Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-08 / 185. szám

2016. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP jj Magas a Duna, így keskeny US a homokföveny Pakssal szemben a régi strandnál is Szinte egész nyáron magas a Duna vize, ami a vízi sportok szerelmeseinek és a fürdőzők­­nek nem, de a hajózásnak ked­vez. A paksi vízi rendészet ta­pasztalatai jók, a vízispor­tot űzők, fiirdőzők, horgászok többnyire betartják a folyón a szabályokat. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS Csendesen, nyugodtan telik a szezon a Duna paksi ví­zirendészet által felügyelt te­rületén. Nyáron, sőt egész év­ben nem történt személyi sé­rüléssel járó baleset, vízbe fúlás. Lengyel Norbert, a Du­nai Vízirendészeti Rendőrka­pitányság paksi őrsének pa­rancsnoka arról számolt be, hogy egy-két anyagi kárral já­ró eset történt, ezek egy kivé­telével a Dunán közlekedő ha­jók fennakadását jelentik, egy esetben pedig egy csónak bal­esetét. A parancsnok szavai azt igazolják, hogy rend van az általuk felügyelt Duna-sza­­kaszon, különösebben kirívó esetekkel, szabályszegéssel nem találkoznak. A tréfás fel­vetésre, miszerint ez esetben nincs is semmi dolguk, meg­jegyezte: ezt el kellett érni és fenn is kell tartani, ami annyit tesz, hogy rendszeres a rend­őri jelenlét és ellenőrzés a fo­lyón, sőt annak partjain is. Habár a jellemző az, hogy szabálykövetőek a dunai em­berek, megesik, hogy olyan he­lyen fürdenek, ami erre nem kifejezetten alkalmas. A pa­rancsnok szerint ez régebben gyakoribb volt. Aki a fürdőzés­re vonatkozó szabályokat meg­szegi, figyelmeztetésre, hely­színi bírságra vagy feljelentés­re számíthat. Ugyanez igaz a vízijárművek használata ese­tén. E téren 2014-ben történt je­lentős változás. A szabály a ko­rábbinál megengedőbb. Csak akkor kell vezetői engedély, ha a gépi hajtású jármű hosz­­sza meghaladja a 7 métert, előt­te 6,2 méter volt, a motor telje­sítménye pedig nagyobb, mint 7,5 kW, azaz 10 lóerő. Termé­szetesen sokan élnek a lehető­ségekkel, és nagyobb motorral felszerelt csónakokkal szelik a vizet. Lengyel Norbert szerint ennek vannak előnyei is, hi­szen gyorsabban eljutnak úti céljukhoz, egy esetleges vihar elől könnyebben visszatérhet­nek kiinduló pontjukhoz, de a nagyobb teljesítmény értelem­szerűen balesetveszélyesebb. A paksi őrs működési terüle­tén engedélyezett a vízi sport­eszközök, fürdőeszközök, azaz jet ski, wakeboard, fánk hasz­nálata. Fontos tudni, hogy a jet ski motoros vízi sporteszköz kategóriába tartozik, kell hoz­zá vezetői engedély, nyilván­tartásba kell venni. Habár jobbára állandó, visz­­szajáró a dunai társaság, so­kukkal napi szinten találkoz­nak, folyamatos a kontrol, a ví­zirendészet munkatársai rend­szeresen ellenőrzik az alkohol­­fogyasztást és azt, hogy meg­vannak-e az engedélyek, kö­telező felszerelések. A tapasz­talatok jók, akik kimennek a folyóra, tudják, hogy vannak veszélyei, és be kell tartani a szabályokat ugyanúgy, mint a közlekedésben. Lengyel Norbert, aki arról is tájékoztatott, hogy augusz­tus 20-án Pakson a tervezett Duna-átúszás miatt hajózási zárlat lesz 11 és 13 óra között, ugyanezen a napon Paksnál és Dunaföldvárnál is terveznek tűzijátékot a Dunánál. A M0H0SZ gazdálkodik A Földművelésügyi Miniszté­rium döntése nyomán a ma­gyarországi vizek többségén, így a paksi vízi rendészet által felügyelt Duna-szakaszon is a MOHOSZ lett a halgazdálkodá­si jog haszonbérlője. A Duna 1520-1564 fm közötti szaka­szán a Bács-Kiskun megyei, at­tól délre a Tolna megyei hor­gász szövetség gyakorolja a jo­got. A horgászszövetségek hal­őrei rendszeresen járják a fo­lyót, de a vízirendőrség is ellen­őrzi, hogy a horgászrendben meghatározott rend szerint horgásznak-e a Dunán. Vizs­gálják, hogy rendelkezik-e hor­gász engedéllyel, beírta-e a ki­fogott halat. Területi engedély a Dunára csak állami jegy bir­tokában váltható. A kötelező felszerelés A csónak kötelező felszere­lése legalább egy evező, hor­gony, kikötésre és horgonyzás­ra alkalmas, és megfelelő álla­potú kötél vagy lánc, ami leg­alább 10 folyóméter hosszú, egy minimum 1 liter űrméretű vízmerő eszköz. A csónakban lenni kell egy elektromos üze­mű. fehér fényű, szükség sze­rinti irányba fordítható fényfor- 1 rásnak, amivel a csónakos a közeledő vízi járműnek jelez­ni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó meglé­te. Előírás legalább egy mentő­­mellény, valamint egy tűzoltó készülék, ha szállítanak a csó­nakban tűz- vagy robbanásve­szélyes anyagot. A csónaktes­ten fel kell tüntetni az üzem­ben tartó nevét és lakcímét. Önkéntes őrök Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Kétlem, hogy bárki vitatná, miszerint a rendszerváltás után alakult civil szervezetek közül az egyik legnépsze­rűbb, legsikeresebb és leghatékonyabb a polgárőrség. Hi­szen sokszor már az is elég a rosszban sántikálók elriasztására, ha meglátják a helységnévtábla mellett a feliratot: a településen polgárőrség működik. A polgárőrség létjogosultságát nem is kérdőjelezi meg senki, és az önkormányzatok, legyen szó kis faluról, vagy nagyobb vá­rosról, igyekeznek a tőlük telhető legtöbb támogatást megadni az önkéntes szervezetnek. Sajnos nem jut elegendő rendőr min­denhová, de a lakosság mégsem marad magára, bizton számít­hat a polgárőrökre. Erről sokat tudnának mesélni - pontosabban emiatt siránkozni - az utazó bűnözők, a tanyabetörők és a notórius rendbontók, akiknek nem sok babér terem ott, ahol sikeresen működik a civil biz­tonsági szervezet. A helybéliekből szervező­dött polgárőrségek támogatott­sága igen nagy a lakosság részéről Tolna megyében is. Különö­sen a kistelepüléseken garantálja az ott élők nyugalmát, és erő­síti biztonságérzetüket a tudat, hogy vannak, akik járőröznek, akik mindenre figyelnek, akik biztosítják a falunapot, a futball­meccset, és akik ráadásul olyan emberek, akiket jól ismernek. S ami talán a legfontosabb: akikben bátran megbízhatnak. A legfontosabbat a végére hagytuk: ezek az emberek önként, szabadidejüket feláldozva és bármiféle díjazás nélkül teszik a dolgukat. Egyikőjük a kérdésre, miszerint miért áldozza erre az idejét, ezt a választ adta: ez a legkevesebb, amit egyik ember megtehet a másikért, a falujáért. Ez a legkevesebb, amit megtehet az ember a másikért. Székács Zoltán képei a falakon Szeptember 11-ig látható a tárlat a Művészetek Házában SZEKSZÁRD Manifesztum cím­mel nyílt meg Székács Zoltán festőművész kiállítása a hét­végén a Művészetek Házában. Székács Zoltán 1954-ben szü­letett Budapesten. 1979-ben diplomázott a Magyar Iparmű­vészeti Főiskolán porcelán sza­kon. 1990-től kezdett grafiká­val, festészettel foglalkozni, azóta a képi megjelenítést te­kinti elsősorban művészi meg­nyilvánulási formának. Az el­telt időszak alatt számos egyé­ni és csoportos kiállításon vett részt. Elismerései: ARTICUM különdíj, Csepeli Biennálé kü­­löndíjak, Keresztény Ikonog­ráfiái Kiállítás különdíj, Rippl Rónai emlékkiállítás megosz­tott első díj (Festők Társasága). A szekszárdi tárlatot szeptem­ber 11-ig láthatja a közönség keddtől-péntekig 10.00-19.00, szombaton és vasárnap 10.00- 17.00 óráig. V. M. Felidézték és új tartalommal töltötték meg Decsen a több mint egy évtizedes eseményt Ismét volt Népművészet napja a faluházban DECS A Népművészet napja egy több mint tíz évvel ezelőtti ese­mény felidézése, új tartalom­mal való megtöltése. Egy évvel ezelőtt civüek - a Református Temetőért Alapítvány, Hagyo­mányőrző Férfikórus - kezde­ményezésére támadt az ötlet, és az idei évben Antal Zsolt polgár­­mester úr és a képviselők támo­gatásával, valamint a Faluház dolgozóinak segítségével meg is valósult - köszöntötte a résztve­vőket Decs Nagyközség Önkor­mányzata nevében Bergemé If­jú Erzsébet, a Humán Bizottság elnöke. Mint elhangzott, népmű­vészetünk, néphagyományunk kincsei, akkor válnak igazi ér­tékké, ha mi, a település lakói élővé tesszük azokat. Érdeklő­désünkkel, látogatásainkkal, te­vékenységeinkkel, régi ízek fel­idézésével, adottságaink, tehet­ségünk felhasználásával - pél­dát mutatva ezzel szűkebb és tá­­gabb környezetünknek. S legfő­képpen az ifjúságnak, hogy ben­nük is tovább éljen a múlt meg­ismerésének vágya, tisztelete. Őseink élni akarását, életkedvét szándékozunk felidézni ezzel az ünnepséggel - hangsúlyozta Bergerné Ifjú Erzsébet. A Faluházban kora délután kézműves foglalkozásokkal kez­dődött a program, majd a ma is alkotó népművészek kiállítása nyílt meg Bognár Cecil népmű­velő szavaival, lehetőséget biz-Elevenné vált a hagyomány a kiállításon tosítva újabb bemutatkozásra. Hímzések, szőttesek, gyöngyök, sárközi babák, rostkötések, fafa­ragás mellett a Tesz-Vesz Óvoda és a Bíborvég Általános Iskola helyi hagyományokat őrző mun­káit is kiállították. Ezután a Decsen élt Népművé­szét mesterei - Tóth Jánosné Ko­vács Sára, Kovács Józsefné Kun Sára, Békás Jánosné Medgyesi Mária, Fülöp Ferenc, Perity Mi­­hályné Kukucska Mária, Csá­szárné Szél Judit, Oláh István­ná Berekai Éva - házánál lévő emléktábláknál helyezték el az emlékezés és tisztelet koszorú­it. Egy új tábla-avatásra is sor került, mégpedig Báli Istváné Pusztai Éva néni házánál. V. M. Műsort adtak Hat órakor a Faluház mellett az 1994-es első Népművészet napján emelt, s most felújított kopjafánál felállított szabad­téri színpadon a vendég ócsé­­nyi és sárpilisi néptáncegyütte­sek. valamint a helyi néptánc­együttesek, a Hagyományőr­ző Férfikórus és vendége, a ke­rekegyházi férfikórus tartott bemutatót. Az estét és a na­pot a bátai Pántlika zenekar táncháza zárta. A szervezők örömére a Népművészet nap­ja eseményein mindvégig tet­ten érhető volt a hagyományok iránti tisztelet és szeretet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom