Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-08 / 185. szám
2016. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Sokan csak papíron mennek szabadságra BUDAPEST Minden harmadik megkérdezett munkavállaló szerint meglehetősen nehézkes a nyári szabadságok kivétele, és majdnem minden második dolgozóval előfordult már, hogy nem engedte meg neki a munkaadója, hogy az általa tervezett időpontban szabadságra menjen. Ez a fizikai munkáknál, valamint az egészségügyben fordul elő a legtöbbször, ellenben az oktatásban és a non-profit szervezeteknél ez nem jellemző tendencia. A magyarok átlagosan 11- 12 napot vesznek ki a nyáron, ami az - szintén átlagos - összes évi szabadságnak a 40 százalékát teszi ki - írja a Profession kutatása alapján a pénzcentrum.hu. A megkérdezettek több mint a felével, 52 százalékával előfordult már, hogy csak papíron tudtak elmenni szabadságra. Ez az arány az egészségügyben dolgozóknál a legmagasabb: 55 százalékukkal történt meg, hogy a nyaralásra kivett napok alatt is dolgozniuk kellett. A fizikai munkát végző alkalmazottak esetében az előfordulás gyakorisága 53,8, az államigazgatásban pedig 47,1 százalék. Szembetűnő, hogy szabadságok tekintetében a férfiak jóval optimistábbak a megkérdezett nőknél, 53 százalékuk szerint könnyen ki tudják venni szabadságot, míg a nőknek csupán 45 százaléka vélekedik így. A nyári oktatási szünet miatt nem meglepő, hogy a legtöbb szabadságot (20-21 nap) az oktatásban dolgozó pedagügusok veszik ki a nyári hónapok során. IVIW Akinek csak kevés Jut A harminc év alatti korosztály. illetve a nélkülözések között élők csak 9-10 napot töltenek szabadságon, míg a negyven év felettiek és a jobb körülmények között élők 12 nap felett terveznek. A jobb anyagi körülmények között élők háromnegyede ráadásul jelezte: könnyen ki is tudja venni a szabadságát. A búza mennyiségének kevesebbet ártott az időjárás tg jBxlTZ * 1 Veszteséget hozhat a búza - Rosszkor jött az eső Jó az idei termés, de örömre nincs ok Jó közepes a gabonatermés, de a rossz időben érkezett csapadék miatt a minőség nem úgy alakult, ahogy várták. Az árak annyira alacsonyak, hogy a termelők többsége veszteséges lesz. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁGT Az idén 5-5,1 millió tonna búza teremhet az országban, ám a termés minősége elmarad a korábbi várakozásoktól - jelentette ki Czerván György még az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: az aratás napokon belül véget ér, csupán azon a néhány ezer hektáron jnaradt még búza, ahol a belvíz, a sár miatt nem lehetséges az aratás. A sok eső ennél nagyobb problémákat is okozott. „Július folyamán mintegy 100 milliméter eső hullott, ami szokatlan az évnek ebben a szakában. Ez a vihar- és jégkárral együtt sem tett jót a mezőgazdaságnak” - fogalmazott az államtitkár. Az őszi búza hektáronkénti hozama várhatóan eléri idén az átlagosan 5,4 tonnát a korábban várt 5 tonnával szemben. A termásátlagok azonban nagy szórást mutatnak: míg Baranya, Tolna és Somogy megyében 6,5 tonna körül alakult, addig a leggyengébbnek számító Csongrádban 4,6 tonna csupán az átlag. Ez ráadásul rendkívül alacsony felvásárlási árakkal párosul - tette hozzá Czerván. Az étkezési búza 39-40 ezer, a takarmánybúza 32-35 ezer, az árpa pedig 32-34 ezer forint tonnánként. Kedvező piaci fordulatot várnak idén a gazdálkodók, az agrárszektorban kivárás és enyhe optimizmus tapasztalható - derült ki az először megjelent Agrár Gazdasági Index felmérésből. A Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített reprezentatív kutatás szerint tízből hat agrárvállalkozás legalább akkora árbevételt vár idén, mint tavaly. Minden hetedik vállalkozás árbevételének növekedésére számít, átlag 15 százalékos emelkedést tartanak A szokatlan időben érkezett sok csapadék nagyban rontotta a még kint lévő búza minőségét. A nemzetgazdasági szempontból egyik legjelentősebb terménynek ugyanis az a legkedvezőbb, ha az aratás előtt meleg, száraz időjárás érleli a szemeket. Most a sikértartalom alacsonyabb lehet, mint más években, ezért a takarmánybúza és az étkezési minőség aránya csaknem fele-fele lesz, holott az utóbbi magasabb szokott lenni. Igaz, a fajták is változtak az elmúlt években. Mivel a minőség nem érreálisnak. A kapacitásbővítéssel szemben idén is a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A vállalkozások 37 százaléka tervez korszerűsítést vagy gépbeszerzést a következő 12 hónapban, kapacitásbővítésre pedig 9 százalékuk készül. Az ágazaton belül főleg a fiatalabb és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, valamint a kisebb gazdaságok körében mérhető nagyobb derűlátás, a nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek. A legfontosabb nyári betakarítású növények idei termése________ Vetésterület Becsült termés (hektár) (ezer tonna) Őszi búza 965 973 5 226 880 Őszi árpa 269255 1411704 Repce 254098 810319 Forrás: FM vényesül a felvásárlási árakban, az utóbbi években egyre több termelő tért át a takarmány- és kekszbúzák termesztésére. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a termelők jelentős része nem tud nyereséget termelni az idén. „Azok képesek csak erre, akik az átlag feletti terméshozamokat érnek el. Az átlagos termelő, aki egy hektáron 5-6 tonnát tud előállítani, idén veszteségre számíthat” - fejtette ki Vancsura, aki szerint a gazdák más növények bevételeivel pótolhatják a kiesést. A jelek szerint a kukorica és a napraforgó is jó termést produkálhat idén. Igaz ugyan, hogy ezek árai is alacsonyak, ám a várható jó hozamok ezt ellensúlyozhatják. Az esélyek jók - tette hozzá Vancsura Józsefi -, de ezek a növények a betakarításig még „sokat alszanak a szabadban”. Inkább a kicsik optimisták Csak egyfélét szabad rákötni Kéménygond fékezi le a kazáncserét MAGYARORSZÁG A lehetségesnél lassabbnak ígérkezik a társasházak kazáncseréje a közös kémények miatt a Házfórum szakértői szerint. A probléma az, hogy a nagy hatásfokú, úgynevezett kondenzációs kazánok nem köthetők be olyan gyűjtőkéménybe, amelybe már hagyományos kazánt bekötöttek. Márpedig újonnan már csak kondenzációs kazán telepíthető, a telepítés miatt pedig nagy valószínűséggel fel kell újítani a kéményt is. Ez azt jelenti, hogy egy kazánt cserélő lakástulajdonosnak a teljes lakóközösség hozzájárulásán túl szüksége van azok részvételére is. „Természetesen senki nem kötelezheti a többi lakástulajdonost, hogy több százezer forintért ők is lecseréljék még működő kazánjukat a csak az egyikük által tervezett korszerűsítés érdekében" - mutatott rá Sárvári Marcell, a fórum vezető szakértője. Ugyanakkor - mint közleményében emlékeztet - Magyarországon az elmúlt egy évben többször is kaptak haladékot a lakástulajdonosok, hogy lecseréljék hagyományos vagy turbós készüléküket (a legutóbbit azért, hogy időhöz jussanak azok, akik még nem váltanának kazánt, de a következő egy-másfél évben várhatóan rákényszerülnek). A kondenzációs berendezések a ventilláció segítségével a már felhasznált hőt visszaforgatják a rendszerbe, ami az amúgy távozó hővel melegíti a kazánba beáramló vizet, újrahasznosítva a hulladékhőt. így ezek a készülékek az elavult régi készülékekhez képest akár háromszor-négyszer jobb energiahatékonysággal fűtik a lakásokat. VG) Tavaly meglepően tisztességesen viselkedtek a károkozók az utakon Rohamot indítottak az astrás ügyfelek Egy átlagos évben csak kétezer esete van a Kártalanítási Számlának MAGYARORSZÁG Rekordkárigény érkezett tavaly a Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordkifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül. A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014- ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015- ben történt károkra. A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett, vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege mindöszsze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés. A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is kártéríthet, ha ismeretlen okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkárvolt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetismeretien autós által 'G-GRAFIKA________________FORRÁS: MNB ben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset. Herman Bernadett
