá­sul vette a bíróság döntését. A vádlottat azért ítélték el távollé­tében, mert ismeretlen helyen tartózkodik, elfogatóparancs van érvényben ellene. A férfi többszörösen bünte­tett előéletű. A Szombathelyi Városi Bíróság például, mint többszörös visszaesőt ítélte el 2011-ben egy év börtönbünte­tésre, hivatalos személy elleni erőszakért, két évre eltiltva a közügyek gyakorlásától. Azt a büntetését le is töltötte. Két év­vel később Dunaújvárosban, ugyanezen bűncselekmény el­követése miatt 50 óra közérde­kű munkára ítélték. 1.1. Sikerrel járt a telefonos csaló REGÖLY Telefonos csalás mi­att indított eljárást a Bonyhádi Rendőrkapitányság. Az isme­retlen tettes szeptember 4-én önmagát egy telekommuniká­ciós cég munkatársának kiad­va telefonon hívta fel a regölyi nőt és arról értesítette, hogy 250 ezer forintot, valamint egy plaz­ma televíziót nyert, de ahhoz, hogy a nyereményt megkaphas­sa fel kell töltenie 45 ezer forin­tot a megadott számra. A sértett a telefonálló útmutatása szerint fel is töltötte a pénzt, de termé­szetesen se pénzt, se plazmaté­vét nem kapott, közölte Huszti Gábor, sajtószóvivő. A Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság ké­ri a lakosságot, hogy Amennyi­ben hasonló hívást kapnak, ne teljesítsék a telefonáló kérése­it, de ha tehetik rögzítsék a be­szélgetést. Ez a későbbi nyomo­zást segítheti. Telefonon soha ne adjanak meg biztonsági adato­kat, kódokat. A csalók rendkí­vül kreatívak, sokféle történetet találnak ki annak érdekében, hogy jogtalan haszonhoz juthas­sanak. Kérik továbbá, hogy aki hasonló helyzetbe kerül, vagy ilyen jellegű eset a tudomásá­ra jut, tegyen bejelentést az in­gyenesen hívható 107 vagy 112 központi segélyhívó telefonszá­mok valamelyikén, illetve név­telenségük megőrzése mellett a Oó-80/555-lll-es „Telefontanú” zöld számán. 1.1. Ritzel Zoltán és Antlfinger István munkáit tekinthetik meg Fotók, faragványok a könyvtárban BONYHÁD Arculat címmel két gyermekkori jó barát Ritzel Zoltán fotós és Antlfinger Ist­ván kő- és fafaragó alkotása­it, bemutató kiállítás nyílt szep­tember 7-én Bonyhádon, a Soly­már Imre Városi Könyvtárban. Kovács Ferenc festőművész, mindkét kiállító egykori rajz­tanára nyitotta meg a tárlatot, amelyben 18 portré és szociofo­­tó, valamint 18, elsősorban em­berábrázoló kő- és fafaragvány látható szeptember végéig. A kiállítás azon könyvtári soro­zat része, melynek keretében minden hónapban más művé­szeknek, más művészeti ágak­nak adnak lehetőséget a bemu­tatkozásra. H. É. Kőbe, fába vésett és fotóba zárt alkotásokból nyílt kiállítás a bonyhádi könyvtárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom