Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-22 / 223. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Körülöttünk lévő csodákat mutat meg PAKS-BOGYISZLÓ Nem kell messzi tájakra menni, ha valaki szépet szeretne látni, megörökíteni - ezt hirdeti Nemes András Körülöttünk élő természet című fotókiállítása, amely a Csengey Dénes Kulturális Központban látható. A megnyitón természetesen a Szaggató Zenekar muzsikált. Ez azért természetes, mert Nemes András alapító tagja az együttesnek. A zene a hivatása is egyben, a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban tanít, ott már nyílt önálló kiállítása, de több országos merítésű tárlatba is beválogatták munkáit. A fotózás nála régi keletű hobbi, főiskolásként 1998-ban vette meg első Praktika típusú gépét. Erdőt járni, a természetben búvárkodni is régtől szeret, de a természetfotózás jelentősebb teret az utóbbi két-három évben nyert. Inspirációt például Felső Barnabás gemenci természetvédelmi őr diaképes előadása vagy éppen egy Ev természetfotósa kiállítása adott számára. Az pedig újabb motivációt jelentett, amikor egy-egy országos pályázaton válogatták ki képeit, jelezvén, hogy nem hiába valók a les sátorban töltött órák. Csak az első lépés volt, amikor megvásárolta a természetfotózáshoz alkalmas teleoptikát, ezt fontos tanulási fázisok követték, mert - ahogy vallja - a gép automatikus lehetőségei nem pótolják a tudást. Utómunkát is csak anynyit végez, amennyi ahhoz kell, hogy visszaadja, amit az emberi szem lát. Mint lapunknak elmondta, amikor zenészként kiáll, egy extrovertált - külvilág felé forduló - állapot, a fotózás viszont éppen ennek ellenkezője. A jó természetfotóhoz tudás, türelem is kell, vallja. Vida T. Hobbi a fotózás, hivatás a zene Mikor kell felállnia a babának? Mikortól kell járnia? Ezek a kérdések gyakran foglalkoztatják az édesanyákat, különösen akkor, ha már az ismerős gyereke ugyanannyi idősen mindent csinál. A szakemberek szerint semmit sem szabad elsiettetni. Sebestyén Hajnalka hajnalka.sebestyen@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Folyamatosan figyelni kell a kicsiket. A szülők bízzanak önmagukban, ám ha mégis valamiért bizonytalanok gyermekük fejlődésének helyességében, bátran keressék fel a szakembereket, akár tanácsadás jelleggel is. Elsősorban szakorvost, majd a megfelelő mozgásterapeutát. A tapasztalat is bizonyítja, gond esetén, ha időben szakemberhez fordulnak az anyukák, akkor korrigálható a mozgásfejlődésben észrevett eltérés vagy elmaradás. Czuczi Anita TSMT mozgásterapeutával most a csecsemők féléves kor utáni időszakáról beszélgettünk.- Mi történik a 6-9. hónapban?- Már a babkák megtanulnak hason kúszni és vízszintesen elgurulni mindkét irányba a nekik tetsző játékokért.Négykézlábra állnak, hintáztatják magukat. Előkészülnek a mászáshoz.- Kúszásnál mire kell figyelni?- Akkor jó a kúszás, ha ellentétes kar-láb munkával történik. Ha nem így van, érdemes szakembernek megmutatni, hogy mi akadályozza a helyes kúszás létrejöttét. Vannak esetek, amikor a kúszás féloldalas, vagy épp páros kezes marad. Ezen esetekben oda kell nagyon figyelni, hogy a mászás már helyesen történjen. Amikor a babák már helyváltoztató mozgásra is képesek, érdemes nekik jó nagy játszóteret hagyni, hogy zavartalanul gyakorolhassák a mozgást, megtapasztalhassák saját és környezetük korlátáit. A gyerekek legfőbb tanulása a tapasztalás!- Mi a következő „állomás”? A felállás során tűnik fel először igazán, ha a kisgyermek nem párhuzamosan tartja lábfejét, az kifelé vagy befelé fordul. Érdemes mindkét esetben szakemberhez fordulni, legalább egy ránézés erejéig. tűnik fel először igazán, ha a kisgyermek nem párhuzamosan tartja lábfejét, az kifelé vagy befelé fordul. Érdemes mindkét esetben szakemberhez fordulni, legalább egy ránézés erejéig. Felálláshoz és onnan való lejövetelhez elengedhetetlen a térdelés megléte. Ennek hiányában a babák állásból letottyannak a fenekükre vagy sírással jelzik, hogy nem tudnak mit csinálni. Segítenünk kell nekik, hogy a térdelést megtanulják.- Egy éves korára már mennie kell a babának?- 9-12 hónapos korban a bútorokba kapaszkodva, oldalazó lépések megtétele a jellemző. Fontos, hogy mindkét irányba járjanak. Az egyoldalúságot korrigálni kell. Ebben az életszakaszban tanulják meg, hogy kapaszkodva leguggolnak és már fel tudják tenni a játékokat a földről a kanapéra, asztalra. Felmásznak az ágyra, a fotelbe. Meg kell tanítani nekik, hogy tolatva jöjjenek vissza és nem fejjel, mert így nem sérülnek meg.- Mikor indulnak el?- Ha az oldalazó járás már stabil, akkor két egymástól messzebb lévő tárgyhoz már próbálnak átmenni. Ezt követi az előrefelé lépegetés. Előrehaladást gyakorolni szokták sokáig, széket tologatva, vagy járássegítőt tolva. Ezeket a segédeszközöket csak akkor használják, ha a gyermek érez késztetést, és önállóan kezdi el használni. A legtöbb kisgyermek 12-15 hónapos korában kezd el járni. Ha itt nagy, több hónapos elmaradást észlelnek a szülők, akkor kérjék szakember segítségét.- Gond, ha a szülő idejekorán vezetgeti a gyereket?- A gyermekek mozgása eltérően fejlődik. Tudom, hogy sok édesanya szeretné már, ha a gyermeke járna, hiszen az ismerős babák közül már mindenki elindult. Nem baj! Nem véletlen ,ha egy kisgyermek elindulása késik. Ehhez nagyon jó törzskontroll szükséges, melynek alapja a szimmetrikus egyensúly. A kisgyerekek bizonytalansága nem személyiségükből adódik, hanem valamely járáshoz szükséges alapfunkció éretlenségéből. A vezetgetés gátolja azt, hogy ő tapasztalhassa meg hiányait, annak korrigálását. Egyáltalán nem gyorsít a szülő ezen a folyamaton.- A 9. hónap körül már négykézláb felállnak, billegnek, de még nem indulnak el. Ezzel erősítik a gerincüket, a támasztó izmokat. A négykézláb pozícióból aztán előbb-utóbb valamelyik alátámasztási pontot felemelik egy pillanatra, aztán már kettőt, fejlesztve ezzel az egyensúlyukat és ezzel lehetővé teszik a mászás megkezdését. A 9-12. hónapban indul el a mászás, szintén ellentétes kar-láb mozdulatokkal. Ha egy kisgyerek húzza az egyik lábát, ha nem szimmetrikusan használja, érdemes szakemberhez fordulni, mert ez alapja lehet egy későbbi tanulási problémának.- Mikor ül fel először magától a baba?- A mászással szinte egyidőben, 1-2 hét alatt megtanulnak felülni, majd felállni. Fontos, hogy mindkét oldalra ki kell ülniük és mindkét lábbal fel kell tudniuk állni.- Az ülés is lehet rossz?- Nagyon fontos pont a megfelelő ülés. A jó a Z ülés, illetve az egyenesen kinyújtott lábbal való ülés. Nagyon helytelen, amikor a babák beülnek a két bokájuk közé, abból azonnal ki kell hozni őket. Ez utóbbi esetben ugyanis a törzskontrolljuk nem fejlődik megfelelően, mivel az oldalra kitett lábukkal egyensúlyoznak. Később az álláshoz azonban szükség lesz a jó, stabil törzskontrollra.- Milyen a helyes felállás?- Akkor helyes, ha teljes talppal történik a felállás. A kisgyerek előre húzza a térdét. Sajnos sok esetben a babák a belső talpélükön nyomják ki magukat állásba. Kérdés,hogy miért nem sikerül szabályosan? Hipotón izomtónusú babáknál ez többször előfordul, az izmok gyengesége miatt. A felállás során w Nagyon fontos pont a megfelelő ülés. A jó a Z ülés, illetve az egyenesen kinyújtott lábbal való ülés. Az ünnepségen kapták meg az elsősök a széchenyis jelvényüket Iskolájuk névadójára emlékeztek BONYHÁD Az intézmény névadójára, Széchenyi Istvánra emlékeztek szerdán a Bonyhádi Általános Iskola Széchenyi István Általános Iskolájának diákjai és a nevelő-testület. Minden évben szeptember 21-én, a „legnagyobb magyar” születésnapján tartanak ünnepséget, amikor megkoszorúzzák Széchenyi István szobrát az iskolában, illetve az épület előtt is. A tanulók ünnepi műsort adtak, illetve Nagyné Friedrich Valéria történelem tanár mondott beszédet, felidézve a reformkori személyiség életútját és munkásságát. Az első osztályosok pedig ekkor kapták meg széchenyis jelvényeiket a végzősöktől. Az idei jubileumi év, hiszen 225 éve született Széchenyi István. Ebből az alkalomból vetélkedőt is tartottak az iskolában a felső tagozatosok számára. Az ünnepségen adták át az 1992-ben alapított Széchenyi-díjat is, amelyet idén Kolozsi Liliána kapott. A díjjal a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért és a közösségi munkában is kiemelkedő diákokat ismerik el, és mindig egy olyan fiatal kapja, aki az előző tanév végén ballagott el a Széchenyi-iskolából. Liliána a reál és a humán tárgyakban egyaránt remekelt, de a sport és a művészetek terén is szép sikereket ért el. H. E. Kolozsi Liliána (balról a második) kapta idén a Széchenyi-díjat Tartalmas torockói történelemtábor SZEKSZÁRD A Szekszárdi Garay János Gimnázium és a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum között remek testvériskolai kapcsolat van, melynek köszönhetően öt szekszárdi diák szeptember 1. és 6. között meghívást kapott egy tehetséggondozó történelemtáborba, melynek Torockó adott otthont. Mint arról Nagy László, a gimnázium tanára tájékoztatta lapunkat, a tábor egy nagyobb pályázat keretein belül jöhetett létre, melyet a líceum nyugalmazott tanára, Vizi Imre szervezett. Az kiutazó tanulókat az alapján választották ki, hogy a korábbi években milyen volt a történelem iránti lelkesedésük, a versenyeken való részvételük, és mennyire egyezik a továbbtanulási szándékukkal. A táborban az Erdélyi fejedelemség történetét dolgozták fel a fiatalok interaktív előadásokkal, köztük kapott feladatokkal. Az előadásokhoz tartozó helyszíneket is felkeresték, többek között jártak Nagyenyeden, Gyulafehérváron is. Nagy László kiemelte, nagyon jó volt látni, hogy milyen hamar összhangba került az öt szekszárdi diák a tizenhat kolozsvárival, és remek barátságok szövődtek. A fiatalok már most visszamennének, és a szervezők célja is az, hogy ezt jövőre meg is tehessék. K. B.
