Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Balogot kérdezték, Rétvári válaszolt BUDAPEST Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a legtöbb interpellációt Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címezték - áll a parlament első félévi statisztikájában. A képviselők tavasszal öszszesen 451 interpellációt nyújtottak be - a kormányoldal 130- at, az ellenzék 321-et jegyez ezekből összesen 128 hangozhatott el az ülésteremben. A szóbeli interpellációk címzettje a legtöbb esetben Balog Zoltán volt, de a miniszter helyett mind a 36 esetben államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. A képviselők a második legtöbbször Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez fordultak, a tárcavezető a 21 neki címzett interpellációból hétre válaszolt személyesen. Szintén hét esetben felelt a neki címzett interpellációra a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, akit a legkevesebbszer, mindössze kétszer helyettesített államtitkára ilyenkor. Lázár János kétszer válaszolt az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett interpellációkra. A kormányfőnek így szóban egyetlen interpellációra sem kellett reagálnia - hasonlóan kereszténydemokrata helyetteséhez, Semjén Zsolthoz ugyanakkor az ellenzék összesen 24 interpellációt nyújtott be a miniszterelnöknek, a legtöbbet, 17-et a Jobbik. MW Az interpelláció bajnokai A három legtöbbet interpelláló képviselő az LMP padsoraiból került ki: Szél Bernadett 9-szer, Sallai R. Benedek 8-szor, Schmuck Erzsébet pedig 6 alkalommal fordult a miniszterekhez. Őket az MSZP-s Gúr Nándor és Tukacs István, a Jobbikból Szilágyi György követi öt-öt interpellációval. A kormányoldalról a KDNP-s Hollik István volt a legaktívabb interpelláló négy felszólalással. A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel a legtöbbször, kilenc alkalommal, egy felszólalással megelőzve a KDNP-s Harrach Pétert és az LMP-s Ikotity Istvánt. Egy felmérés szerint a németek 27 százaléka értett egyet Merkel kijelentésével, mely szerint sikerülni fog úrrá lenni a migrációs válságon Megszűnt a tiltott határátlépés A bajor kormányfő és a felmérések szerint a lakosság többsége is kétségbe vonja, hogy Angela Merkel politikája megoldja a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat Németországban. A lakosság háromnegyede újabb halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadástól tart. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu NÉMETORSZÁG „Az eddig követett politikával nem tudja megoldani a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat Németország, ez így nem fog sikerülni“ - nyilatkozta tegnap a bajor miniszterelnök a Bild am Sonntagnak. Horst Seehofer szembehelyezkedett Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjával, miszerint „sikerülni fog“, Németország megbirkózik a menekültválsággal, és az iszlamista terrorizmussal is. A YouGov közvélemény-kutató szerint a lakosság 27 százaléka értett egyet Merkel idézett kijelentésével. A Merkel vezette jobboldali CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke elmondta, a biztonsági szervektől számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy „a problémák súlyosak“, ezért a „biztonság területén jobban kell teljesítenünk“. Seehofer hangsúlyozta, nem erősödhet fel ismét a menedékkérők beáramlása, a tavalyi hely-Bakondi György szerint megszűntek a tiltott határátlépések, amely a mélységi határellenőrzésnek köszönhető. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a köztelevízióban azt mondta, a határellenőr szervek vagy a kerítésen áthatolás közben, vagy pedig a határ 8 kilozet „semmiképpen nem fordulhat elő“ megint, ezért „felső határt“ kell bevezetni, legfeljebb évi „200 ezer menekültet“ szabad befogadni. Sürgette, hogy alkotmánymódosítással szélesítsék a német hadsereg belföldi bevetésének lehetőségét. A bajor kormányfő szombaton a kormány tanácskozása után elmondta, hogy a legjobb akarattal sem tudja magáénak érezni Merkel meggyőződését a problémákkal való sikeres meg-Egy felmérés szerint a francia lakosság jelentős többsége mind az iszlámot, mind a bevándorlást elutasítja. Még a 84 halálos áldozattal járó nizzai támadás előtt készített kutatás alapján a válaszadók mintegy kétharmada mondja, hogy Franciaországban túl sok a külföldi, háromnegyede szerint a muszlimok a saját szabályaikat akarják másokra erőiméteres körzetében elfogják a tiltott módon próbálkozó bevándorlókat, és visszaszállítják őket a kerítéshez. Szerinte csökken a Magyarországon lévő menekültek száma, az idegenrendészeti központokban 41 százalékos, az őrzött és nyílt táborokban pedig 60 százalékos a töltöttség. birkózásról, és ugyan fair kapcsolatra törekszik a kancellárral, de nem akarja valótlansággal hitegetni a közvéleményt. A menekültek ügyét a terrorveszéllyel közvetlenül összekapcsolva hangoztatta, hogy csak a bevándorlás korlátozásával lehet gondoskodni a biztonságról. Noha Merkel nemrég azt hangoztatta, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet felhasználta a menekülthullámot embereik Európába juttatására, entetni, 59 százalék úgy látja, az iszlám nem összeegyeztethető a francia értékekkel. A mno.hu szerint a franciák 86 százaléka gondolja, hogy hazája hanyatlik, még ha 62 százalékuk viszszafordíthatónak is tartja ezt a folyamatot. 52 százalék egyáltalán nem bízik a politikai pártokban, 83 százalék szerint a demokratikus rendszer a kelleténél rosszabbul működik. nél tovább nem ment és kormánya álláspontja szerint a menekültek körében nem nagyobb a terrorveszély, mint a lakosság más rétegeiben. Hasonló nyilatkozatok voltak voltak a CDU/ CSU koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) részéről is, óvva intettek a menekültek, menedékkérők kollektív, általánosító meggyanúsításától. A YouGov szerint a németek 75 százaléka tart attól, hogy halálos áldozattal járó iszlamista terrorcselekmény történhet az országban. A többség nem akar változtatni életvitelén; 14 százalék számolt be arról, hogy az utóbbi három hónapban legalább egyszer azért nem szállt buszra vagy vonatra, mert terrortámadástól tartott. Ugyanennyien mondták, hogy a terrorveszély miatt nem megy koncertre vagy más tömegrendezvényre. A szövetségi belügyminisztérium szerint az idei első fél évben 49 százalékkal emelkedett a gáz- vagy riasztófegyver tartásához szükséges engedélyek száma. A tegnapi adatok alapján az utóbbi két hét támadásai (Würzburg, München, Ansbach, Reutlingen) nem módosították a kormánypártok támogatottságát, a CDU/CSU 35 százalékon, az SPD 23 százalékon stagnál, viszont a legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal 12 százalékra emelkedett. Kiábrándult a francia társadalom Kétségbe vonják Merkel menekültpolitikáját Sikerül-e a németeknek? Erdogan kezében lesz a hírszerzés és a vezérkar is ANKARA A török elnök átszervezi a hírszerzés és a vezérkar ellenőrzését úgy, hogy közvetlenül az államfőnek tartozzanak felelősséggel. Recep Tayyip Erdogan szombaton jelentette be, azt akarja, hogy a nemzeti titkosszolgálat és a vezérkar főnöke közvetlenül az államfőnek jelentsen a kormányfő helyett. Ehhez alkotmánymódosításra lesz szükség, ami csak ellenzéki támogatással fog menni. Két párt már jelezte, kész együttműködni ebben. A változtatás beleillik az elnök terveibe, hogy egy alkotmányreformmal erős elnöki végrehajtó hatalmat építsen ki magának. Az átszervezést azzal indokolta, hogy szorosabb ellenőrzés alá keU helyezni a fegyveres erőket, amelyek egy része pucscsot kísérelt meg ellene. A katonai akadémiákat is be zárják, helyettük nemzetvédelmi egyetemet alapítanak. A katonaságból rengeteg embert szereltek le, köztük a tábornoki és tengernagyi kar mintegy 40 százalékát, egy részüket letartóztatták. A csendőrség létszámát is csökkentik, de nagyobb fegyverarzenállal szerelik fel őket. A puccs miatt több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe. Erdogan szerint közülük 10 137 embert hivatalosan megvádoltak és letartóztattak. A megtorlás elbocsájtás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés formájában már 60 ezer emberre terjed ki. MW Tömegtüntetés Több tízezren vonultak utcára vasárnap délután Kölnben Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatására, a demonstráción a szervezők tervei szerint videokapcsolat révén a török államfő is beszédet mondott volna, de ezt a német alkotmánybíróság megtiltotta. Az estig tartó tüntetést az Erdogan-féle konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) szervezte, amely 30-50 ezer emberre számított. Német szervezetek ellentüntetéseket tartottak, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. Erdő Péter is részt vett a pápa miséjén KRAKKÓ Ne féljetek hinni az új, a nemzetek közötti gyűlöletet elvető emberiségben - biztatta Ferenc pápa a fiatalokat a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) vasárnapi szabadtéri záró szentmiséjén. A katolikus egyházfő a szentmise végén bejelentette, hogy a következő világtalálkozót Panamában tartják meg. A több mint másfél millió zarándok előtt bemutatott szentmisén húsz bíboros - köztük Erdő Péter esztergom-budapesti érsek - és több száz püspök koncelebrált. A szentmisén részt vett Andrzej Duda lengyel, valamint Juan Carlos Varela panamai elnök is. A katolikus egyházfő kiemelte: „Álmodozónak tarthatnak benneteket, amiért hisztek az új emberiségben“. „De ti ne veszítsétek el bátorságotokat, hanem mosolyogva hirdessétek a reményt, és legyetek áldás az egyetlen emberi család számára“. Ferenc pápa hozzátette: a külvilág elhitetheti a fiatalokkal, hogy Isten távoli és érzéketlen, jó a jókkal, és rossz a rosszakkal. A Teremtő azonban „fölkelti napját jókra is, gonoszokra is,“ és valódi bátorságra hív, arra, hogy „legyünk erősebek a rossznál, szeretve mindenkit, még az ellenségeinket is“ - fogalmazott a katolikus egyházfő. MTI/MW Szobor a volt államfőnek BÁND „Mádl Ferenc erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és polgári arányérzéke mindenkinek reményt és erőt nyújt arra, hogy a ránk váró legnehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani" J - mondta Kövér László a a néhai államfő szobrának I avatásán a Veszprém me- 1 gyei Bándon. A házelnök 1 szerint Mádl életútja meg- 1 erősíti a hitet abban, hogy jj mindig van lehetőség a he- ij lyes választásra és „a jó mindig legyőz- /fciSw« heti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk“. MW Clinton: Tudjuk, hogy az oroszok tették! EGYESÜLTÁLLAMOK „Tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálatok hekkelték meg a Demokrata Nemzeti Bizottság számítógépeit és tették nyilvánossá elektronikus levelezésüket“ - mondta Hillary Clinton tegnap a Fox News-nak. A demokrata elnökjelölt ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot éles szavakkal Ulette amiatt, hogy Putyint másolja, aki őt támogatja. A Demokrata Párt ellen újabb hackertámadás történt, zsinórban a harmadik az elmúlt hónapban, egyre többen céloznak arra, hogy az oroszok állhatnak a háttérben. A legújabb támadás Clinton kampányrendszerét érte. Moszkva többször is cáfolta a vádakat. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy még bőven vannak olyan anyagaik, melyeket nem fedtek fel. Az információk kiszivárogtatását azzal indokolta, hogy a választóknak tudniuk kellett róla. „Ha később hoztuk volna nyilvánosságra, képzelje csak el, mekkora felháborodást keltett volna a Demokrata Párt hívei közt. Meg kellett tudniuk” - mondta Assange. A WikiLeaks több ezer levelet publikált, amelyek arról tanúskodtak, hogy Demokrata párt nem volt pártatlan, megpróbálta elgáncsolni Bernie Sanders kampányát, hogy Clinton lehessen az elnökjelölt. MW i v
