Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Nemrég elhunyt Panteleimon atya, aki új életet vitt a grábóci szerb ortodox kolostorba. Rengeteg erőt, energiát fektetett abba, hogy ismét ragyoghasson a hely, amely évszázadokon át vallási, nemzeti, kulturális és szellemi központja volt a Kárpát-medence szerb lakosságának. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu pontját a 17. század végén érte el, amikor egyszerre 60 szerzetes is élt a falai között. Dujmov Milán elmondása szerint nagy szakadást jelentett a Rákóczi-szabadságharc, amikor a kurucok - akiknek jelentős nézeteltéréseik voltak a császári hadakat támogató szerbekkel - felgyújtották az épületeiket. A szerzetesek így hontalanná válva elhagyták Grábócot, de Mérey Mihály szekszárdi apát hívására visszatértek, és újjáépítették a rendházat. Az újabb fénykor a 18. században köszöntött be, amikor hatalmas gazdaság kapcsolódott az épületegyütteshez. Öszszesen 5000 hektár földterületet műveltek meg, volt halastavuk, méhészetük, szarvasmarhát is tenyésztettek. A 19. és 20. század fordulóján kezdett el romlani a helyzet, ami a szerzetesek számának csökkenésével járt. Utolsó apátja, Babity Alexej 1974-ben hagyta el, majd az épület az 1960-as évektől már szociális otthonként működött. Ezt a funkciót 1994-ig töltötte be, közben 1981-87-ben az életveszélyesen lepusztult templom és a kolostorépület is átesett egy teljes helyreállításon. A kárpótlások során 1994-ben a teljes épületegyüttes a szerb egyház tulajdonába került vissza. Ettől kezdve női kolostorként üzemelt az épület, amelynek 2006-tól apátja is lett. Panteleimon atya nemrég bekövetkezett haláláig nagyon sokat tett a kolostorért, amely évszázadokon keresztül a szerb ortodox vallás, kultúra, szellemi élet központja, a szerb nemzeti identitás megőrzésének kulcsszereplője volt, és amely ma is fontos szerepet tölt be. GRÁBÓC A grábóci szerb ortodox kolostor - hazánkban kettő található - a török hódoltság idején, 1587-ben jött létre. A Dalmáciában tomboló éhínség elől öt szerb szerzetes vándorolt Magyarországra, ahol egy telet Grábócon töltöttek. Annak idején a településen sok szerb élt, akik nagyon megörültek a szerzeteseknek, kérték őket, hogy maradjanak - tudtuk meg Dujmov Müán történésztől, a magyarországi szerb ortodoxia kutatójától. Egy egykori kolostor romjai már alapul szolgálhattak egy új építésének, templomuk pedig már volt, csak lelki vezetőjük nem. A szerzetesek maradtak, a kolostorépítésre az engedélyt a budai pasától kapták meg, azzal a kiegészítéssel, hogy műveljenek meg annyit földet, erdőt, amennyit csak akarnak, amenynyi az önellátásukhoz szükséges. A kolostor története a megalakulástól kezdve tisztán kirajzolható, hiszen az első szerzetes elkezdte írni az évkönyvet, amely a legfontosabb eseményeket tartalmazza, és amely a mai napig fennmaradt. A kolostor ilyen kezdetekkel indult fejlődésének első csúcsSzent Borbála ereklyéjét az 1660-as évek óta itt őrzik Gyönyörű ikonok díszítik a templomot A graboci kolostor ma már búcsújáró hely Grábócon ma már nem élnek szerbek. A kolostor Trianon után maradt hívek nélkül, az egykor itt élt családok ekkor döntöttek úgy, hogy nem maradnak. Az 1950-es években sikerült feléleszteni a lelki életet, ekkor vált a templom búcsújáró hellyé. A jeles ünnepet a Péter, Pál napja utáni vasárnapon tartják meg. Ilyenkor a kolostornál öszszegyűlnek a magyarországi szerb ortodox hívek, sőt Szerbiából és Horvátországból is érkeznek. Ahogyan az atya egyik ismerőse megfogalmazta. a szerbek identitásának meghatározásában nem lehet szétválasztani vallást és népi hagyományokat, ezek szervesen összefonódnak. Ez nyilvánul meg abban is, hogy a kolostorban a búcsüjárások alkalmával az ünnepi istentiszteletek végén mindig tradicionális mulatsággal zárják a napot. Huszonöt évig volt szerzetes a Hilandar monostorban Panteleimon atya fiatalkorában Németországban, Frankfurtban egy egészségügyi komplexum ápolási vezetője volt, és egyáltalán nem élt vallásos életet. Egy könyv hatására kezdett el érdeklődni az ortodoxia iránt, majd ellátogatott a vallás központjába, az Áthosz-hegyi Hilandar monostorba, amelynek huszonöt éven keresztül a szerzetese volt. Magyarországra 2010-ben érkezett Andrej atya, a ráckevei apát javaslatára. Nagy munkát fektetett a kolostor és a templom helyreállításába. Utat, kápolnát és hidat építtetett, felújíttatta templom tetőszerkezetét és a monostor épületét. Szerette volna újraindítani a gazdálkodást is, ennek érdekében több száz hektár szőlőt ültetett. Életre keltette a szerb ortodox lelki életet. Sajnos a megkezdett munkát már nem folytathatja. Elhúzódó és súlyos betegség után 2016. június 15-én elhunyt. Már jóval halála előtt befogadott a közösségbe egy fiatal novíciust, Mitrophan atyát, akit nemrégiben szentelt fel a püspök atya diakónussá. Talán egyszer ő fogja átvenni a kolostor vezetését, és továbbviszi Panteleimon atya szellemiségét. A galamb- és nyúiéteiek gasztrofesztiválját ezúttal egy könnyűzenei fesztivállal házasították össze Másodszor is siker volt a Pincefalu Fesztivál BÖLCSKE Két korábbi program összegyúrásából született meg a második Pincefalu Fesztivál, amit másodjára rendeztek idén. A falu hangulatos présházsorán a korábbi galamb- és nyúiéteiek gasztrofesztiválját és egy könynyűzenei fesztivált házasítottak - mondta el a szervező Botosné Verba Ágnes. A nap ennek jegyében főzőversennyel kezdődött, amely négy kategóriában harmincöt csapat nevezett, de ennél sokkal többen főztek. Főként baráti társaságok és helyi civü szervezetek vállalkoztak arra, hogy megméretik az általuk készített ételeket. A zsűrit meglepte a szakácsok kreativitása. Meretei Boglárka gasztroblogger, aki egyébként bölcskei, azt mondta, tévedés, hogy nyúlból és galambból nem lehet mást készítem, mint paprikást. Rengeteg fantáziadús étel készül minden évben, megesett már, hogy nyúltoros került a zsűri elé. - Határtalan volt a nevezők kreativitása - emelte ki. Példaként hozta fel a nyúlhúsgombócot, a glutén és laktózmentes sajttal, házi lekvárral tálalt töltött galambot, a lestyános, amarántgaluskás levest. A hozzávalók palettája a vargányától az aszalt szilváig, igen színes volt. Első díjat kapott a Bölcskei Női Kar kiváló galambbecsináltjáért, a borbarátok egy füstölt szalonnás boros nyúlpaprikásért, amit vargányagombával tálaltak. Az ínyencségek mezőnyében a horgászegyesület vadas nyúlpaprikását találta legjobbnak a zsűri, míg az íjászat terén is remekelő Bölcskei Sólymok két első díjjal gazdagodtak, a sültek mezőnyében egy fűszeres kéregben sült nyúllal diadalmaskodtak, míg a Nagymamám szilváslepénye névre keresztelt süteményükkel elnyerték a Pincefalu cukrásza díjat. Délután a zene vette át a főszerepet, s egymást követték a különböző stílusú együttesek, köztük a helyi fiatalok alkotta Subrune, a Zságbamacska és a Magashegyi Underground. Vida Tünde
