Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-08 / 211. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Fulladásos halált okozhat a mustgáz TOLNA MEGYE Az ősz a szüret és ezzel együtt a borkészítés időszaka, melynek jellemző ve­szélyforrása a mustgáz. Éven­te többször riasztják ilyen mér­­gezéses esetekhez a tűzoltókat, mivel a sérültért csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan lemenni a pihcé­­be. Sem a gázálarc, sem a gáz­maszk nem nyújt védelmet. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője elmondta, hogy a mustgáz a szőlő levének erjedé­se során keletkező szén-dioxid, színtelen, szagtalan gáz. Önma­gában nem mérgező, de a levegő­nél másfélszer nehezebb, és zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól tölti fel a helyiséget, oxi­génhiányos állapotot idéz elő. Ez előbb szédülést, álmosságot, esz­méletvesztést, végül pedig fulla­dásos halált okoz. A mustgázzal kapcsolatos bal­esetek a borospincék szellőzteté­sével, illetve szén-dioxid-érzéke­­lők telepítésével megelőzhetőek. Közismert módszer még a gyer­­tyás megoldás, amikor az ember egy gyertyával megy le a pincé­be. Lényeges azonban, hogy a gyertyát nem a vállmagasság­ban kell tartani, hanem derék­­magasság alatt, például egy rúd­hoz erősítve, lábmagasságban. Ez azért fontos, mert már 10 szá­zalékos szén-dioxid-koncentrá­­ció is eszméletvesztéshez vezet, de a gyertyaláng csak 14 szá­zalékos mustgáz-koncentráció­­nál alszik ki. Ha a láng kihuny, akkor nincs elég oxigén a pincé­ben, azonnal el kell hagyni a he­lyiséget. Aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot! H. E. Veszélyes hely ilyenkor a pince A dróntechnológia egyik fő jellemzője a nagyon gyors fejlődés Más perspektívát mutatnak Balogh Tamás néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy va­lami újszerű, kreatív dolog­gal fog foglakozni. Ma már or­szágszerte, sőt külföldön is készítenek drónfelvételeket. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu Balogh Tamás először fura mó­don körbe forog függőlegesen és vízszintesen is megforgatva a drónt, hogy a gépben beálljon az iránytű, majd kezdődhet a próba­repülés. Mintha ezer méhecske indulna meg, olyan hanggal pö­rögnek fel a drón propellerei je­lentős porfelhőt kavarva maguk alatt. Ugyan nem ördöngösség, de kell hozzá némi gyakorlat, mi­re az ember elsajátítja gép bizton­ságos kezelését. Tamásnak abból már van bőven. Noha az alap szakmai irá­nya teljesen más volt, a sárpili­si fiatalember néhány barátjával együtt 2013-ban kezdett el fotó­zással foglalkozni. Mivel őt min­dig is a filmezés érdekelte job­ban, ebbe az irányba fejlődött to­vább. Szeretett volna valami új­szerűt, valami különlegeset csi­nálni, és nagyon tetszett neki az a mozgás, amit dróntechnlkával lehet elérni, ezért erre a terület­re specializálódott. Az első drónjuk 2013-ban még nagyon kezdetleges volt. Akkor még nem igazán lehetett vele ér­tékelhető felvételeket készíteni, kicsi volt a hatótávja, nyolc óra töltés után 8-9 percig tudtak fel­vételt készíteni. A következő lé­pés egy saját építésű hexakopter, egy hatmotoros gép volt, ami ka­pott stabilizáló rendszert és már lehetett vele jó felvételeket készí­teni. Ő most is megvan, kiállítot­ták otthon és porosodik, mert a dróntechnológia legfőbb jellem­zője, hogy nagyon gyorsan fejlő­dik. Több gépüket is maguk állí­tották össze, mivel kezdetben a gyártók nem adtak olyan alter­natívát, amely megfelelt volna a filmes igényeknek. Jelenleg a ki­lencedik drónjuknál tartanak, ez most az a technológia, ami­vel jelenleg versenyképesek tud­nak lenni, amely alkalmas mo­zifilm-kompatibilis felvételek készítésére. A profi gép egy töl­téssel 10-12 perc felvételt képes készíteni, és akár 3 kilométer tá­volságban is irányítható. Persze addig sohasem küldik el, hiszen A technológia régi, de a polgári felhasználás újdonság A drón pilóta nélküli, távirányí­tott. repülni képes eszköz. Az ol­csó játékhelikoptertől a drágább quadrocoptereken át a több mil­lió dollár értékű, programozha­tó eszközökig bármit tekinthe­tünk drónnak. Az ember nélküli repülőgépeknek két altípusa lé­tezik: a helyből felszálló és lebe­gésre képes, illetve a hagyomá­nyos kialakítású és a hosszabb távok megtételére tervezett, me­revszárnyú repülő. Alapvetően a pilóta nélküli re­pülőfejlesztés már a 20. század elején elkezdődött, ám komo­lyabb szerepe mégis a máso­dik világháború után kezdett fo­lyamatosan kialakulni. A „cél és gyakorlati drónok" irányából az amerikai és angol hadsereg ek­kor fordult a „támadó drónok” felé. A US Navy 1944-ben, a Sa­­lamon-szigeteken vetett be elő­ször fegyverrel felszerelt dróno­­kat. A technológia a polgári fel­használási területen csak a kö­zelmúltban jelent meg. Forrás: Drónpilóták Országos Egyesülete lényeges, hogy mindig a látóme­zőben maradjon. A repülési ma­gasságot 500 méterben korlátoz­zák a gyártók. Jelenleg technikai felszereltségük alkalmas 3D fel­vételek készítésére és speciális körpanorámás géppel is rendel­keznek. Ennek maguk fejlesz­tették ki azt az egységét, amely azért felelős, hogy a gépre sze­relt nyolc kamerát egyben tart­sa. Most már két ember készíti a felvételeket. Egyikük a drónt, a másikuk pedig a kamerát irá­nyítja. A kis Tolna megyei vállalko­zás mára kinőtte magát, olyany­­nyira, hogy a Totalcamak készí­tenek drónfelvételeket, dolgoz­nak még játékfilmeken, reklám­filmeken, videoklipeken és cé­ges reklámokon is, de a határon túlra is szólítják őket feladatok. A hétvégén például Csehország­ban egy légi bemutatón az uk­rán légierő két, MI2-es és MI8-as gépéről készítettek felvételeket, miközben azok hajmeresztő ma­nővereket hajtottak végre. Az sem elhanyagolható, hogy ha­marosan képeik jelennek meg a National Geographic-ban. Persze az emberben a beszél­getés során felvetődnek filmes élményei, így feltesz olyan ava­tatlan kérdést is, hogy léteznek-e egészen kicsi drónok, amelyek­kel akár megfigyelést is lehet vé­gezni. A válasz az, hogy ugyan kamera nincs rajta, de nekik is van egy 10 centis darabjuk, ami­vel az irányítást gyakorolják. A gyenge pont A drónozás gyenge pontja a tör­vényi szabályozás - emelte ki Balogh Tamás. Évek óta vajúd­nak a vonatkozó jogszabály megalkotásával. Természete­sen most sem engedély nél­kül filmeznek. A munkához elő­ször is vállalkozási engedéllyel kell rendelkezniük. Minden for­gatást külön kell engedélyeztet­ni a Nemzeti Közlekedési Ható­ságnál. Ennek nehézsége, hogy a forgatás előtt legalább har­minc nappal részletes forgatási tervet kell beadniuk többek kö­zött a tervezett mozgási és az időjárási paraméterekkel, ami nagymértékben megnehezí­ti a munkát. Ezenfelül az adott napra érvényes biztosítást kell kötniük. Meglehetősen sok vendégből válik szállodai szarka a nyaralás során, a törölköző a legkelendőbb Ezt-azt elpakolnak, persze egészen véletlenül TOLNA MEGYE A vendégek sze­retnek több csomaggal távozni, mint amennyivel megérkeztek a nyaralásra, tízből kilenc szál­lásadót ért már kisebb-nagyobb lopás - derül ki a Szallas.hu ál­tal az Év Szállása verseny kere­tében készült kutatásból. A fel­mérés szerint a leggyakrabban törölközőt és evőeszközt tulaj­donítanak el a turisták, de több esetben egészen extrém helyze­tek is előfordultak már. Megyénk a felmérési ered­mények tekintetében viszony­lag jó helyen áll. Egyrészt itt magas azon enyveskezű vendé­gek száma, akik 5000 forintnál kisebb értéket lopnak el, más­részt a legtöbb helyen azt nyi­latkozták, hogy az esetek keve­sebb mint 10 százalékában for­dul elő lopás. Azért akadnak érdekes pél­dák. Egy Tolna megyei szálloda­­iparban érdekelt szakember ta­pasztalatai szerint egy nagyobb szállodában a lopások minden­napos problémát jelentenek. Na­gyon népszerűek a fürdőszo­bai cikkek, az ágynemű, de pá­lyafutása során előfordult már olyan is, hogy a vendég kért egy papírdobozt, mondván, hogy az egyik bőröndje kiszakadt, aztán eltűnt a szobából a TV, ugyanak­kor nyomoztak már 65 ezer fo­rint értékű TRX kötelet elcse­nő egyén után is. Azt is tapasz­talta, hogy a vendégek olykor Mennyire gyakori, hogy a vendég távozása után hiányzik valami a szálláshelyről? 00-68 ■ n >V, ■ *4 92 • 100 Szallas.hu Azok aránya, akik szerint az esetek kevesebb mint 10%-ában fordul elő lopás olyan holmikat is elvisznek tel­jesen értelmetlenül, amelyeket máshol nem tudnak használni, például csap tartozékokat, vagy dzsakuzzi kapcsolót. A szállo­dák lehetősége a védekezésre az átvételi leltár, emiatt viszont megsértődnek a vendégek, első­sorban azok, akiknek vaj van a fülük mögött. Ha kiszámláz­zák az eltűnt tételt, akkor gya­kori válasz: hogy, jaj, véletlenül elcsomagoltam, visszaküldöm. A Szallas.hu által készíttetett felmérés szerint ugyan gyakori a probléma, de a deficit jellemző­en nem túl jelentős: a vendéglá­tók közel kétharmada nyilatko­zott úgy, hogy az „elcsomagolt dolgok” miatt keletkezett kár értéke legfeljebb 5000 forint volt egy szobára, apartmanra vetít­ve az előző szezonban. Extrém példák az eltűnt tár­gyakra: laminált padló, 4-5 má­zsa tűzifa, szállástulajdonos té­likabátja, csizmája, állófogas, állólámpa, búvárszivattyú, ele­mek a távirányítóból, faliórá­­ból, fűnyíró, indukciós főző­lap, hűtőgép, kondigép, kosár­palánk, leander, kerti virágok (kiásták), létra, mennyezeti tü­körgömb, mobilklíma, műhol­das adó-vevőegység, napozó­ágy, perzsa macska, porszívó, puff, szőnyeg, televízió, tészta­készítő gép, WC-kefe, WC-tar­­tály, WC-ülőke aljáról a mű­anyag csavarok. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom