Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-20 / 221. szám
2016. SZEPTEMBER 20., KEDD KITEKINTŐ g A fejlesztés elkötelezettje Györköny új művelődésszervezője, Surányi Zoltán Az élménypedagógia szakértője A fejlődés, a fejlesztés elkötelezettje Györköny új művelődésszervezője, aki elsősorban a közösségépítésre fókuszál. Surányi Zoltán, az élménypedagógia szakértője a Délvidékről költözött Nagydorogra lelkészfelesége oldalán. Vida Tünde vtunde67@gmail.com GYÖRKÖNY-NAGYDOROG Szeptember 1-től mint művelődésszervező dolgozik Györkönyben Surányi Zoltán, aki az elmúlt években az élménypedagógia módszerét alkalmazva végezte gyerekek, felnőttek fejlesztését szülőföldjén, Szerbiában, hazánkban és más magyarok lakta területeken. Ez a munkája a jövőben kissé háttérbe szorul, mert az új teendőkre koncentrál, aminek középpontjában természetesen a közösségszervezés áll. Az önkormányzat azzal az igénnyel kereste meg, hogy olyan programokat szervezzen, amelyek szélesebb rétegeket mozdítanak meg, amelyek közösségi összefogásra ösztönöznek. Györköny, mint mondja, a térség érdekes színfoltja, igazán jól működő közösségei vannak, de van igény a fejlődésre is. Az elmúlt hetekben már „belecsöppent” két rendezvénybe, így kapott már impulzusokat arról, hogy mennyi segítő van, menynyire motiváltak a györkönyiek, hol vannak a gyengébb láncszemek, hol lehet javítani. A rendezvények - mondhatni - teltházasok, de szeretnék, ha a megvalósításba többen bekapcsolódnának, a programok pedig szélesebb körnek nyújtanának elfoglaltságot. Surányi Zoltánnak fontos motivációt jelent, hogy tudnak-e fejlődést, olyan váltó-Szociális munkásként végzett Surányi Zoltán Szerbiában született, Zentán nőtt fel. a szabadkai műszaki főiskolán elektromérnöknek tanult, de diplomát végül Magyarországon, a Károli Gáspár Egyetemen, mint szociális munkás végzett. Szabadkán az óvodaközpontban, ahol 52 épületben 300 óvónő négyezer gyerek ellátásáról gondoskodott. a gyerekek készség- és képességfejlesztését végezte, majd hét éven át dolgozott a felnőttképzésben több ezer órát eltöltve mások mellett pedagógusok. orvosok, cégvezetők fejlesztésével. Munkájának fontos szakterülete az iskolai közösségfejlesztési programok kidolgozása. Nős. felesége Réti Katalin nagydorogi református lelkész. három gyermekük van. i Surányi Zoltán úgy véíiTBl Györköny a térség érdekes színfoltja, jól működő közösségei vannak, de van igény a fejlődésre is mm l zást előidézni, amitől a rendszer résztvevőinek jobb lesz. Mint elmondta, szociális munkás diplomája van, de szülőhelyén mást értenek szociális munkán, mint itt. Magyarországon, legalábbis annak egyes vidékein torz kép alakult ki, ezt a tevékenységet a hontalanok, éhezők ellátásával, segélyosztással azonosítják, miközben ők az amerikai szemlélet alapján az „empowerment”, azaz a képessé tenni elvet követték. A hangsúly a különböző rétegek önsegítő képességének emelésén van, amit a talán már elcsépelt, „nem halat adnak, hanem halászni tanítanak” elv jól szemléltet. - Preventív szemlélet a miénk, a társadalmi csoportokat képessé tenni önmaguk képviseletére, a hátrányos helyzetűeket képessé tenni saját maguk ellátására, fejtegette. Eszköztárának fontos pillére az élménypedagógia, aminek szakértőjévé vált. Ez - mint kifejtette - a tapasztalati tanulás, alapja a zsidó származású, Londonban letelepedett Kurt Hahn által kifejlesztett kalandpedagógia, lényege saját élményeken keresztül fejleszteni a résztvevőket. - Az élménypedagógiát, mint módszertant használom különböző emberek fejlesztésére az óvodáskortól időskorig. Az élménypedagógia tanulási motivációra, közösségépítésre kiválóan alkalmas - húzta alá. A nemzetiségi napon és a szüreti napon Surányi Zoltán már bekapcsolódott az előkészületekbe, így a rendezvények látogatói már belekóstolhattak, hogyan használható az élménypedagógia eszköztára a rendezvényszervezésbe. A község és a könyvtár későbbi programjai minden bizonnyal még inkább magukon viselik majd ennek jeleit. Parókián élni külön életforma Az, hogy a feleségét a nagydorogi református közösség hívta meg és ezért költözni kellett, Surányi Zoltánnak nem probléma. Ő az a fajta ember, aki szeret elindítani, felépíteni dolgokat, de kevésbé szeret üzemeltetni. Parókián élni, véleménye szerint külön életforma, aminek megvannak a napos és az árnyoldalai. - Azt mondják, a parókia falai üvegből vannak, de csak annyira, amennyire mi hagyjuk. Én nagyon határozottan képviselem, hogy szabjuk meg a határainkat - fejtegette. Ahhoz, hogy elfogadják, hogy a hétvége, az ünnepek munkával telnek, tudatos átgondolás, elhivatottság kell. Az elhívás esetükben nem csak Kataliné, hiszen Zoltán is hívő ember, tisztában van azzal, mivel jár a szolgálat. VÉRADÁS KEDD Dombóvár Kórházi véradó 8.00-14.00 Szekszárd Szent László Szakképző Iskola 9.0012.00 SZERDA Varian; Művelődési Ház 15.00-17.00 Lennel Pdgárroesteri Hivatal ______12.00-14.00 TRAFFIPAX 040006 X 61-es főút 77. km 05000700 ______________6« Ifiál Hitei 05300600 6-os főút 145. km 0900-1100 Szekszárd. Rákóczi u. 126. 0900-1130 M6 jobb 111. km 0900-1200 _______ 55os főút 120. km 0930-1130 60s főút 120. km 0930-1130 Kapospula, Rákóczi u. 52. 12301400 Sós főút 127. km 13001530 M6 jobb 119. km 1330-153C 6-os főút 93. km 13301600 M6M153.km 14001700 Dombóvár. Köztársaság u. 27. 14301600 6«s főiá 133. km 15301830 Szekszárd. Keselyüsi u. 20. 16301730 ______________9os főút 136. km 16301900 M6 jobb 153. km 17301930 Öcs főút 113. km 18001900 6-os főút 148. km 20002300 9os főút 146. km 21002300 9os főút 100. km 21002300 Dombóvár. Hunyadi tér 37. 21002400 M6 bal 119. km VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár-108 cm, Paks 22 cm, Dombon 39 cm, Árvízkapu 418 cm, Baja 131 cm. A Sió Palánknál 183 cm. Átalakult, nőtt, ünneppé vált a Szüreti Napok SZEKSZÄRD A Szekszárdi Szüreti Napok hosszú hagyományokra tekint vissza, már a 60-as években is nagy felső városi bálról írtak az újságok. „Délután kettőtől este nyolcig, a bál kezdetéig haladt át Szekszárdon a szüreti menet. Táncot roptak a Garay tér kellős közepén is” - írta a ,66-os Tolnai Napló. „Különb hírverést nem kívánhatott a felsővárosi szüreti bál, ahol hetven kilós szőlőharangot árvereztek, és töméntelen láb várta, hogy megmozdítsa a muzsika.” Természetesen a későbbiekben sem hagyott alább a Szüreti Napok iránti lelkesedés, sőt, egyre nagyobb eseménnyé vált a város életében. „Az utcák, terek, kiállítások és a különböző étel-ital pavilonok környéke mellett a hegyoldalak is népesek voltak, a maguk szüreti napját, napjait kisebb-nagyobb szőlőjükben munkával ünneplőkkel” - hozta le a Tolna Megyei Népújság 1973- ban az rendezvényt követően. „Vasárnap az első „esemény” az ökör illatához, a többek által kicsinylett méretű (240 kilós) és sokallott árú (adagonként 17,60 Ft) ökör nyárshoz kapcsolódott.” Ekkor már fogatverseny, fotókiállítás, néptáncfesztivál is csatlakozott a programokhoz. A 80-as évek végére már igazi népünneppé nőtte ki magát a fesztivál. „Lépni szinte nem lehetett, annyian voltak kíváncsiak a népviseletbe öltözött táncosokra, díszes fogatokra, zenészekre, énekesekre, az emberekre, egymásra” - írta ,89-ben a Népújság. „A felvonulók a közönség tapsától kísérve haladtak át a Garay téren, az utolsó megállóig, a Prométheusz parkig. Itt már nemcsak, hogy ezer, de több ezer ember fogta kíváncsian gyűrűbe á szinte megállás nélkül táncoló, remek hangulatot teremtő csoportokat.” A 90-es évekre sem változott a fesztivál népszerűsége, ami 2002-ben a kellemetlenül hűvös idő ellenére is nagy tömegeket vonzott. Kvanduk B. Nemzetközi is volt a kupa Nagy népszerűségnek örvendett a korai években borászvirtusnak, majd később Háry Kupának keresztelt erőpróba. A 80-as évek végére már nemzetközivé nőtte ki magát, az 1989-ben benevezett hat csapat közül kettő Ausztriából érkezett, de például ,91-ben is képviseltette magát a borászöttusán a három magyar mellett egy német és egy osztrák csapat. Az ezredforduló után aztán elmaradtak a külföldi versenyzők, és 2002-ben először esett meg. hogy megyén kívülre került a kupa. Az utolsó említést a Háry Kupáról a 2004-es programok között találtuk. A tréfás vetélkedőn az évek során karóverésben, borszívásban, puttonnyal futásban, hordógurításban, emelésben, szlalomban és más, szürethez kapcsolódó ügyességi feladatban mérhették öszsze tudásukat a jelentkezők. A hazai pálya előnye gyakran volt utolérhető, hiszen a szurkolók ovációja mellett a legtöbbször a szekszárdiak nyertek. Szekszárdi Bridget Jones babát vár (angol romantikus vígjáték), 16.30 és 19 óra. KIÁLLÍTÁS Tamási Vályi Péter szakképző, Kindl Kupola Galéria: Molnár Ágnes Eszter festőművész, színterapeuta és Kiss Viktor festőművész, a Napút antropozófiai szellemiségű alkotócsoport tagjainak „Hol vagyunk otthon?” című kiállítását Őri Katalin festőművész nyitja meg, 15.30. KÖNYVBEMUTATÓ Szekszárd Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című legújabb kötetét mutatja be, 18 óra. SZERDA MOZI Szekszárd: Bridget Jones babát vár (angol romantikus vígjáték), 16.30 és 19 óra. Tamási: A remény receptje (japán-francia-német filmdráma), 19 óra. ELŐADÁS Tolna Városi Könyvtár: A Magyar Királyság az I. világháborúban - Raffay Ernő történész előadása, 17.30. A tamási mozi vetíti A remény receptje című filmet Borászok és városvezetők a Szent István téri Borudvar színpadán 2002-ben még a Garay téren keresztül haladt a szüreti felvonulás
